MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK - Mozaik Kiadó

TANMENETMAGYAR NYELVKISISKOLÁSOKNAK2–4. osztály

Készítette:DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉgyakorlóiskolai szakvezetõ tanítóKiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101Drótposta: kiado@mozaik.info.hu • Honlap: www.mozaik.info.huFelelõs kiadó: Török Zoltán • Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft.Honlap: www.imosoft.hu • Grafikus: Deák Ferenc • Mûszaki szerkesztõ: Kovács AttilaKészült a Készült a Generál Print Nyomda Kft.-ben • 2000. szeptember • Raktári szám: MS-9843© MOZAIK KIADÓ, 2000

BEVEZETÕA tanmenetjavaslatok a Magyar nyelv kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknakcímû átdolgozott könyvekhez készültek.A tanítási órák száma a közoktatási törvény elfogadott tanítási napjaihoz igazodik. Ezekenbárki változtathat a helyi igényeknek (helyi tanterveknek) megfelelõen.A Magyar nyelv kisiskolásoknak 1-2. és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címûkönyvek 1. osztályos anyagához nem készült tanmenet. Ez abból adódik, hogy az iskolák különbözõprogramokkal tanítanak, s a könyvek használata így igazodhat az ismeretszerzés, illetve a gyakorlásanyagához.A tankönyv és gyakorlókönyv 1. osztályos anyaga 2. osztályban is felhasználható.Javaslom a könyvek mellett az ABC-ház tankönyvcsalád olvasókönyveit, mert azok nagyonjól egymásra épülve használhatók a nyelvhasználat fejlesztéséhez.A tanmenetjavaslatok kreatív felhasználásához jó munkát kíván:a szerzõ.3

TANMENETJAVASLAT2. osztályHeti óraszám: 3 óraA 2. évfolyamon a tanév elején a Magyar nyelv kisiskolásoknak címû könyv 1. osztályosrészének ismétlése, illetve ennek a fejezetnek az áttekintése a tananyag része. Amennyiben elsõosztályban használták az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû könyvet, ebben elegendõfeladat található a tananyaghoz. Abban az esetben, ha 2. osztályban találkoznak a tanulók ezzela tan-, illetve gyakorlókönyvvel több gyakorlati feladat kerüljön megoldásra!Az órák anyagát ki-ki a helyi tantervéhez igazítsa, bõvítse több gyakorlóórával, illetvecsökkentse azokat!ÓraNyelvi ismeretek1. Ismerkedés a Magyar nyelv kisiskolásoknak1-2. c. tankönyvvel, az Anyanyelvi gyakorlókisiskolásoknak c. munkafüzettel.– Mit tanultál 1. osztályban?– Mit tartalmaz az elsõ osztályos fejezet?– Mit tartalmaz a gyakorlókönyv?2. Ismétlés – az 1. osztályban tanultakismétlése.– Mit jelent számunkra a magyar nyelv?– Mit kell tudnod anyanyelvünkrõl?– A beszédünk.3. Az emberi és az állati kommunikációösszehasonlítása.4. A szöveg– Szövegalkotás képrôl.5-6. Hogyan írjunk helyesen?A mondatok helyesírása.7-8. A szavak helyesírása– A szavak felbontása szótagokra, betûkre.– Az ábécé betûi.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA könyv jeleinek magyarázata.Az idézet magyarázata.A beszédben a hangok tiszta ejtése.Nyári élmények eljátszása.Hasznos tanácsok lejegyzése füzetbe.Az emberi kommunikáció kifejezõeszközei: beszéd, jel.Az állati kommunikáció: hang, viselkedés.Játékos gyakorlatok a tankönyv képeineksegítségével, egy-egy cselekvés eljátszása(állati-emberi viselkedés).Beszédben a mondathangsúlymegfigyeltetése, gyakorlása. Hogyanolvassuk a szöveget?A kijelentô, kérdô és felkiáltó mondathelyesírása.– Mondatkezdô nagybetû, írásjel.– Másolás.Másolással szócsoportok írása helyesírásuknakmegfelelôen.– Hosszú magánhangzók,mássalhangzók, ly-os, j-s szavak.4

