Bajót, Tata
Bajót, Tata Bajót, Tata
Természetföldrajz évközi terepgyakorlat jegyzőkönyv 2010. április 30. 1 Kellermájer Bettina Bajót ∙ Gerecse K-i részén, Zsámbéki-dombság ∙ Bajóti-patak: a Gerecse központi és keleti részét választja el, Nyergesújfalunál csatlakozik a Dunába ∙ a Dunazug-hegység része ∙ Budai paleogén medence: főként eocén-oligocén-miocén üledékek borítják (változatos) ∙ több helyen kiálló, idősebb sasbércek triász dachsteini mészkő ∙ központ: pisznicei terület → kőbányák (mészkő, márga) ∙ eocén összlet: fiatalabb, lankás ∙ befedője lösz (würm) ∙ a faluból a vízfolyás elhordta az anyagot ∙ erózióbázis: Duna mély völgy ∙ széles völgy kialakulásánál: nagyobb lehetett a vízhozam (változó ághajlat miatt változhatott a vízhozam is) ∙ teraszszigetek képződése A bajóti Öreg-kő ∙ kb. 360 méter magas ∙ a Keleti-Gerecse sasbérce, viszonylag északon, szemben: Muzsla-hegy ∙ rétegfej kibukkanása (vető miatt) ∙ triász dachsteini mészkő, a vizet a sok repedés miatt jól átereszti ∙ platóforrások kialakulása az erózióbázis környékén ∙ már nem működnek ∙ elapadásuk oka lehet: kiemelkedés (vagy a Duna bevágódása), bányászat, éghajlatváltozás ∙ mész kirakódása a kibukkanás után → édesvízi mészkő (travertínó) pl. Muzsla-hegy is ilyen ∙ Duna völgye pliocén végén-pleisztocén, elején még nincs ∙ bevágódás oka lehetett: terület kiemelkedése, erózióbázis süllyedése → teraszok kialakulása ∙ a teraszok nem összefüggőek ∙ terasz: minél idősebb, annál deformáltabb → segít a kormeghatározásnál, a bevágódási sebesség meghatározásában (mert a terasz a folyó fejlődési állapotát tükrözi) ∙ teraszok számozása: lentről indul ∙ 6-7 elkülöníthető terasz ∙ kormeghatározás: ∙ ősmaradványok segítségével ∙ C 14 izotópos vizsgálattal, de! ehhez szerves anyag szükséges és áthalmozódás is lehetséges ∙ pollenvizsgálattal: anoxikus üledék szükséges ∙ helyben keletkező kozmogén izotóppal: lerakódás vagy a felszínre kerülés pillanatát rögzíti kozmikus sugárzásnak kitett helyzetet mutatja ∙ búzatáblában két erdőcsík: völgyképződést jelzi (Duna IV. terasz, lösszel magasított) ∙ teraszmagasságnak a kavics szintjét vesszük Jankovich-barlang ∙ forrásfeltörési hely ∙ feltárója: Hildebrand Jenő ∙ rombarlang volt üledékkel töltve ∙ meleg vizes forrás lehetett gömbfülke (gömbüst): mélyből feltörő meleg vizet jelzi
- Page 2 and 3: ∙ pára is áramolhatott lehűlé
Természetföldrajz évközi terepgyakorlat jegyzőkönyv<br />
2010. április 30.<br />
1<br />
Kellermájer Bettina<br />
<strong>Bajót</strong><br />
∙ Gerecse K-i részén, Zsámbéki-dombság<br />
∙ <strong>Bajót</strong>i-patak: a Gerecse központi és keleti részét választja el, Nyergesújfalunál csatlakozik a Dunába<br />
∙ a Dunazug-hegység része<br />
∙ Budai paleogén medence: főként eocén-oligocén-miocén üledékek borítják (változatos)<br />
∙ több helyen kiálló, idősebb sasbércek<br />
triász dachsteini mészkő<br />
∙ központ: pisznicei terület → kőbányák (mészkő, márga)<br />
∙ eocén összlet: fiatalabb, lankás<br />
∙ befedője lösz (würm)<br />
∙ a faluból a vízfolyás elhordta az anyagot<br />
∙ erózióbázis: Duna<br />
mély völgy<br />
∙ széles völgy kialakulásánál: nagyobb lehetett a vízhozam (változó ághajlat miatt változhatott a<br />
vízhozam is)<br />
∙ teraszszigetek képződése<br />
A bajóti Öreg-kő<br />
∙ kb. 360 méter magas<br />
∙ a Keleti-Gerecse sasbérce, viszonylag északon, szemben: Muzsla-hegy<br />
∙ rétegfej kibukkanása (vető miatt)<br />
∙ triász dachsteini mészkő, a vizet a sok repedés miatt jól átereszti<br />
∙ platóforrások kialakulása az erózióbázis környékén<br />
∙ már nem működnek<br />
∙ elapadásuk oka lehet: kiemelkedés (vagy a Duna bevágódása), bányászat, éghajlatváltozás<br />
∙ mész kirakódása a kibukkanás után → édesvízi mészkő (travertínó) pl. Muzsla-hegy is ilyen<br />
∙ Duna völgye pliocén végén-pleisztocén, elején még nincs<br />
∙ bevágódás oka lehetett: terület kiemelkedése, erózióbázis süllyedése → teraszok kialakulása<br />
∙ a teraszok nem összefüggőek<br />
∙ terasz: minél idősebb, annál deformáltabb → segít a kormeghatározásnál, a bevágódási<br />
sebesség meghatározásában (mert a terasz a folyó fejlődési állapotát tükrözi)<br />
