2012 tavasz:layout 1 - Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Sas-hegyi Látogatóközpont
Látogatható: február 26-tól
november 1-ig; kedden, szombaton
és vasárnap 10-18 óráig
Terepi vezetés szombaton és vasárnap
11-17 óráig óránként, kedden igény
szerint.
Cím: Bp. XI. ker., Tájék u. 26.
Telefon: Kremnicsán János,
06 30 408 4370
E-mail: sashegy@dinpig.hu
www.sas-hegy.hu
Pál-völgyi-barlang
Látogatható: egész évben, hétfõ
kivételével mindennap 10.00-16.00.
Cím: Bp. II. ker., Szépvölgyi út 162.
Telefon: 06 1 325 9505
E-mail: palvolgy@dinpig.hu
www.palvolgyibarlang.hu
Szemlõ-hegyi-barlang
Látogatható: egész évben, kedd
kivételével mindennap 10.00-16.00.
Cím: Bp. II. ker., Pusztaszeri út 35.
Telefon: 06 1 325 6001
E-mail: szemlohegy@dinpig.hu
www.szemlohegyi.hu
Ócsai Tájház és Turján Ház
Látogatható: február 1-jétõl
november 30-ig,
K-Szo. 9.00-16.00 óráig,
vasárnap és ünnepnapokon
10.00-17.00 óráig.
Cím: Ócsa, Dr. Békési P. A. u. 4-6.
Telefon: Verbõczi Gyuláné, Erika
06 30 4943 368
E-mail: ocsaitajhaz@dinpig.hu
www.ocsaitajhaz.hu
Cincér
Az egyhajú virág menedéke
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele 8. évfolyam 2. szám 2012. Tavasz

TARTALOM
1
ÚGY GONDOLOM...
5
NYITOTT SZEMMEL
Ragadozó madár
etetés
2 3
TÚRANAPTÁR
6-7
LÉGI FOTÓ
Az ócsai turján
Duna–Ipoly Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Esztergom
Vác
Gerecsei TK
7 Nemzeti
Park
M1
12
Tatabánya
8
Budai TK
9 2 Gödöllô
3
10
11 BUDAPEST
Vértesi TK
15 4
Székesfehérvár
Sárréti
TK
M7
16
5
Duna-Ipoly
Dunaújváros
Sárvíz-völgye TK
1
6
13
14
Ócsai TK
M5
M3
8-11
AKTUÁLIS
Turai legelő – az egyhajú
virág menedéke
Természetvédelem – támogatással
Gödöllôi-
Dombvidék
TK
Nagykáta
Tápió-Hajta
Vidéke TK
1 - 16 : Bemutatóhelyeink
AJÁNLÓ
Zöld eseményeink
4
LÁTOGASSON EL!
Túrák földön és vízen
12-13
BESZÁMOLÓ
zöld
eseményeinkrôl
CINCÉR
KÁZMÉR
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Felelős kiadó: Füri András igazgató
Budapest, 2012
Szerkesztő: Előd Réka
Olvasószerkesztő: Palkó Katalin
Címlapon: Egyhajú virág a Turai legelőn
Fotó: Halász Antal
További fotók készítői: Csonka Péter, Halász Ferenc,
Kézdy Pál, Kővári Anita, Selmeczi Kovács Ádám,
Szögi István; Légifotó: Kalmár Sándor
Illusztráció, kiadványszerkesztés: Kiss Maja
A kiadvány környezetbarát újrahasznosított
papírból készült.
Készült az „Európai jelentőségű élőhelyek
rekonstrukciója és védett fajok megőrzése
a Turjánvidéken, a Hajta mentén, a Turai legelőn
és a Budai Sas-hegyen (KMOP-3.2.1/A-09-2009-
0005) pályázat támogatásával.
A kiadvány ingyenes terjesztésű.
ÚGY GONDOLOM...
2006-ban egy frissen kitalált rendezvényre hívtunk, igen
szerény körülményeket kínálva. Mégis elfogadtad a felkérésünket.
Miért?
Nagyon szeretek madarakat nézegetni, erdőben kirándulni,
gombát találni, a Tiszán evezni. Ezért, hogy ha
ilyen rendezvényen kérik a közreműködésemet, ha csak
lehet, igent mondok.
Azóta szorossá vált a kapcsolatod a nemzeti parkkal. A havasi
cincérről szóló dalt a DINPI logó ihlette?
Igen. A dal elérte célját, hiszen ma már hihetetlenül
sokan ismerik a havasi cincért.
A dalok egy része versek megzenésítésével készül, másoknak
a szövegét te írod. Tudatosan választasz olyan témákat,
amik a gyermekek figyelmét a természet szépségeire hívja fel?
Abszolúte tudatosan. Egyszer kora tavasszal, alkonyatkor
egy fenyőerdőben sétáltam. A fények miatt titokzatos
hangulata volt. Séta közben írtam a Hallgatag erdő című
verset:
„Mit rejt az erdő? Patakot, kérget,
kavicsot, kincset.”
Elhatároztam, hogy készítek egy olyan lemezt, ami ezeket
a „kincseket” mutatja be.
Miben gyökerezik nálad a természet szeretete?