ÓraNyelvi ismeretek9. A szótagolás, az elválasztás– Szótagokból szavak kirakása.– Szótagjátékok.10. Szavak írásának gyakorlása az 1. osztályosszóanyag szavaiból.A magánhangzók idôtartamának megfigyeltetése:rak - rák, ver - vér, talál - tálal stb.11. Szavak, mondatok alkotása.Nyelvi játékok.12. Tájékozódás a tanulók elsô osztálybanszerzett ismereteirôl. Tudásszintmérõfeladatlap alapján.13. Ismeretek nyújtása a magyar nyelvrõlMit nevezünk szövegnek?– A beszélt szöveg.– Hangok a beszédben.14. A beszélt és az írott szövegMikor szöveg a szöveg?Az írás szerepe.15. Mit fejeznek ki a szöveg mondatai?– Képekhez történet (szöveg) alkotásaszóban.– Hogyan érzékeltethetô egy szöveg hangulata?Tankönyv 28-29. o. alapján.16. A mondat vizsgálata a tartalom (a beszélôszándéka) szerint.17. – A kijelentô és kérdô mondat megfigyeltetése.– A kérdô mondat helyes hanglejtésea beszédben.18. Hogyan kérdezzünk?– Kérdezzünk a mondat szavaira!– A kérdôszók megnevezése.– Kijelentô mondatokra kérdezés.Pl.: Apu a szobában újságot olvas.Pl.: Mit olvas apu a szobában?19. Az -e kérdôszó(cska) a kérdô mondatokban.A válaszoló mondatok.– Állító - tagadó mondatok.–A nem, se, sem használata.20. A kijelentô és a kérdô mondatok gyakorlása.Mondatkezdô betûk, mondatvégi írásjelekpótlása.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA szavak elválasztása.– A szótaghatárok tapsolása, jelölésefüggôleges vonallal.– Másolás.Rövid szavak tollbamondása.Szabályjátékok.Rövid mondatok, szavak tollbamondása.Rövid mondatok, szavak tollbamondása.Szavak kiegészítése betûkkel.Szövegek befejezése, kiegészítése.A tiszta ejtés, a helyes hangsúlyozás.A mondatok helyes sorrendje a szövegben.– A szöveg összekevert mondatainaksorbarendezése. Szövegjátékok.A beszélt szöveg egy-két mondatánakleírása emlékezetbôl.– Mondathangsúlyok megfigyelése.– A kérdô mondat leírása másolással.A mondatok helyesírása, mondatkezdés,írásjel: . ? Másolás.A kérdõ mondatra válasz kijelentõmondatokkal.Párbeszédek eljátszása, leírása.A kérdõ mondatok leírása másolással.3-4 kérdô mondat tollbamondása.Az -e kérdôszócska helyesírása.– Mondatok másolása.– A kérdô mondatok dallama.– Helyes hangsúlyozás, hanglejtés.A szavak helyesírása a mondatban.A mondat helyesírása. Rövid kijelentô éskérdô mondatok tollbamondása.5