∙ teraszok számozása: lentről indul<br />
∙ 6-7 elkülöníthető terasz<br />
∙ kormeghatározás:<br />
∙ ősmaradványok segítségével<br />
∙ C 14 izotópos vizsgálattal, de! ehhez szerves anyag szükséges és áthalmozódás is lehetséges<br />
∙ pollenvizsgálattal: anoxikus üledék szükséges<br />
∙ helyben keletkező kozmogén izotóppal: lerakódás vagy a felszínre kerülés pillanatát rögzíti<br />
kozmikus sugárzásnak kitett helyzetet mutatja<br />
∙ búzatáblában két erdőcsík: völgyképződést jelzi (Duna IV. terasz, lösszel magasított)<br />
∙ teraszmagasságnak a kavics szintjét vesszük<br />
Jankovich-barlang<br />
∙ forrásfeltörési hely<br />
∙ feltárója: Hildebrand Jenő<br />
∙ rombarlang volt üledékkel töltve<br />
∙ meleg vizes forrás lehetett<br />
gömbfülke (gömbüst): mélyből feltörő meleg vizet jelzi
∙ pára is áramolhatott<br />
lehűlés → kicsapódik → oldja a mészkövet<br />
∙ pliocén végi-pleisztocén eleji működés<br />
∙ a barlang teteje felszakadt: ez a tetőhelyzetet jelzi<br />
∙ terület emelkedése → forrásszint áttevődik<br />
∙ összesen 88 méteres járat (felső és alsó járat együtt)<br />
∙ 1913-1917 között tárták fel<br />
∙ legidősebb: középső paleolitikum (würm) → ilyenek a Bükk barlangjai<br />
pattintott használati tárgyak, vadászat, Neander-völgyi típus<br />
Mogyorósbánya, Kőhegy<br />
∙ travertinó (különböző magassági szintekben)<br />
∙ alatta eltemetve alacsonyabb helyzetű sasbérc<br />
ebből fakadhatott a forrás, így alakulhatott ki a mészkő felsőbb helyzetben<br />
∙ képződés:<br />
∙ mocsári vagy tavi környezetben, folyó árterében<br />
Duna bevágódása<br />
∙ domboldalban fakadó forrás → tetaráta (mésztufa)<br />
itt: mindkettőre látunk példát<br />
∙ természetes és mesterséges sziklagyepeken is<br />
∙ sziklatömbök: csúszással, omlással kerültek lejjebb<br />
lejtős tömegmozgás az agyagos alapon<br />
∙ deráziós völgyek<br />
∙ a völgybevágódás alapján a kiemelkedési sebességre is következtetni lehet<br />
∙ függőleges emelkedés sebessége: néhány mm/év<br />
∙ a negyedidőszakban 0,2 mm/év<br />
∙ Dunakanyar: 0,4 mm/év<br />
∙ vizsgálatok során mm/éves eredményt kaptak<br />
∙ kiemelkedés: 400-500 ezer éve kezdődött, ez: ennél idősebb<br />
fiatalodó formák<br />
∙ kőbányászattal feltárt terület: kormeghatározás téves eredményt hozhat<br />
∙ felfelé egy löszmélyúton jöttünk (antropogén hatás + vízerózió)<br />
∙ luminescens kormeghatározás: napfény<br />
∙ szállítódás során sugárzás éri, de lerakódás után árnyékba kerül<br />
∙homok datálására is jó<br />
∙ gyökérkarrok: egykori gyökerek nyomát őrző formák<br />
növények megtelepedése mélyedésekben → fokozódó mészkőoldás (növényi savak miatt)<br />
<strong>Tata</strong> – Geológiai Park<br />
∙ Öreg-tó: mesterséges, télen leengedik<br />
∙ ramsari terület<br />
∙ a környéken több kisebb tó is található → <strong>Tata</strong> a „vizek városa”<br />
∙ eocén barnaszén bányászata → lokális karsztvízszint csökkenése<br />
∙ körülötte vízzáró rétegek<br />
∙ Megalodus-barlang: hévizes (Megalodus: kagyló)<br />
∙ triász dachsteini mészkő: karbonátplatformos képződmény<br />
az üledékképződés és a süllyedés sebessége hasonló → nyugodt időszak<br />
∙ jura: riftesedés → mély medencék, túl gyors süllyedés<br />
mélytengeri környezet: lassabb üledékképződés<br />
∙ csillag alakú részek: robbantások helyei (bányászat)<br />
∙ alulról feltörő forrásvizek alakították ki a barlangot<br />
2
∙ piszkei vörös mészkő: díszítőkő (jura)<br />
∙ kréta vége: legfontosabb gyűrődési fázis, alpi hegységképződés kezdete<br />
∙ ammoniteszek<br />
∙ udvaron: Lóczy Lajos balatonarácsi asztala<br />
∙ később tovább tágult üregek (meleg vizes feltörések)<br />
∙ kréta üledékekben tűzkőgumók<br />
Turul emlékmű, Szelim-barlang<br />
∙ Nyugati-Gerecse peremén, <strong>Tata</strong>i-árok<br />
∙ Vértesszőlős: a Gerecsében!<br />
∙ vastagpados dachsteini mészkő, felső triász<br />
∙ tetőhelyzetű forrásbarlang<br />
∙ 12,5 m vastag üledéket termeltek ki, a felső rétegben emberi csontok<br />
∙ középső paleolit leletek<br />
valószínűleg a Jankovics-kultúrához tartozott<br />
∙ negyedidőszak első felére tehető kiformálódás, majd feltöltődés<br />
3