Gyerekkoromban Mátraszentlászló környékén sokat
kirándultunk. A Moszkva tér közelében laktam akkoriban
is, és az ablakomból egy kis erdőre láttam. Az ott élő
madarakat szerettem megfigyelni. Egyszer egy fácánpár
áttelelt a Csopaki utcában, az első emeleti ablakomból
közelről figyelhettem a kakast a fa ágain. Szüleim pedig
kezembe adták a Herman Ottó-köteteket, azokból sokat
tanultam.
Ezért van tehát, hogy a verseidben nagyon pontos, találó
jellemzéseket festesz az állatokról.
Van, amit tudok, van, aminek utánanézek. A vers alapja
a valóság, ami átmegy mesébe, de nem szeretek nagyon
elrugaszkodni a valóságtól. Ebből a szempontból talán
az Erdei pocsolya című dal a legtudományosabb, ezzel
kapcsolatban konzultáltam szakemberekkel. A tényszerűség
semmit nem von le a dal szórakoztató értékéből.
Idén ötödik alkalommal zenél és énekel
Gryllus Vilmos a Föld napja rendezvényünkön
a Pál-völgyi-barlang kőfejtőjében.
A közkedvelt és szeretett állatok mellett sokat énekelsz
népszerűtlen vagy kevéssé ismert fajokról is – pókról, siklóról,
békáról. Miért tartod ezt fontosnak?
Az persze nem követelmény, hogy aki szereti a dalt, ami
a békáról szól, az utána kezébe vegye a varangyot, de
legalább megismeri egy kicsit. Kisgyermek koromban az
ablakszegletben lakott egy pók, amit én etettem léggyel,
és megfigyeltem. A legtöbb gyerek fél tőlük, ezért a pókos
dal kapcsán a koncerteken rávezetem őket, hogy éljék
bele magunkat a pókok helyzetébe, hogyan szerzik ők a
vacsorájukat. Ezek után talán nem fogják a gyerekek
tönkretenni a pókok hálóit.
A harmadik albumod egy biciklizéssel töltött napot mutat
be. Merrefelé szoktatok kerékpározni?
Kővágőörsön szoktunk nyaralni, és a Káli-medencénél
jobb biciklizős terepet nehéz volna találni. Amikor a
versek születtek, a lányomat még én vittem a kerékpáromon.
Közben jókat lehetett beszélgetni, énekelgetni.
A szövegek közül némelyik valós eseményt mond el – pl.
megálltunk szedrezni –, de volt olyan, ami csak megtörténhetett
volna. Például vércsét biztosan láttunk, de
a pocokvadászatot már a dal kedvéért írtam.
Gyalogosan is szoktatok kirándulni?
Szoktunk, de jó volna gyakrabban menni. Hosszabb túrára
a Pilis ideális, ha éppen csak sétálni szeretnék, akkor
a budai hegyekbe megyek.
Említetted, hogy szoktatok kenuzni a Tiszán. A Szentendreisziget
mentén vezetünk kenutúrákat. Szívesen látunk egy
evezésre!
Nagyon szívesen kipróbáljuk. A tiszai kenuzás a nagyfiammal
már komoly hagyomány, de a kislányomat elvinném
egy rövidebb túrára, hogy lássa, milyen is az.
Köszönöm a beszélgetést, és remélem, a jövőben is vendégünk
leszel a Föld napja rendezvényeinken!
Előd Réka, ökoturisztikai referens
1

2
TÚRANAPTÁR zöld esemény AJÁNLÓ április-július
Április 28. szombat
TÚRA A MÁRIA-SZAKADÉKBAN
Mária-szakadék – erdei temető – Körtvélyes-pusztai
kápolna – Béla-forrás. Táv: 8 km, időtartam: 5 óra.
Találkozás: 9 óra, a Birkacsárda parkolójában, az 1-es főút
45 km-nél. A Szárliget vasútállomástól a kék túra útvonalán.
(1,5 km). Ár (teljes/kedvezményes): 1000 Ft/500 Ft.
Információ: Klébert Antal, 06 70 330 3854.
FEKETE ISTVÁN VADÁSZÖSVÉNYEIN
Kelemen hegy – Rózsakunyhó – Törökmező – Ispilaj –
Nagymarosi Erdészet. Táv: 26 km, szint: 320 m, időtartam:
7 óra. Találkozás: 8.30-kor Kismaros kisvasút végállomásnál.
Információ: Hámori Tibor, 06 20 468 7072.
Április 29. vasárnap
TAVASZI ZSONGÁS
Madármegfigyelés a Ferencmajori-halastavaknál. Időtartam:
5 óra. Találkozás: 7 óra, Naszály község tatai végénél,
az első ház előtt kelet felé a betonúton lévő sorompónál.
Ár (teljes/kedvezményes): 600 Ft/350 Ft. Információ:
Csonka Péter, 06 30 663 4659.
Május 5. szombat
ORCHIDEÁK A MEZŐFÖLDÖN
Találkozás: 8 óra, Soponya község Tác felőli végén balra,
az aszfaltozott bekötőúton. Időtartam: 4 óra. Ár (teljes/
kedvezményes): 600 Ft / 350 Ft. Információ: Kovács
Zoltán, 06 30 663 4664.
PILISI LEN HOSSZÚ TÚRA
Májusban a legszebb a Szénások terület, ekkor virágzik a
pilisi len is. Találkozás: 9 órakor Nagykovácsi Polgármesteri
Hivatal parkolójában. Időtartam: 5 óra. Ár (teljes/
kedvezményes): 1500 Ft/1200 Ft. Információ: Karlné
Menráth Réka, 06 30 663 4669.
