You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Budapest,<br />
a <strong>barlangok</strong> fővárosa<br />
Készítette:<br />
Kellermájer Bettina<br />
Kozma Noémi<br />
2010. november 23.
A terület felépítése<br />
• alaphegység: triász karbonát<br />
Fődolomit, Tűzköves dolomit, Mátyáshegyi Formáció<br />
• paleogén és negyedidőszaki képződmények:<br />
• felső eocén: Szépvölgyi Mészkő<br />
> rózsadombi <strong>barlangok</strong> nagy része<br />
• felső eocén – alsó oligocén: Budai Márga<br />
> karsztosodásra kevésbé hajlamos, de számos<br />
járat ebben alakult ki (Molnár János-barlang)<br />
• Tardi Agyag, Kiscelli agyag, édesvízi mészkő
A <strong>barlangok</strong> <strong>kialakulása</strong><br />
• tektonikai hatások<br />
> barlangjáratok segítségével jól nyomozhatók a főbb<br />
tektonikai irányok:<br />
ÉNy-DK, NyÉNy-KDK, K-Ny, ÉK-DNy, É-D<br />
József-hegyi-barlang: K-NY irányú járato<br />
Ferenc-hegyi-barlang: ÉNY-DK
A <strong>barlangok</strong> <strong>kialakulása</strong> II.<br />
• a mai <strong>barlangok</strong> képződését több karsztosodási fázis is<br />
megelőzte >> paleokarsztos üregek<br />
(felső triász, felső kréta – eocén, felső eocén, alsó oligocén)<br />
• andezites vulkanizmus<br />
(késő eocén – alsó oligocén, középső bádeni)<br />
>> kovás telérek,<br />
hidrotermás ásványkiválások<br />
(pl. barit)<br />
*<br />
Ferenc-hegyi-barlang<br />
*<br />
*
A <strong>barlangok</strong> <strong>kialakulása</strong> III.<br />
Keveredési korrózió:<br />
• különböző hőmérsékletű és ionkoncentrációjú oldatok<br />
közlekedése a repedésekben >> mészkő oldása<br />
• kialakulásának feltétele:<br />
a karsztos alapegységet fedő, vízzáró Kiscelli Agyag lepusztulása<br />
(felső miocén)<br />
• erősen tektonizált terület<br />
> lehetőség a vizek<br />
közlekedésére<br />
+ kiemelkedés<br />
>> keveredési zónák<br />
áthelyeződése >> szintek
A <strong>barlangok</strong> megismerése<br />
• kevés rendelkezett természetes kijárattal<br />
• mesterséges feltárások során kerültek felszínre az oldásformák:<br />
• kőbányászat<br />
• házalapozás<br />
• csatornázás<br />
• fúrás<br />
• tervszerű barlangkutatás<br />
100-nál több ma ismert barlang összes hossza majdnem 30 km,<br />
ezek közül 27 km-t az öt nagy barlang adja
A nagyközönség előtt<br />
megnyitott budai <strong>barlangok</strong><br />
• A Gellért-hegy barlangja<br />
• Pál-völgyi-barlang<br />
• A Várhegy barlangrendszere<br />
• Szemlő-hegyi-barlang
A Gellért-hegy barlangja<br />
Sziklakápolna<br />
• Egyetlen terem + 2 oldalfülke<br />
• Tágas bejárat<br />
• A hegy lábánál meleg vizű forrás<br />
• Már az ősembert is ide vonzotta: be nem<br />
fagyó forrás, halban gazdag Duna<br />
• A főváros legősibb emberlakta helye<br />
• 1926: kápolnát rendeztek be, kibővítették<br />
folyosóval, termecskével � innentől nevezik<br />
Sziklakápolnának
• A II. világháború során a<br />
bejáratát elfalazták<br />
• ’60-as évek: hidrológiai<br />
észlelőállomás létesült<br />
• Fúrás: néhány méterrel<br />
lejjebb hévizes ásványi<br />
képződményekkel dúsan<br />
borított falú üreg � a hegy<br />
kiemelkedése és a folyó<br />
bevágódása előtt a<br />
gyógyforrás hévizei<br />
magasabbra nyomult fel,<br />
ezek alakították ki a<br />
barlangot is<br />
• 1990-ben ismét<br />
