1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

mellett súlyos tehertétel volt az ellenforradalom elleni harc, ami itt különös erıvel jelentkezett. 47(47) A régirezsim tapasztalt elemei, katonatisztek, földbirtokosok fogtak itt össze a bécsi magyar fehérekkel, a határon300túli stájer reakciósokkal nemcsak azért, hogy Nyugat-Magyarországnak a Tanácsköztársaságtól valólecsatolását megvalósítsák, hanem hogy egyben a magyarországi proletárdiktatúra megbuktatását iselıkészítsék. Sopronban már 1918 telén titkos fegyveres védelmi szövetséget hoztak létre, azzal a céllal,hogy a dunántúli polgárságot megszervezzék. A tervük az volt, hogy megakadályozzák a bolsevizmust aDunántúlon még az ország többi részétıl való elszakadás árán is. 48(48) Az ellenforradalmárok beépültek asoproni Gaurat szerveibe. (A közélelmezési bizottság bőnös manipulációval pl. 30 vagon lisztet halmozottfel a Bécsben toborzás alatt lévı ellenforradalmi fehérgárdisták számára, 49(49) ugyanakkor, amikorBudapest és az ipari városok nélkülöztek stb.).Már a proletárdiktatúra létrejötte utáni elsı napokban Sopronban, Fülesen és másutt több kisebbellenforradalmi zendülés lobbant fel; az operettszerő brucki tiszti puccsal egy idıben pedig a reakciós erıkellenforradalmi kormányt akartak Sopronban alakítani. Az ellenforradalmi kísérletek hulláma június elejéntetızött. Cenk, Csorna, Kapuvár, Lövı falvak Sopron ellen vonultak. Kísérletüket a brennbergi munkások,a soproni bányász- és erdész akadémia hallgatói, a magyaróvári és gyıri kommunista csapatok, tehátnyugat-magyarországi helyi erık verték vissza. 50(50) A soproniak megvédelmezték a nyugat-magyarországinémet proletáriátus hatalmát.Az ellenforradalmi mozgalmak elleni harc kérdésével a Gaurat ülései is foglalkoztak. „Nem akarjuk visszaa kapitalista rendszert – mondják ki július 1-én –, mert az sohasem volt barátja sem a munkásságnak, semannak a termelési rendszernek, amely a munkások javára szolgál… mindent el fogunk követni, hogy azt abőnös manipulációt, amely a Tanácsköztársaság ellen tör és a munkásságot a rabszolgaságba akarjavisszasüllyeszteni, elnyomhassa.” 51(51)A magyarországi németség impozáns megnyilvánulása volt a tanácskongresszussal egy idıben Budapesten,június 10–17-ig megtartott Német Országos Győlés. A tanácskozáson megjelentek a müncheni katona- ésmunkástanács, a svájci, a holland, a csehszlovák, a bolgár, a román, az olasz, a lengyel proletariátusképviselıi. Az Orosz Szovjet Köztársaságot Filipov, Német-Ausztriát Freund Bernát, StájerországotHummerdorf elvtársak képviselték. Az Országos Győlés meghallgatta a német párttitkárság jelentését, és apolitikai helyzetrıl szóló beszámoló után határozatot hozott: „Magyarország németajkú szocialistái akommunizmust tartják annak az államformának, amelyben az országban élı valamennyi népjogegyenlısége a legszemélyibb módon fejezıdik ki… 52(52) Kun Béla felszólalásában a Vörös Hadseregetéltetve leszögezte, hogy a Tanácsköztársaságnak nem célja a területi integritás helyreállítása, sem a nemzetielnyomás felidézése. Az ülés a nyugat-magyarországi proletárok helyzetével foglalkozva arra akövetkeztetésre jutott, hogy feltétlenül a Magyar Tanácsköztársaságban kell maradniok.A tanácskozás második napján a résztvevık megválasztották a Német Tanács országos bizottságát, majdKalmár Henrik beterjesztette a németajkú vidékek alkotmánytervezetét, amit azután azalkotmánybizottsághoz utasítottak. „A megyék 301helyett nyelvegységek szerint kell a területetfelosztani 53(53) – hangsúlyozta – ezután pedig áttérni a föderatív alapra.” (A Tanácsköztársaságalkotmányában ez a gondolat érvényesült.) A Tanácsok Országos Kongresszusához intézett Feliratkimondotta: „A magyarországi német nép országos tanácsa és annak intézıbizottsága a népekönrendelkezési joga és a tanácsrendszer elvei alapján mindazokon a vidékeken, amelyekbıl alakult, azállami élet egész vonalán átveszi a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Egyben pedig kezet nyújt amagyarországi összes nemzeteknek a proletárok szilárd szövetségéhez és indítványozza az elıkészítıtárgyalások megkezdését a magyarországi proletárföderáció végleges kiépítése végett. 54(54) A küldöttek10