Május 6. vasárnap és május 12. szombat
PILISI LEN RÖVID TÚRA
Felkutatjuk a Földön egyedül itt élő pilisi lent. Találkozás:
10 órakor Pilisszentivánon, a Villa Negra sportpályánál.
Időtartam: 3 óra. Ár (teljes/kedvezményes): 600 Ft/350 Ft.
Információ: Karlné Menráth Réka, 06 30 663 4669.
Május 12. szombat
EZERJÓFŰ TÚRA
Séta a Haraszt-hegyi tanösvényen: bíboros kosbor, nagy
ezerjófü, madárhatározás. Táv: 3,5 km. Találkozás: 9 óra,
Csákváron a Gánti út végén lévő parkolóban, a Haraszthegyi
tanösvény induló pontján. Időtartam: 3 óra.
Ár (teljes/kedvezményes): 1500 Ft/1200 Ft. Információ:
Klébert Antal, 06 70 330 3854.
NŐSZIROM TÚRA
Séta a nagykátai Nyík-réten, ahol tömegesen virágzik
a fátyolos nőszirom, és legel a szürke marha gulyája.
Táv: 8 km. Találkozás: 9 óra, az Egreskátai Majornál,
a 31-es főút mellett Nagykáta és Jászberény között.
Időtartam: 4 óra. Ár (teljes/kedvezményes): 600 Ft/350 Ft.
Információ: Vidra Tamás, 06 30 663 4650.
Május 19. szombat
ÉLET A HOMOKON
Kerékpártúra a Szentendrei-szigeten, ismerkedés
a homokpuszta élővilágával. Találkozás: 10 órakor
Szigetmonostoron a Faluháznál. Időtartam: 3 óra.
Ár: 1600 Ft/fő. Kerékpárral érkezőknek 600 Ft/fő.
Információ: Janata Károly, 06 30 663 4621.
A FÜVES PUSZTÁK VILÁGA
Petőfi Sándor nyomdokain bejárjuk a Kutyakaparó
Csárda környéki pusztát. Találkozás: 10 óra, Kocséron
a Kutyakaparó Csárda előtt. Időtartam: 4 óra.
Ár (teljes/kedvezményes): 600 Ft/350 Ft.
Információ: Vincze Tibor, 06 30 504 6559.
TAVASZ A SOMLYÓ-HEGYEN
Ismerkedés a hegy késő tavaszi növény- és állatvilágával.
Találkozás: 10 óra, Fóton a Fáy Présház mellett,
a tanösvény első állomásánál. Időtartam: 3 óra.
Ár (teljes/kedvezményes): 600 Ft/350 Ft.
Információ: Kazi Róbert, 06 30 440 3256.
FŰBEN-FÁBAN
Gyógynövény-ismereti túra Dr. Babulka Péter etnobotanikus
vezetésével. Előzetes bejelentkezés szükséges!
Találkozás: 9.30-kor az Ócsai Tájház udvarán.
Időtartam: 3,5 óra. Ár: 1000 Ft.
Információ: Verbőczi Gyuláné, Erika, 06 30 494 3368.
Április 22. vasárnap, Pál-völgyi-barlang kőfejtője, Budapest
FÖLD NAPJA
Kicsiket és nagyokat várunk, hogy a Föld Napja alkalmából együtt tanuljunk és kikapcsolódjunk.
Időpont: 10-től 17 óráig. Helyszín: Bp. II. Szépvölgyi út 162.
Ingyenes program. Információ: www.dunaipoly.hu és www.fna.hu
Április 28. szombat, Ócsai Tájház
ÓCSAI LAKODALMAS JÁTÉK
Hagyományos lakodalmi szokások, ételek és viseletek kelnek életre helyi lakosok közreműködésével.
Időpont: 14-től 17 óráig. Helyszín: Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor u. 4-6.
Ingyenes program. Információ: Verbőczi Gyuláné, Erika, 06 30 494 3368
Április 22. és 29. május 6., 13., 20., 27., Sas-hegyi Természetvédelmi Terület
KISÁLLAT-BEMUTATÓ: AZ ALKALMAZKODÁS MESTEREI
A gyerekek testközelből ismerkedhetnek meg a nyesttel, görénnyel, borzzal.
Időpont: 12 és 15 órai kezdettel, időtartam 1,5 óra. Helyszín: Bp. XI.. Tájék u. 26.
Ár (teljes/kedvezményes): 1200 Ft/600 Ft. Információ: www.sas-hegy.hu
Május 5. szombat Dejtár és május 13. vasárnap Pilisszentiván
MADARAK ÉS FÁK NAPJA
Erdei és pusztai élőhelyek bemutatása, madárgyűrűzés. Meglessük, mely madarak használják a madárodúkat.
Május 5. Találkozás: 9 óra, Dejtáron a templomnál. Időtartam: 4-5 óra.
Információ: Kagyerják Pál, 06 30 511 3568. Ár (teljes/kedvezményes): 600 Ft/350 Ft.
Május 13. Találkozás: 10 óra, a Pilisi len Látogatóközpontnál. Időtartam 3 óra.