ÓraNyelvi ismeretek21. Mikor tudunk meg többet a mondatról?Rövid kijelentô mondatok bôvítésekérdésekre válaszoló szavakkal.Pl.: Laci olvas. Mit olvas? Laci könyvetolvas.22. A felkiáltó mondat– Mit fejezünk ki a felkiáltó mondattal?(öröm, fájdalom ...)– A mondatban a jaj, hû szavak utáni szóírása: Jaj, leesett a polc! Hû, de melegvan!23. A felkiáltó mondat írása.A felkiáltó mondat felismerése szövegben.24. Az óhajtó mondat– Mit fejez ki az óhajtó mondat? A vágy,kívánság, ... kifejezése.– A mondatkezdés és a mondatvégi írásjel: !– De jó lenne ... , Ó, de jó lenne kezdések.25. Az óhajtó mondatok a szövegben. Az óhajtómondatok használata a párbeszédben.26-27.28-29.A tanult mondatfajták felismerése.Különbözô mondatok a beszédben.A felszólító mondat– parancsolás, tiltás, kérés– A mondatvégi írásjel: (!).– A felszólítást kifejezô szavak megfigyeltetése.–A ne menj ... és hasonló szerkezetek.30. A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavak a felszólítómondatban. A felszólító mondatgyakorlása: felismerés szövegben, mondatalkotás.31. A kijelentô mondat szembeállítása a felszólítómondattal.32. A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondatalkotások,kiegészítések, írásjelek pótlása.33. A mondatokról tanultak gyakorlása. Helyeskérdezés kérdô mondatokkal. Válaszokleírása emlékezetbôl. Kérdô mondatokírása szituációs helyzetekhez.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseMondatok írása másolással,tollbamondással.A mondat helyesírása.Párbeszédekben a felkiáltó mondathasználata (hangsúly).Felkiáltó mondat írása tollbamondással.A mondat helyes hangsúlyozása a beszédben.Az óhajtó mondat helyesírása.– Mondatkezdés - mondatvégi írásjel.– De jó lenne ... szerkezetek helyesírása.Mondatok másolása kiegészítéssel.Ó, de jó lenne elmenni ... stb.Mondatok helyesírása. Az írásjelek helyeshasználata. A mondatok hangsúlyozása.A mondat helyesírása.– A tiltást kifejezô felszólító mondat helyesírása.– A felszólítást kifejezô szavak írása.Felszólító mondat alkotása .Párbeszédekbôl a felszólító mondat leírásamásolással, tollbamondással.Mondatok átalakítása:Nem ülsz le a földre. - Ne ülj le a földre!A mondat helyesírása.A kérdô mondat helyesírása.Az -e kérdôszócska helyesírása.Mondatok tollbamondása.34. Mit tanultunk a mondatról? - Összefoglalás Mondatok helyesírása.6

ÓraNyelvi ismeretek35. A mondatról tanult ismeretek felmérése.– Mondatvégi írásjelek pótlása, mondatokkiegészítése.– Mondatok tollbamondása.36. A felmérés javítása, értékelés, a hiányosságokpótlása.37. Mibôl épül fel a mondat?– Szavak a mondatban.– Szórend a mondatban.– Szavakkal mondatalkotás különbözôszórendben.38. Mit kell tudnunk a szavakról a mondatban?– A szavak különírása.– Tagolatlan mondat tagolása szavakra.– Nagybetû a mondaton belül.39. Hogyan használjuk a szavakat a mondatban?– Szavak toldalékolása a mondatban kérdésekszerint.40. Hogyan csoportosíthatjuk a szavakat?– Mondatok szavainak csoportosításakérdéseknek megfelelôen. Ki? Mi? Kit?Mit? Kivel? Mivel? ...41-42.Versek, egyéb szövegek szavainak csoportosításakérdôszók alapján. Egy szó többkérdésre válaszol. Gyakorlás: csoportosítások.43. A szavak csoportosítása. Összefoglalás.44. Felmérés. Mondat II.45. Hangsorok - betûsorok jelentése - szavakTréfás szósorok összeállítása. Visszafeléolvasva is szó legyen! Pl.: merem, kerék, ...Betûkbôl szavak alkotása.46. Mibôl épülnek fel a szavak? Mikor lesza betûsorból szó? A betûk rendje a szavakban.47. Hány betû van?A magyar ábécé betûi az 1. osztályos ismeretekalapján. - A 44 betû.Az ábécé.– Hol van szükség az ábécére?– Szavak az ábécé betûivel.48. Hogyan keletkeznek a beszédhangok?– A hangképzô szervek megfigyeltetése,hangképzési gyakorlatok.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA mondatról tanult helyesírási ismeretekellenôrzése.Egyéni és típushibák javítása.A szavak helyesírása a mondatban.A szórend.A szavak különírásának gyakorlása.A helyes tagolás.Tulajdonnév, személynév, állatnév írásaa mondatban.A világos magyar mondat: a toldalékokszerepe.Szavak másolása.Szavak másolása. Szavak helyesírása kérdéseknekmegfelelôen.A szavak helyesírása másolással, tollbamondással.A hangok tiszta ejtése. A betûk helyesírásaa szavakban.Szavak írása az ábécé betûivel.Nevek írása ábécérendben.A magán- és mássalhangzók tiszta ejtése.A hangok betûinek lejegyzése, magán ésmássalhangzó.7