kápolnaként funkcionál
A Pál-völgyi-barlang<br />
• A budai nagy<strong>barlangok</strong> közül ezt<br />
fedezték fel legelőször<br />
• Leginkább cseppköveiről nevezetes,<br />
bár sokkal jellemzőbbek rá a magas,<br />
hasadékszerű folyosók és a hévizek<br />
által kioldott gömbszerű oldásformák.<br />
Változatos, csillogó kalcitkristályok és<br />
kagylólenyomatok csodálhatók meg<br />
• Több kisebb sziklaüreg a Pál-völgyi<br />
kőfejtőben: Harcsaszájú, Hideglyuk,<br />
Bagyura-barlang<br />
Ezeket gyönyörű kalcitkristályok díszítik<br />
• Már 1902 óta vizsgálták az üregeket,<br />
de csak 1902-ben fedezte fel Bagyura<br />
János fia. Valószínű robbanással<br />
szakadt fel a nyílás.<br />
• Folyamatos kutatások � Rádiumterem,<br />
Ötösök folyosója<br />
• A feltárások befejeződtek ( 70 év<br />
múlva ismét folytatódtak)<br />
• 1915: Lóczy Lajos felkarolta a bánya<br />
ügyét, térkép a barlangról
• 1919: a közönség előtt is<br />
megnyitották<br />
• 1927: villanyvilágítás<br />
• A II. világháborút a barlang<br />
megszenvedte, óvóhelyként<br />
használták, jelentős károk<br />
Évek múlva sikerült a károkat<br />
helyreállítani, és vált<br />
látogathatóvá újra<br />
• 1975: kőomlás ( az időjárásnak<br />
legjobban kitett bejárati<br />
szakaszban) � ismét zárva,<br />
amíg a Lóczy terem mennyezete<br />
el nem készül<br />
• Hosszú évtizedekig hossza alig 1 km, 1980: új járatok elfedezése, ezért<br />
megduplázódott a járatok hossza, 1991: 7 km � 3. Leghosszabb Mo.-on,<br />
ma 19 km, ebből 500 m a túravonal (Mo. 2.)<br />
• Legmintaszerűbben kutatott és dokumentált barlang
Túra a barlangban<br />
• A védelem érdekében csak<br />
idegenvezetővel látogatható<br />
• Évi középhőmérséklet 10 Celsius fok<br />
• Lóczy terem, innen hasadék vezet a<br />
Keresztfolyosóba<br />
• Egyenesen továbbhaladva Kőhídterem<br />
(nincsenek képződmények),<br />
innen nyúlik a Térképész-ág, amelyet<br />
csak a vállalkozó kedvűeknek<br />
ajánlanak<br />
• A Keresztfolyosónál jobbra fordulva:<br />
a Széles-folyosó vezet az Orgonához<br />
(formái erősen megrongálódtak)<br />
• Újabb pár méter után elágazás:<br />
egyenesen � Állatkert ( elefánt,<br />
teknős, krokodil formájú<br />
cseppkövek)
• Az elágazástól balra egy kis terem: Kabaré (egykori neve),<br />
itt baráti összejövetelek, előadások voltak. Ma Lakatos<br />
László terem (halálos balesetet szenvedett)<br />
• Elágazástól jobbra lépcső vezet a Páholyba, innen a<br />
Színház-terembe nézhetünk le, szemben a Zsinórpadlás<br />
• Vissza az elágazáshoz, a lépcső mellett a Színház-terem<br />
(kalcittelér), útközben a Boszorkánykonyhát láthatjuk<br />
(legszebb oldásos gömbfülkék)<br />
• Színpadról vaslétra vezet a Damoklesz kövéhez<br />
• További alakzatok a Színház-teremben: Rokokó ruhás<br />
hölgy, Vészkijárat, Kődenevér, Süllyesztő<br />
• A Süllyesztőn végigmenve érünk el a Hosszú-folyosóba<br />
(oldásformák, kalcittelérek)<br />
• Innen a Fáraók lépcsőjén jutunk el a Tyúklétrához, utána<br />
az Óriások lépcsőjéhez érünk, innen vaslétra visz fel a Petifolyosóba<br />
(1989-ig ezen keresztül a Lóczy-terembe)<br />
• Ma: a túra itt jobbra fordul � Turista-folyosó �<br />
Meseország ( Hófehérke, 7 törpe, Piroska)
Meseország<br />
• Itt néha összegyűlik a víz �<br />