Információ: Karlné Menráth Réka, 06 30 663 4669. Ár (teljes/kedvezményes): 600 Ft/350 Ft.
Május 19. szombat és május 20. vasárnap
EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA
MÁJUS 19-ÉN EGÉSZ NAPOS TÚRA A CSÓVÁNYOS KÖRNYÉKÉN. Előzetes jelentkezés szükséges!
Találkozás: 9 óra, Királyházán az Alsó Vadászháznál. Ár: 1000 Ft/fő.
Információ: Erősné Dobson Zsófia, 06 20 237 6450
MÁJUS 20-ÁN KITTENBERGER KÁLMÁN TÚRA. Útvonal: Duna mező – Királykút – Malomvölgy –
Nagymarosi Erdészet. Táv: 24 km, szint: 360 m. Találkozás: 8.30-kor Nagymaros-Visegrád vasútállomásnál.
Időtartam: 6 óra. Információ: Hámori Tibor, 06 20 468 7072
Július 02-06., július 09-13., július 16-20., Pál-völgyi-barlang kőfejtője
CINCÉR TÁBOR
Napközis tábor 6-13 éves gyerekeknek. Helyszín: Bp., II. Szépvölgyi út 162.
Kézműves-foglalkozások: gyertyamártás, batikolás, szövés stb. Kaland: falmászás, overallos barlangtúra,
íjászat. Természetvédelem: barlanglátogatás, kirándulás, vetélkedők. Napi háromszori étkezés.
Ár: 30 000 Ft/fő/hét. Testvérkedvezmény: 3000 Ft. Információ: Szabó Fruzsina, 06 70 233 4514,
fruzsi137@gmail.com, http://napkozistabor.5mp.eu
3

A szárazföldet kedvelőket kerékpártúrára hívjuk.
Túráink Kisorosziból indulnak, és az árvízvédelmi töltés
forgalom nélküli, biztonságos útjain tekeregve a csoportot
kísérő szakvezető ismerteti a sziget kialakulásának történetét,
a parti szűrésű ivóvíz-kutak működését, és megmutatja
a homoki élővilág ritka képviselőit. Kerékpár és egyéb
felszerelések kölcsönözhetők.
Indulás: Kisoroszi, Rácz Fogadó.
Időtartam: kb. 2 óra.
Minimális létszám: 5 fő.
Ár: 1000 Ft/fő.
Jelentkezés: Kiss Gyula, 06 30 542 3170, kiss.gyula@dinpig.hu
4
TÚRÁK FÖLDÖN ÉS VÍZEN
Kisoroszi és Tahi között egy biztonságos Duna-szakaszra várjuk
azokat, akik szeretnek túrakenuban evezni, és akiknek egy
vadászó jégmadár vagy egy ritka fekete gólya megpillantása
élményt jelent. A túrákat felkészült szakvezető vezeti, a hajók
mentőmellényekkel és tárolóhordókkal felszereltek. 16 éves
kor alatt minden kenuba egy felnőtt kísérő jelenléte szükséges.
Indulás: Kisoroszi, Rácz Fogadó.
Időtartam: kb. 3,5 óra.
Minimális létszám: 9 fő.
Ár: 1500 Ft/fő.
Jelentkezés: Kiss Gyula, 06 30 542 3170, kiss.gyula@dinpig.hu
Csillárka Vízi Tanösvény a Velencei-tavon
Hétszemélyes biztonságos túrakenukban evezve bepillantunk
a tó rejtett életébe. Megismerhetjük a rovarevő rencét,
a csillárka moszatot, gázló és bukó madarakat, kirándulást
teszünk a mederkotrás előtti mocsárvilágba is. Keskeny
nádösvényeken követjük a Pákászok útját. A túrát óvodás
kortól ajánljuk, mozgássérülteket is szeretettel várunk.
A túra hossza: kb. 2 km. Időtartam: 1,5 óra.
Előzetes bejelentkezés: Kiss Gábor, 06 30 3630 078,
e-mail: nadasto@gmail.com, www.totura.hu
ETETŐTEREK RAGADOZÓ MADARAK SZÁMÁRA
Ha tél, akkor madáretetés – de nem csak klasszikus formában.
Ragadozó madaraink is örömmel fogadják, ha november
és március között jó minőségű húst helyezünk ki zavartalan
területekre. Komárom-Esztergom megyei természetvédelmi
szakemberek 1994 óta eseti megoldásokkal végezték ezt
a munkát. 2003/2004 telén készült az első kiépített
etetőtér az Által-ér völgyében. Itt a víz közelsége okán sok
a nagy testű sirály, a sasok csak ritkábban tudnak leszállni.
Gyakori, hogy táplálékkal elrepülő hollótól, sirálytól, varjútól
veszik el a koncot. A számukra is alkalmas etetőteret
2009-ben a Gerecsében építettük ki.
Az Által-ér völgyében lévő etetőtéren sok a szürke gém, a
nagy kócsag és a sirály (sztyeppi, vihar, danka, hering, de volt
ezüst sirály is), míg a hegyvidéki etetőn a holló dominál.
Mindkét etetőhelyet látogatják rétisasok, de a Gerecsében
fekete sas, parlagi sas és szirti sas is felbukkan. A tömegfajok
évről évre a szarka, a dolmányos varjú, az egerészölyv.
