Corel Ventura - 0000CIM.CHP - Magyar Nyelvtudományi Tanszék

184 Érselind(235a)HelynevekÉr Selind községből, Bihar megyéből.(235b)(236a)1. A’ Megyenek neve Bihar, Kerületnek Tiszántuli, Járásnak Érmelléki, SzékhelynekNagy Várad, hova e’ Helység tartozik.2. A Község neve Ér-Selind most, és ez elött is, nevezetét vehette a’ régibb időkbenSelindi János nevü birtokostól, 1645 évben, mert már örök eladást tett a’ NVáradiD. Káptalannal kinek özvegye János fiával már zálogos eladást tett akkori HajdúBagamér várossával 1645 évben, későbben a Nváradi DKáptalannak adodott át,mit a’ szomszédos Bagamér Község jegyzökönyvében másolatban ólvashatni3. A Helységnek más elnevezéséröl semmi világos nem tudatik.4. A’ Község legkorábban mikor kapta ezen nevét bizonyoson meghatározni nem lehet.5. Honnan lett meg telepiteseröl világos tudomás níncs, hanem annyit tudni, hogy azorosz ajkuak Máramarosbol, az Oláh ajkuak Erdély Országból szállíngóztak ide az1817 ki nagy drágaságban.6. Sem köz tudomásból, sem hagyományból, a’ név eredetéről semmit sem tudhatni.7. A Község határában elő forduló tophographiai nevek a’ határ fekvése szerint akövetkezök: A’ szomszéd Bagamér Közseg határa felőll északról. van Csonkás,honnan az ezen fordulóba esö Urberi szántó földek Csonkási Fordulónak neveztetnek,melyek igen kis részben homok, többi nagy részben fekete földek. Innenbelyebb Farkasvermi balázsgát forduló, mely szinte fekete földü. — ezen fordulóközepén balazgát forrásos ér nyulik el, posványos ingoványos hely, mely forgókaszálloul adatott a lakosoknak még az 1845 évben bevegzett tagositással. — Vízesidökben folyó vize folyamlik a Helység alatt a’ Községi közlegelö szélén lévő Rétfolyás nevű folyamba. Ezen fordulóban van régibb idökröl egy Farkas verem, a’honnan vette ezen forduló a’ maga nevét. A’ harmadik forduló Kismező névvel, ezis fekete földü, mely fordulót két fele választ a’ Helységböl északnak kijövő ÉrSemjeni postaút. Ezen fordulónak a’ Helységhez közelebb esö részén vólt a’Helység egy része, de az onnan egészen elpusztult; a’ honnan a’ Templom csak négyháznál van belyebb a’ Helységben. Ezen forduló végibe nap kelet felőll kezdődika’ Községi közös lehelő a’ Kenéz Község határa szélén, melynek e’ része Császlónakneveztetik — azon kijjebb van egy lapályos sziget, mely Koborlónak nevezetik.Itt kezdödik egy folyásos víz, mely eredetit veszi az ÉrSemjén Közsegbeli mókavízetől, melyek mind ketten olykor olykor nagyobb víz áradásokkal a’ távol folyóKraszna folyó vizéböl tele öntetnek, és ezen folyásos víz neveztetik Folyasnak, ésez a’ határban egyesülvén a’ rét folyással. délnek ki megy a’ Székelyhidi határra.A’ köz legelö a’ Keserüi határ szélen nyulika’ Keserü Községbe vezetö kozösülönagyutig, melynek azon határ szélén felemelkedett magasság Hegynek, azonbelöll pedig a’ legelön lévö domb Világos hegynek neveztetik. A’ legelön belöllfeküsznek a’ Község és és a lakosok Urbéres kászálloi, ezen belöll pedig éppen