1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Soproni könyvespolc376Soproni könyvespolc1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Soproni könyvespolc / Csapody István: Kitaibel Pálra vonatkozótöredékekCsapody István: Kitaibel Pálra vonatkozó töredékekA felejthetetlen emlékezető magyar flórakutatónak, Kitaibel Pálnak, Sopron megye fiának születése 200.évfordulóját az elmúlt esztendıben ünnepelte idehaza és külföldön az egész tudományos világ. (L. KárpátiZoltán: Kitaibel Pál emlékének megünneplése SSz. 1958. 2. sz. p. 155–161. és Botanikai Közlemények 47.köt. 3–4. f. 1958. p. 367–371.) Érdemeinek méltatásából és pályafutásának értékelésébıl olyan mértékbenvette ki részét a napi sajtó, ismeretterjesztı- és tudományos irodalmunk, hogy hasonlóra alig akadhat példaegyhamar. (Jávorka Sándor, Réthly Antal, Tasnádi Kubacska András, Proszt János stb. írásai.) Azérdeklıdı olvasó meggyızıdhet errıl, ha soproni bibliográfiánk 1957. évi természettudományi termésétáttekinti (S. Sz. 1958. 4. sz.), s azt a még most is győrőzı Kitaibel- megemlékezésekkel (Bgd.Heimetblätter, Dokladü earubezsnüh ucsenüh stb.) kiegészíti (I. SSz. 1958. évi bibliográfiáját az 1960..évfolyamban!). Helytörténeti folyóiratunk is kivette részét az ünneplésbıl (1. Kárpáti Z.: Kitaibel Pál. SSz.1957. 1–2. sz. p. 141–143.), sıt Kárpáti Zoltán és Csatkai Endre javaslatára városunk létesítendı utcáiközül egyet Kitaibel Pálról el is nevezett (Egerdi-domb táján).Kitaibel-irodalmunk legértékesebb termését Jávorka Sándor tette le szak- és olvasóközönségünk ünnepiasztalára (Kitaibel Pál. Bpest, Akadémiai Kiadó. 1957.), ismertetését e sorok írójától a SSz. 1957. évi 3–4.sz.-ban (p. 320–321.) találja meg az olvasó. Jelen néhány adatnak közlése Jávorkának ehhez a könyvéhezkapcsolódik, s bár futólag mindkettıt érinti, úgy véljük, mégsem érdektelen azokat teljes terjedelembenközölni.Jávorka említi (p. 125.), hogy 1821. aug. 23-án Kitaibel emlékére az egyetem épületében ünnepségetrendeztek, amelyen Pfisterer András, az orvosi kar elnöke, királyi helytartósági tanácsos mondott beszédet,méltatva Kitaibel érdemeit. Hogy miként emlékezik meg errıl akkori tudományos újságunk, a MagyarKurir 1821. évi aug. 31-i száma (18. kötp. 144.), álljanak itt sorai:„Pesten, Augustus 23-dikán a Királyi Universitásnak palotájában néhai T. T. Kitaibel Pál Úrnak, azOrvosi Tudományok Doktorának, és az Universitás Füvész Kertje Igazgatójának, kinek halála annakidejében jelentetett, emlékezete jeles magasztaló beszéddel innepeltetett. Ezen gyászinneplés annálszembetőnıbbnek látszhatott, mivel a’ boldogúlt még életében is tsaknem elfelejtetve volt, és noha jelesmunkákkal, és hasznos fáradozásokkal a’ Közjóra folyvást dolgozott, még is İtet hazabeli különös tiszteletsoha sem, a’ tsekély jutalom pedig késın érte. A’ külföld tsudálja az ö szép munkáját, mellyet: Plantaerariores Regni Hungariae név alatt kiadott, s’ talán tsak a’ késı maradék fogja használhatni azonkézírásait, mellyek a’ Nemzeti Múzeum számára megvásároltattak, és az ı Magyarországi útazásait, és aHazánkban lévı, tsaknem minden Érczes és Orvosi vizeknek chemiai megvizsgálásait foglalják magukban.106