Veszélyeztetett párok fészkelőhelyének közelében végzünk
alkalmi etetéseket is. 2010-ben az egyik rétisas párunkból
a hím madár elpusztult. A tojónak és a 3 nagy fiókának
hetente 100-150 kg húst szállítottunk a fészek közelébe.
Az etetések során minden olyan megbízható
minőségű húst felhasználunk, ami állati
fogyasztásra alkalmas. Jellemzően
egy adott évben 3-5 tonna
vadhúsnyesedéket, belsőséget,
illetve 4-8 tonna állattetemet
etetünk fel.
Köszönettel tartozunk
a területi tulajdonosoknak
és
szervezeteknek,
akik hozzájárultak
az etetőterek
üzemeltetéséhez,
illetve hússal
ellátták azokat.
Támogatásukra
a jövőben is
számítunk!
Természetvédelmi célok
• Fokozottan védett, veszélyeztetett ragadozó madaraink
szűkebb revírben tartása a téli időszakban.
• Átszíneződő madarak áttelelésének és
megtelepedésének ösztönzése.
• Az etetőtereken táplálkozó sirályok, varjak, énekes
madarak természetes táplálékot jelentenek a sólymok
és sasok számára. Héják, rétihéják, vércsék is előszeretettel
megfordulnak az etetőhelyek környékén,
mivel itt kiegészítően napraforgóval és repcemaggal
is etetünk, ami százával vonzza a verebeket és pintyféléket.
• Kiemelt szempont a vonuláskutatás is. Lengyelország,
Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország területéről
sztyeppi sirály, Szlovákiából rétisas jutott el hozzánk.
Csonka Péter
természetvédelmi őr
5

Az Ócsai TK-ban egykor a tőzegbányászat következtében
az Öregturjánt nyílt vízfelületek és lápi növényzet borította.
A változatos élőhely rendkívül gazdag élővilágnak adott
otthont. A bányászat felhagyása után a növényzet záródott,
a turjánt vízzel tápláló források eliszapolódtak: a láp
lassan elkezdett mocsárrá alakulni. Mesterségesen
kialakított nyílt vízfelületek és a forrásfelületek
kitisztításával ezt a folyamatot megállítottuk.
Az értékes természeti területen csak egy speciális,
úszó lánctalpas kotrógép volt alkalmas arra, hogy
az élővilág minimális károsításával kiemelje
az elburjánzott növényzetet, és kis öblöket,
csatornákat, szigeteket alakítson ki.
Munkánkat a Közép-magyarországi
Operatív Program támogatja.

AKTUÁLIS Élőhelyek és védett fajok megőrzése AKTUÁLIS
Turai legelő – az egyhajú virág menedéke
A Turai Legelő Természetvédelmi Terület Tura város határában, a Galga-folyó egykori árterén terül el.
Az egykori Schossberger-uradalom idején halastó működött a terület nagyobb részén, az államosítás
után legeltetés folyt itt, majd a rendszerváltozás óta a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a vagyonkezelő.
A Turai Legelőn a kedvezőtlen természeti folyamatok
megállítását szolgálják az alábbi tevékenységek:
8
• Virágzási időszakban biztosítjuk az állandó őrzést;
• Megkezdhettük az idegenhonos és invazív fafajokból
álló erdőállományok (nyugati ostorfa, bálványfa, fehér
akác, fehér eper, lepényfa, zöld juhar, amerikai kőris)
kivágását. Helyükre őshonos fajokat telepítünk (kocsányos
tölgy, kocsánytalan tölgy, mezei juhar, vadkörte,
magyar kőris, fagyal, fehér nyár, mezei szil stb.);
Turai Legelő Természetvédelmi Terület
Védetté nyilvánítás: 1987.
Területe: 17 hektár
Védetté nyilvánítás oka: jelentős nagyságú
egyhajúvirág-állomány
További védett növényfajok:
budai imola (Centaurea sadleriana),
fényes poloskamag (Corispermum nitidum)
Állatfajok: fokozottan védett és Natura 2000
jelölő faj a molnárgörény (Mustela eversmanni)
és a szintén Natura 2000 jelölő faj
dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus).
A projekt adatai:
Európai jelentőségű élőhelyek rekonstrukciója
és védett fajok megőrzése a Turjánvidéken,
a Hajta mentén, a Turai legelőn és a Budai
Sas-hegyen. KMOP-3.2.1/A-09-2009-0005
Kedvezményezett:
Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Kivitelezés ideje:
2010.05.01 – 2012.12.31
• A védett gyepterületeken tisztítókaszálásokat végzünk,
a kommunális hulladékot elszállítottuk, az illegálisan
kijárt utakat lezártuk;
• Megindulhatott a védett terület növény- és állattani
kutatása;
• Túrákat szervezünk az egyhajú virág nyílása idején.
Az egyhajú virág
(Bulbocodium vernum)
A Pireneusoktól a Kaukázusig és a Volga-folyó
környékéig számos országban jelen van. Megjelenése
és élőhelyi igényei alapján a közelmúltig 2 fajra
választották Bulbocodium vernum és Bulbocodium
versicolor néven. A legújabb kutatások azonban ezt
az elméletet nem igazolták, így jelenleg Bulbocodium
vernum néven tartjuk számon növényünket.