ÓraNyelvi ismeretek49. Milyenek a magánhangzók?– A rövid és hosszú magánhangzókjelölése a szavakban– Az ékezet jelentésmódosító szerepe: le - lé50. Szabályjáték a szavakkal. Mondatalkotásoka jelentés megfigyeltetésére. (sas - sás)A sas ragadozó madár.Zizeg a sás a réten.51. Mikor rövid, mikor hosszú a magánhangzóa szóban? a - á, e - é a szavakban: teve -tévé, talál - tálal ... Szógyûjtés.52. Melyiket írjam? i vagy í?Szógyûjtés - mondatban az i - í megfigyeltetése:irat - írat (Mondatalkotás)Nevekben az i.53. Mikor o - ó a szóban? (koros - kóros,borsot - borsót, ...) Szógyûjtés képekrôl,versekbôl az ó a szavak végén hosszú!Kivétel no, nono.54. ö - ô a szavakban– Az -ó, -ô a szavak végén mindighosszú! Kivétel no, nono!– Szópárok gyûjtése: tör - tôr, ...–ó, ô végû szavak gyûjtése képrôl, versekbôl.55. Szógyûjtés: -o, -ó, -ö, -ô– A magyar helyesírás szabályai c. könyvhasználata. Gyakorlás.56-57.u - ú, ü - û a szavakban– ú; -û a szavak végén. Csoportosítás.– Kivételek keresése A magyar helyesírásszabályaiban58. Nyelvi játékok.A magánhangzók idôtartamánakhelyesírása.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseSzavak magánhangzóinak helyesírása.A magánhangzók helyesírása a szópárokban.Szavak írása másolással, tollbamondással.Szavak írása.– Tulajdonnevek, személynevekhelyesírása, másolás, tollbamondás.A szavak helyesírása: tiszta, pontos hangoztatás.Írás emlékezetbôl.A szavak helyesírása.– Másolás, emlékezetbôl írás.– Csoportosítás.A szavak helyesírása, tollbamondás.Szavak másolása.A magánhangzók helyesírása.59. A magánhangzók helyesírásának gyakorlása. Csoportosítás, magánhangzók pótlása,tollbamondás.60. Felmérés– A magánhangzók idôtartamának jelölése.– Kiegészítés, betûpótlás, tollbamondás.A magánhangzókkal kapcsolatoshelyesírási ismeretek ellenôrzése.61. A felmérés értékelése, javítása, szóalkotás. A típushibák és az egyéni hibák javítása.8

ÓraNyelvi ismeretek62. Milyenek a mássalhangzók?– Egyjegyû - kétjegyû - háromjegyû betûk.– Az egyjegyû mássalhangzókhosszúsága írásban.– Szógyûjtés, csoportosítás szövegbôl.63. Hogyan jelöljük írásban a kétjegyû mássalhangzókhosszúságát?Szógyûjtés - szóalkotás - csoportosítás.Kiejtés szerinti írásmód: asszony, füttyent stb.64. Hosszú mássalhangzós szavak gyûjtése.Szavak csoportosítása kérdéseknekmegfelelôen halmazokban.Mikor ne hallgass a füledre?kisebb, meggyleves, egyes, bodza stb.65. Egy hang, két betû: j - ly– j-s és ly-es szavak megfigyeltetése versekben.– Mit írunk j-vel és ly-jel?– Az I. osztályban megismert szavak írása.66. A j-s, ly-es szavak csoportosítása képrôl,tollbamondással.Szógyûjtések, szóalkotások betûkbôl.67. A kiejtéstôl eltérô hangkapcsolatok írásaszótagolással: utca, barátja, folytatja ...68. Nyelvi játékok. Mássalhangzók - magánhangzóka szavakban.Szóalkotás - rejtvény, csoportosítás.Szabályjátékok - mondatalkotás.Pl.: szál-száll69. A mássalhangzókról tanult helyesírásiismeretek ellenôrzése.Mondatok szavaiban, szavakban betûkpótlása. Tollbamondás.70. Melyik szót írjuk nagy kezdôbetûvel?– Tulajdonnevek megfigyeltetése; falu,város, folyó, ország, emberek, állatokneve.71. Szavak írásának gyakorlása.Tulajdonnevek keresése szövegben.Csoportosítás.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA mássalhangzók idôtartamánakhelyesírása: az egyjegyû mássalhangzók.Másolás - betûpótlás:tol - toll, vasal - vassal, vet - vett, ...A kétjegyû mássalhangzók idôtartamánakhelyes jelölése írásban.Másolás - emlékezetbôl írás.Szavak csoportosításakor a helyes másolás.Szavak helyesírása tollbamondás után.A j-s és ly-es szavak helyesírása.bagoly, varjú, héja, pulyka, majom, vaj,sajt, tej, tojás, jég, osztály, folyó, ...A j-s, ly-es szavak helyesírása.Szavakban j és ly pótlása.A szavak helyesírása. Másolás.A betûk helyes jelölése a szavakban.Mondatok helyesírása.Egy betû hogyan változtatja meg a szójelentését?A mássalhangzók helyesírásánakellenôrzése.Tulajdonnevek helyesírása, másolás.A szavak kis- és nagybetûvel való írása.Betûk pótlása a szavakban.9