Óperenciás-tenger, túlparton a<br />
Kínai pagoda<br />
• Továbbhaladva: a Gótikus<br />
templombelső mellett<br />
haladhatunk el (jobb oldal),<br />
Paradicsom, Papagáj (bal oldal).<br />
Lenézhetünk az Erkélyről a<br />
Hefty-kürtőn át a Rádiumterembe<br />
• Végül itt kezdődik az új kijárat<br />
(falán kalcitlemezek)
A Pál-völgyi-barlang<br />
alaprajza
A Várhegy barlangrendszere<br />
• Hossza mintegy 10 km<br />
• Várhegy felszíne forrásmészkő, alatta<br />
barlangrendszer, ami primér<br />
mésztufaüreg<br />
• Egy ősi hévforrás rakta le a<br />
forrásmészkő takarót<br />
• A budai hegyek + a Duna medrének<br />
bevágódása � leszállott a forrás<br />
fakadási szintje � ezek után a meleg<br />
víz már nem nyomult a takaró felé,<br />
annak alsóbb rétegei közt alakított ki<br />
járatokat (márga és a forrásmészkő<br />
között)
• Ma már nem lehet tudni, melyek a<br />
természetes és mesterséges járatok<br />
• Kadic´Ottokár: egyik legősibb emberkultúra<br />
(= vértesszőlősi) kavicskultúra kőeszközei<br />
A barlang hasznosítása:<br />
• A középkori lakosság követ termelt ki<br />
• Pince<br />
• Menedékhely<br />
• 1930-as évek: Barlangtani Múzeum, egyes<br />
járatszakaszok az idegenforgalom számára is<br />
látható<br />
Ma nagyrészt lezárva, kihasználatlanul áll
Szemlő-hegyi-barlang<br />
• Másodikként felfedezett budai<br />
nagybarlang (1930)<br />
• Ma ismert hossza 2 km <<br />
• Az első olyan barlang, amely<br />
igazán típusos, vitathatatlanul<br />
hévizes (ásványkiválásai<br />
bizonyítják ezt)<br />
• Keletkezésének módja nagyjából<br />
megegyezik a Pál-völgyiével<br />
• Meleg vizes ásványok – nagy<br />
mennyiségű borsókő<br />
• Felfedezése: kőfejtés közben<br />
szakadt be<br />
• A barlangkutatók először az<br />
Örvény-folyosóba jutottak
• Pár nap múlva � Rózslugas � Óriásfolyosó<br />
� Hosszú-folyosó ( végpontján:<br />
Tű foka)<br />
• Felmérések, első leírások, nagyjából<br />
kiépítették a barlangot<br />
• A második világháború súlyos károkat<br />
okozott, 1958-tól lezárták a barlangot �<br />
folytatódtak a barlangkutatások<br />
• Az Óriás-folyosó végében kibontották az<br />
omladékot � Föld szíve szakasz ( 200 m<br />
Túra a barlangban<br />
• Eredeti barlangot már nem használják<br />
• Korszerűen kiépített, kiállítással, vetítőteremmel<br />
ellátott fogadóépületen keresztül � Ferencvárosiszakasz<br />
(kalcittelér, borsókő)<br />
• Bejárattal szemben az Agyagos-folyosó<br />
• Hosszú-folyosó � járat felfelé az Omladék-terembe<br />
(borsókő, kalcitlemezek) � Mária-terem<br />
• Kanyargós folyosó vezet az Óriás-folyosóba, végétől<br />
egy mesterséges áttörés vezet vissza a Hosszúfolyosóba
Bibliográfia<br />
Adamkó Péter (1992): Budai <strong>barlangok</strong>. Budapest, Városháza. p. 47.<br />
Kordos László (1984): Magyarország barlangjai. Budapest, Gondolat. p. 326.<br />
Leél-Őssy Szabolcs (1997): A budai Rózsadomb és környékének különleges<br />
barlangjai. In: Földtani Közlöny. 125/3-4. pp. 363-432.<br />
Ottokár Kadič (1942): A budavári barlangpincék, a Várhegyi barlang és a barlangtani<br />
A képek forrása:<br />
gyűjtemény ismertetése. Budapest, Magyar Barlangkutató Társulat. p. 27.<br />
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat honlapja:<br />
http://www.barlang.hu/
Change language