A nyugat-európai állományok főként a szubalpin-alpin
zónában sziklagyepekben élnek. Ezek általában
nem veszélyeztetett, nagy, esetenként igen nagy
létszámú állományok. A közép-európai és ukrán,
orosz területeken az egyhajú virágok főként alföldi
jellegű homokos-löszös sztyeppterületeken élnek.
Ezek az állományok erősen veszélyeztetettek, több
országban a kipusztulás szélén vannak. Hazánkban
harmincnál több állomány ismert, ezek jelentős
részét kipusztulás fenyegeti. Különösen igaz ez
a Debrecen környéki és a nyírségi állományokra.
Napjainkban csak a turai és a dél-magyarországi
állományok (Kelebia, Ásotthalom) mondhatók
stabilnak, így a faj hosszú távú megőrzésében
a turai állomány fontos szereppel bír.
A fokozottan védett egyhajú virág életmenete,
természetes veszélyeztető tényezői csak
részlegesen ismertek, a faj védelme jelenleg
kimerül termőhelyeinek védelmében.
Emberi eredetű veszélyeztető tényezők:
• A virágzó növényt a közelmúltig nagy
mennyiségben ásták ki, és hordták piacra
árulni, vagy ültették el a kertekben. Turán
ma is több háznál ismerünk áttelepített töveket.
• Az 1990-es évek környékén volt jellemző,
hogy a gazdák a földjükön növő egyhajúvirágállományt
a területi védelem elkerülése
érdekében kiszántották. Ennek Turán is
áldozatul esett egy kisebb állomány.
• A tél végi időszakban történő falopások során
károsították a már éppen kibújó virágokat.
• Napjainkra a legjelentősebb veszélyeztető
tényező a virágzási időben történő jó szándékú
látogatás, fotózás. A nagyjából egy hónapig
tartó virágzási idő alatt kb. 6-800 látogató
mindegyike megpróbál vigyázni, de a még
éppen kibújó tövek közül évente 30-80
áldozatul esik a véletlen taposásnak. Emiatt
kényszerültünk a látogatást a virágzási
időszakban korlátozni: február 1. és március
31. között csak előzetes bejelentkezés után,
szakvezetéssel látogatható!
Az egyhajú virág megőrzése érdekében kérjük
e látogatási szabály betartását!
További információ:
Szénási Valentin, 06 30 663 4652.
Szénási Valentin, természetvédelmi őr
9

10
TERMÉSZETVÉDELEM - EU támogatással
Az Alcsúti Arborétum vizes és nem vizes
élőhelyeinek rekonstrukciója
Megvalósult az Alcsúti Arborétum dísztavának és növényállományának
rekonstrukciója. A dísztó partfalának teljes
felújításával és a hordalék kotrásával a tó vízminősége
jelentős mértékben javult, környezete rendezettebb lett.
A meder teljes felmérésével a további fejlesztések szakszerű
tervezése is lehetővé vált.
A kertrekonstrukció során az elvadult növényzetet kiirtottuk,
az idős fák lakatlan odvait kitisztítottuk, az elszáradt,
beteg és balesetveszélyes ágakat eltávolítottuk. Ennek
köszönhetően az idős fák élettartama megnövekedett,
és lehetőség nyílt növénytelepítésre. A tavaszi virágpompa
fokozása érdekében mintegy 6000 m 2 -re tulipán-,
nárcisz-, valamint krókuszhagymát ültettünk. Különleges
fajokat és fajtákat kiválasztva 88 faj 3600 példánya
gyarapítja a kert növényállományát.
Az arborétum állatvilágáról sem feledkeztünk meg.
Mesterséges madár- és denevérodúkat, madáretetőket
helyeztünk el a parkban, a tél folyamán gondoskodtunk
a madarak etetéséről.
A pályázat részeként 20 db gránátot és 1 kg gyalogsági
lőszert távolítottak el a szakemberek.
KEOP-3.1.3/2F/09-2010-0003
„Az Alcsúti Arborétum (kastélypark) vizes és nem vizes
élőhelyeinek helyreállítása”
Kedvezményezett: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Időtartam: 2010. július – 2012. június
Támogatás: 197 116 371 Ft.
Ottó Barbara, pályázati szakmai ügyintéző
Budai Vár-barlang és Rácskai-barlang
állagmegóvó rekonstrukciója
2010 júliusában indult a Budai Vár-barlang és
a fokozottan védett remeteszőlősi Rácskai-barlang
állagmegóvó rekonstrukciója.
A Rácskai-barlang természetes bejárata 1973-ban,
bányászat során tárult fel. Ezt később a felhagyott kőfejtő
területére elhelyezett – hulladékkal szennyezett – feltöltés
elzárta. A több részre elágazó barlangbejáratot megtisztítottuk,
stabilizáltuk, a használaton kívüli nyílásokat lezártuk.
Ezt követően 2011 novemberében 50 méter hosszú
vasbeton szerkezetű bejárati folyosó épült ki a bányaudvar
széléig. Ez a műtárgy lehetővé teszi a felszín későbbi
visszaerdősítését, és biztosítja a változatos formakincsű
és gazdag ásványkiválásokat mutató barlang megközelítését
és védelmét. A munkák során megóvtuk a védett
denevérfajok élőhelyét, és az omlásveszélyes bányafalak
környezetét is biztonságossá tettük.
