Corel Ventura - 0000CIM.CHP - Magyar Nyelvtudományi Tanszék

4 Előszógyűjtemény egészének feldolgozására azonban napjainkig sem futotta a magyar tudományerejéből. A mai kutatások számára e névtár a korábbiaknál is fontosabbá vált.Leginkább azért, mert 1864 óta nem született egyetlen olyan mű sem, amely atörténelmi Magyarország egész területéről egyetlen időmetszetből Pesty gyűjtését akárcsak megközelítő bőséggel tett volna közzé helynévi adatokat. Emellett az azóta eltelt130 év a múlt századi magyar történelemnek is fontos dokumentumává tette e munkát.Pesty Frigyes helynévtárának közreadását nemcsak tudományos értéke indokolja,hanem az is, hogy a szülőföldjük múltja, története iránt érdeklődők is haszonnalés élvezettel forgathatják e mű lapjait. 1A szöveg kiadásában az alábbiak szerint jártunk el.Pesty helynévtárának X. és XI. kötete tartalmazza Bihar megye anyagát. Ennekmegfelelően adjuk mi is közre a kézirat szövegét: e kötetben a betűrendben felvetttelepülések gyűjtéseit A-tól K-ig közöljük. A második kötet a további településekmellett részletes tárgy- és névmutatót, valamint térképmellékletet tartalmaz.Az eredeti kézirat lapszámozására a szöveg mellett, zárójelbe tett számmalutalunk. Ha a laphatár kiadványunkban sor belsejébe esik, | jellel utalunk rá. Ahiányzó lapszámok a kötetben üres oldalak, illetőleg csupán Pesty kérdőívéneknyomtatott szövegét tartalmazzák. Elhagytuk a felterjesztések borítóira írt, azügyiratkezelés részleteire vonatkozó szövegrészeket is. Közöljük viszont Biharmegye 1552. évi dikális összeírásának a kötet elejére másolt szövegét, hiszen azt afelterjesztők a gyűjtéshez tartozónak ítélve iktatták be jelentésükbe.A helynévanyagot a települések eredeti rendjének megfelelően adjuk közre. Haegy helységből több válasz is érkezett, természetesen mindegyiket közöljük. Akötetben élőfej segíti a tájékozódást. Az ott szereplő névforma mai helyesírássalközli a múlt század közepén használt településnév-változatot. Ennek megállapításábanfelhasználtuk Fényes Elek ,,Magyarország geographiai szótára” (I–II. Pesten,1851) c. munkáját. A településeknek a mai hivatalos nevük szerint történő visszakereséséta kötet végére iktatott mutató teszi lehetővé. Ahol az egyes helységekanyagának élén nem szerepel a település neve, szögletes zárójelben adjuk meg, aszövegből megállapítható formában.A közzétételben lehetőség szerint igyekeztünk visszaadni a szövegek eredetielrendezését, jellegét. Jelöltük az áthúzott, átírt szövegrészeket, s a ma már nemhasznált betűket, rövidítéseket stb. A nyilvánvaló hibákra viszont sehol sem hívtukfel külön a figyelmet. Az olvashatatlan részekre, illetőleg bizonyos formai elemekrelábjegyzetekben utalunk. A nem egyértelműen olvasható részeket dőlt betűvel írtuk.A szövegben — legjobb igyekezetünk ellenére — ezek mellett is előfordulhatnakrosszul olvasott részletek.1Pesty helynévgyűjtő munkájáról Szabó T. Attila írt áttekintést ,,A magyar helynévkutatás a XIX.században” című tanulmányában, amely legkönnyebben a szerző válogatott tanulmányait tartalmazóNyelv és település c. kötetben (Bp., 1988) férhető hozzá.