ÓraNyelvi ismeretek72. Nyelvi játékok. Szóalkotás - szabályjáték -rejtvény. Játékos nerek, becenevek.Ladó János: Magyar utónévkönyv keresztneveibôlválogatás.73. Melyik szót írjuk elôbb?– Szavak ábécérendben.– Az ábécérend szabálya amagánhangzók esetében.74. Szavak írásának gyakorlása ábécérendben.Versek tulajdonneveinek ábécérendbe sorolása.75. Tréfás nevek ábécérendben.Pl.: gyümölcsváros lakói.76. Mire bonthatók a szavak?– A szótagolás és az elválasztás.– Szavak szótagokra bontása.– Az egytagú szavak.– Elválasztás magánhangzók között.Pl.: fiú, leány, dió stb.– Elválasztás magánhangzó és egymássalhangzó között pl.: óra, Éva.77. Elválasztás két különbözô mássalhangzóközött: ab-lak, Er-zsi.A hosszú mássalhangzós szavakelválasztása: kop-pan.A kétjegyû hosszú mássalhangzós szavakesetében az elválasztás: vesz-szô.78. Az összetett szavak elválaszt.: virág-váza ...Szóalkotás: szócsalád összeállítása.Gépjátékok: a szótagolásra, elválasztásra.79. A szavak elválasztásának gyakorlása.Gépjátékok80. Nyelvi játékok.– Szótagolás - elválasztás - szóalkotás.Pl.: al-ma, ma-dár, dár-da, da-lol-ta,Ta-más ...81. Mit tanultunk a szavakról?– Összefoglalás, csoportosítás, kérdésekreszavak írása.82. Mit tanultunk a szavakról?Összefoglalás - ábécérend.Szótagolás - elválasztás.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA szavak helyesírása. Másolás - tollbamondás.Nevek helyesírása, tulajdonnevek írása.Tulajdonnevek helyesírása.Nyelvi kreativitás fejlesztése.Rajzos-játékos feladatok.A szótagok magánhangzóinak helyesírása.Elválasztás, másolás.A mássalhangzók idôtartamának helyes ejtése,írásban a helyes elválasztás. Másolás.Szólánc írása a helyes elválasztásokra: alma,ma-dár, dár-da, ...Az összetett szavak elválasztásának szabálya.Másolás - tollbamondás.A szavak írása emlékezetbôl.Szólánc készítése: ká-vé, vé-ka, Ka-ti, Ti-borA szavak helyesírása.Az elválasztás gyakorlása.A hangok idôtartamának helyes jelölése.Mondatokban szavak írása.Szavak ábécérendben.Elválasztási gyakorlatok.10