A Budai Vár-barlang rekonstrukcióról a következő
számban részletes beszámolót közlünk.
KMOP-3.2.1/A-09-2009-0004
„Budai Vár-barlang és a Rácskai-barlang állagmegóvó
rekonstrukciója a barlangok élettelen értékeinek védelme
érdekében”
Kedvezményezett: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
és a Budavári Önkormányzat Konzorciuma
Időtartam: 2010. július 10. – 2012. június 30.
Támogatás: 358 442 083 Ft.
Szögi István pályázati szakmai ügyintéző
Madarak a
Duna mentén
2011 nyarán ornitológus szakértők
végeztek kutatásokat a Duna teljes hosszán.
Két apró madárfajt kerestek, melyek természetes állapotú
partszakaszokon fordulnak elő. A kislile kedvelt költőhelyei
a kavicsos, homokos szigetek, illetve a vegetációtól
mentes, szélesebb partszakaszok. Fészket nem rak,
„terepszínű” tojásai szinte észrevétlenek a talajon.
A partifecskék évről évre a frissen leomló, magas homokfalakba
vájják költőüregeiket. A Duna felső szakaszán,
Németországban és Ausztriában, ahol egymást érik a
vízierőművek, és a folyót teljes hosszában árvíz-védelmi
gátak közé szorították, partifecske egyáltalán nem él, és
a kislile is szinte kizárólag ott fészkel, ahol visszaállították
a természetközeli körülményeket. A folyó szerbiai,
bulgáriai és romániai szakaszait kevesebb emberi beavatkozás
érte. Itt ezres, néhol tízezres nagyságú parti-fecskeköltőtelepeket
láthatunk, és a kislile sem számít ritkának.
Hazánkban mindkét faj, ha nem is kiemelkedő számban,
de előfordul a Duna mentén. A DINPI koordi-nálásával, a
DANUBEPARKS nemzetközi természetvédelmi pályázatban
dolgozó kutatók szándéka, hogy eredménye-ikkel felhívják
a szakemberek és a közvélemény figyelmét a dunai
ökoszisztéma még meglévő értékeinek védelmére.
Kiss Gyula, pályázati szakmai ügyintéző
Rendezvénysorozat a fenntarthatóság jegyében
Márciusban folytatódtak a Tájbejárás sorozat túrái,
melyek júniusig zajlanak. A program keretében
10 általános iskolából összesen közel 1000 diák jut
el a DINPI öt bemutatóhelyére ingyenesen. A természet
tavaszi éledésével megkezdődnek a kinti munkák és
a természet újjászületéséhez kapcsolódó ünnepek is.
Nagy sikerrel zárultak a jeles napokhoz kapcsolódó
rendezvényeink:
Tavaszi nagytakarítás Ócsán (március 10.)
Víz Világnapja Pilisszentivánon (március 24.)
Kaláka szombat az Ócsai Tájházban
– A Húsvét ünnepének titka (április 07.)
Föld Napja rendezvény a Pál-völgyi-barlang
kőfejtőjében (április 22.)
Összefogás
a Kárpátokban
A „BioREGIO Carpathians” című projekt
hét kárpáti ország (Lengyelország,
Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Magyarország,
Románia, Szerbia) összefogásával született meg.
Célja az, hogyegységes kezelési módszert dolgozzon
ki a ritka és veszélyeztetett kárpáti fajok − mint
a hiúz vagy a vidra − élőhelyének és útvonalainak
hatékonyabb védelme érdekében. Másik célunk
a biodiverzitás szempontjából kulcsfontosságú
erdőszerkezeti elemek (pl. odvas fák, holtfák,
kifordult gyökértányér stb.) feltérképezése.
Ezek a térképek a területkezelési tervek alapjául
szolgálhatnak, és segítik a ritka vagy fontos fajok
élőhelyeinek megóvását. A Duna–Ipoly Nemzeti
Parkhoz tartozó Börzsöny a kárpáti ív része. A 3 évig
tartó projektet az INTERREG SEE program támogatja.
Aszalós Réka, pályázati szakmai ügyintéző
Április 28-án az Ócsai lakodalmas rendezvény
lesz a pályázat záró eseménye.
KMOP-2010-3.3.4/A
„Zöld jeles napok és tájbejárás sorozat Budapesten és környékén”
Kedvezményezett: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Időtartam: 2011. július 4. – 2012. június 26.
Támogatás: 33 643 616 Ft.
Kővári Anita, pályázati szakmai ügyintéző
11

12
BESZÁMOLÓ
zöld eseményeinkrôl
TAVASZI
NAGYTAKARÍTÁS
Az elolvadt hó helyén
borzalmas hulladéktenger
bukkant elő országszerte.
Az Ócsai TK területén
március 10-én 150-160 köbméter
hulladékot gyűjtött össze az a 130-150 lelkes ember,
akiknek fontos és tesznek is azért, hogy környezetük
szebb legyen. Sajnos, ha háromszor ennyien lettünk
volna, háromszor ennyit lehetett volna összeszedni…
Köszönjük az ócsai Bólyai János Gimnáziumból érkezett
három osztály tanulóinak és a többi önkéntesnek
a munkáját! Jövőre is sokakat várunk.
VÍZ
VILÁGNAPJA
PILISSZENTIVÁNON
Pilisszentivánon
több száz érdeklődő
részvételével tartottuk meg
Víz Világnapja rendezvényünket.
