Corel Ventura - 0000CIM.CHP - Magyar Nyelvtudományi Tanszék

178 Élesd5. A Magyar nemzet le telepedésével e’ kőzség, ugyan csak Magyar lakosakkalnépesíttetett.6. Ezen Mező város községe nevének eredetéről sem hagyomány, sem írataknyomán bíztosan mít sem tudhatni: hanem régíbb rege gyanánt meséltetik rolla,:hogy e’ helyiséget a’ magyar nemzet le telepedése előtt is, ítten lakott népekhasználván lakhelyűl, az idő táján Élend nevet viselhetett: Magyarok le telepedésévelítten magyar ajku lakosok is lakhelyt választván, későbben be kővetkezettháborus víszonyok folyama alatt az ellenség vonulását szemmel tartanikelletvén: Ellesd nevet használt és vett fel, ’s az ujabb 18 ik karszak alatt írásílagÉlesdre változtatott. át.(229b)7. Élesd m: várossa kőzsége határában bár kőzőnséges, de jo ízű asztali borakattermö szőllő hegyek, ugy e’ vídéket | tekintve elsőbb kellékű és természetű szántoés kaszállo földek is létezvén, a’ határt képező korábbi az 1851, í k évben kezdettállami kíncstári ado alapját rendező ado bízotmányi munkálat kezdetét, és az1863, i k évben foganatosított urbérí rendezésí tagosítást meg előző időkben ahatárt képező dűllők kővetkező neveket viseltek, jelesen: e’ kőzség éjszak keletioldalán szomszéd Pestes kőzségétől dél felé fekvö része van Pestesí rét nevűdülö, ’s ennek szélébe csekélyebb kiterjedésű Dombrovicza nevű legelő, előbbKörős, mostan főldes uri magány legelői ílletik: e’ dűllő szánto és kaszálloföldjeí, a kőzségi lakosok volt urbéres bírtokába maradtak, és délre menve a nagyország utig, ugy ezen alol Sebes Körös vize folyásáig mostan Marincza nevetvísel,: de elöbb az ország uton alol, a’ Kőrős medréig terjedő főld része a kőzségbelső telkei fekvéséíg Also és Felső mezö nevekkel hívattak, szomszéd Tinodkőzsége határáig. — A’ Körös vizén tul Esküllö, Pestere délre eső szomszédhelységek, ugy dél nyugoti Keszteg helysége határai közt fekvö részek régebbena Kőrős déli partjátol indulva Nagy Mező, e’ város korábbí telepítési helye.Puszta, ’s ezt kővetőleg a tőbbi határ részek: Marha delelő; Dillo: Kasnárá: Dávidfűzesse: Bán Gödre és füzesse,: To; neveket hordoztak, utobbi korban NagyMező düllő Kőrős nevet őltvén fel: ítten a határszél el szorva vagyon mostan akőzlakosság szánto és kaszállo mostani földjei mellet, ezek kűlőn osztot legelöiílletéke is, mely át vonul e’ Körösőn tuli határ részbe a Kesztegí határ széléig:a’ To nevü helytöl mostani Nagy Mező nevü dűllö szélétöl nyugotnak tarto:előbb hideg főld, és To kőze, jelenleg csak hideg főld nevezetett bírnak: ezenKörös vize dél oldalán fekvö terűleten folynak át Űrgeteg és Eskűllő szomszédhelyekről folyo patakocskák, Ricsuj és Eskűllő nagyobb patak néven, melyelőbbi Ricsuj nevet a szomszéd oláh falvak adván e’ pataknak, ítten is meghagyatott neve, Dél nyugotti oldalon ísmét a’ város belső fekvésén kívül nyogotraeső határ rész, a’ Kőrös vízín a’ déli résztől éj szaknak ujra a’ Kőrősőnvísza fordulva Also és Felső Lugas szomszéd határok kőzőtt szánto és kaszálo