Interaktív foglalkozások keretében
számos érdekességet tudhattunk meg a vizek
élővilágáról, védelméről, a víztakarékosság
módszereiről, a környezetbarát háztartás vezetéséről.
Rendezvényünket a „Zöld jeles napok és tájbejárás
sorozat Budapesten és környékén” című
KMOP pályázat támogatta.
Bíró Sándor természetvédelmi őr a Föld napja
alkalmából miniszteri elismerő oklevelet kapott.
Verbőczi Gyulánét, az Ócsai Tájház vezetőjét az
„Év tájház vezetője” címmel tüntették ki.
Mindkettőjüknek gratulálunk!
1. Hogyan nevezzük idegen szóval a hirtelen
és tömegesen elterjedő idegenhonos fajokat?
a.) agresszív fajok b.) invazív fajok c.) endemikus fajok
2. Melyek az idegenhonos fajok?
a.) fehér akác, fehér eper, lepényfa
b.) mezei juhar, vadkörte, fehér nyár
c.) kocsányos tölgy, vénic szil, magyar kőris
3. Milyen élőhelyen találhatók a nyugat-európai
egyhajúvirág állományok?
a.) sziklagyepen
b.) pusztafüves lejtősztyeppréten
c.) homoki legelőn
4. Hol fészkel a kislile?
a.) parti füzesekben
b.) kavicsos,kopár parton
c.) leszakadó magas partfalakban
5. Hol található a Rácskai-barlang?
a.) Budai-hegység b.) Pilis c.) Visegrádi-hegység
A megfejtéseket nyílt levelezőlapon küldjétek be,
nevetek és címetek feltüntetésével.
Levelezési címünk: 1525 Budapest, Pf. 86.
Beküldési határidő 2012. május 30.
A helyes megfejtést beküldők közül hárman
Ócsai népviselet – Öltöztető baba, Jeles napok
néphagyományunkban, Dédszüleink élete Ócsán
című könyvet nyernek.
Előző számunk rejtvényének megfejtése:
1C, 2F, 3D, 4A, 5E, 6B
Cincér
Kázmér
ÓCSAI
MADÁRVÁRTA
Az Ócsai Madárvártán
folyamatosan zajlik a
madárgyűrűzés. A nemzetközi
védelmet is élvező vizes élőhelyen
előzetes egyeztetés után a látogatók bekapcsolódhatnak
a munkába, megismerhetik a nádi madarakat és
a madárvonulás kutatásának titkait.
Helyszín: Ócsai Madárvárta
Időpont: Legjobb a délelőtti órákban
Ár: 600 Ft/fő. Információ: 06 70 563 9729,
www.omve.hu, lanius@citromail.hu
Kedvezményes buszbérlés
bemutatóhelyeinkre!
A DINPI partneri megállapodást kötött az
MB Travel Kft. személyszállítással foglalkozó céggel.
Ennek keretében 2012-ben Budapestről jelentős
kedvezménnyel szállítanak csoportokat bemutatóhelyeinkre.
Buszos természetismereti kirándulásainkra
kedvezményes csomagár vehető igénybe.
Bővebben: www.mb-travel.hu
Email: mbtravel@mail.datanet.hu
Telefon: 06 1 350 0560
www.dunaipoly.hu
Királyréti Erdei Iskola
Minősített erdei iskolánkban iskolai és óvodai csoportoknak
egynapostól az egyhetesig, szállással egybekötött változatos
programokat biztosítunk. Szálláshely 2-3-6-8 ágyas szobákban.
Látogatható: egész évben.
Cím: 2624 Szokolya, Királyrét
Megközelítés: Kismarosról Erdei vasúttal
vagy Volánbusszal Királyrétre
Telefon: Takáts Margit, 06 27 585 625
E-mail: kiralyret@dinpig.hu
Pilisi len Látogatóközpont
Kiállítás mutatja be a Szénások hegycsoport
természeti értékeit. Szakvezetés vagy
természetvizsgáló hátizsák igényelhető
a Nagy-Szénás és Jági tanösvények bejárásához.
Önkéntes természetvédelmi munka szervezése.
Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben.
Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 17.
Megközelítés: Budapest Árpád hídtól távolsági busszal a pilisszentiváni
polgármesteri hivatalig, onnan 3 perc gyalog.
Telefon: Karlné Menráth Réka, 06 30 663 4669
E-mail: menrathr@dinpi.hu, szenasok@dinpig.hu
www.szenas.hu
Kökörcsin Erdei Iskola
Természetismereti programokat kínálunk iskolai csoportok,
egyesületek, turistacsoportok számára.
Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben.
Cím: 2509 Esztergom Strázsa-hegy
Megközelítés: a 117. számú főút és az úgynevezett
''Suzuki'' út kereszteződésében.
Telefon: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 06 30 663 4614
vagy 06 33 435 015, E-mail: esztergom@dinpig.hu
Alcsúti Arborétum
Látogatható: szerdától vasárnapig, valamint munkaszüneti
és ünnepnapokon, március 1-től szeptember 30-ig
10-18 óráig, október 1-től február 28-ig 10-16 óráig.
Viharos időben az Arborétum zárva tart.
Telefon: 06 22 353 219
www.alcsuti-arboretum.hu