ÓraNyelvi ismeretek105. A szójelentésrôl, a szavak szerkezetérôltanultak összefoglalása.Szavak, mondatok írása kérdésekhez.Csoportosítások, szóelemzések.106. Felmérés írása.– Szóelemzések.– Tollbamondás.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA szavak és mondatok helyesírása.A helyesírási tudnivalók ellenôzése.107. A felmérés értékelése, javítása. Hibák javítása másolással.108. IsmétlésA mondatról tanultak ismétlése.A mondat a tartalom szerint.Tagolatlan szöveg tagolása.109. Mit tanultunk a szavakról?A magán- és mássalhangzók helyesírásaa mondatban.Hibás szövegek javítása.110. Szövegek tagolása mondatokra.Rövid szöveg alkotása képrôl.Szavak ábécérendben.111. Mikor milyen szó illik a mondatba?Mondatok rokon értelmû szavakkal.Szöveg mondatainak kiegészítése kérdésalapján. Szavak csoportosítása kérdéseikszerint.112-113.Év végi felmérés a 2. osztály anyagából.– Feladatlap.– Tollbamondás.114. A felmérés értékelése, a hibák javítása.A hiányosságok pótlása.115. A tanév végéig gyakorlás.– Az osztály szintjéhez igazodó feladatok.– Másolás, tollbamondás a Kisiskolásokanyanyelvi gyakorlókönyvébôl. (Tollbamondásokfejezet)– Nyelvi játékok.– Nyelvtani, helyesírási totó.A mondatkezdés, a mondatzáró írásjelhelyes használata. A szavak írása amondatban.Kisbetû, nagybetû.A hibás szövegekben a helyesírási hibákmegfigyeltetése, javítása.A szavak helyesírásában a magán- és mássalhangzóidôtartamának jelölése.Mondatok helyesírása.Megfelelô szóhasználat.A nyelvhelyességi hibák kiküszöbölése.A -suk, -sük elkerülése.A tanult helyesírási problémák ellenôrzése.A helyesírási hibák javítása másolással.A nehéz helyesírású szavak gyakoroltatása.menjetek, álljatok, fonja, adja, vetítse,gyûjts, halljátok, edzés, lándzsa, ...13

3. osztályHeti óraszám: 3 óraA 3. osztályban az alapszófajok megtanítására kerül sor. Az ige, a fõnév, a melléknév megismerésea nyelvhasználat fejlesztését szolgálja. Ezek használatára kerül sor a tanulók fogalmazásaiban.A tanmenetben elmaradhatatlan az igeragozásnál azt hangsúlyozom, hogy csupán az alanyiragozás tanítása történik, de mindez a megnevezése nélkül.A tanmenet a pedagógusnak készült, nem kell ragaszkodnia minden pontjához mereven.Változtathat rajta a helyi igényeknek megfelelõen. A névmások kiegészítendõ anyagként szerepelnek(kivéve a személyes névmást). Ezeknek a nyelvhasználatban van szerepük (fogalmazáskor)ezért kerültek a tanmenetjavaslatba.ÓraNyelvi ismeretek1. Mit tanulunk a 3. osztályban?– Ismerkedés a 3. osztályos Magyar nyelvkisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorlókönyvkisiskolásoknak c.könyvvel.– Ismerkedés a könyvek bevezetô fejezeteivel,a könyv eleji idézetekkel.2. Miért tanuljuk a magyar nyelvet? Kiktettek sokat nyelvünkért?Anyanyelvünk kincsünk. Szótárak bemutatása,használata. Magyar értelmezô kisszótár,Magyar szinonimaszótár, O. NagyGábor: Magyar szólások és közmondásokc. könyve, A magyar helyesírás szabályaic. könyv3. IsmétlésBeszédünk és írásunkA szöveg, a mondat beszédünkben ésírásunkban.4-5. A szavak a mondatban.A betûk rendje. Szóalkotási gyakorlatok.6-7. A mondatról tanultak ismétlése.– A kijelentô és kérdô mondat.– A mondatok hangsúlya, hanglejtése ésdallama.– Mondatok alkotása, írása.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseHogyan olvassuk a szöveget, hogy másokis megértsék?A helyes hangsúlyozás a szövegben.Nyelvünkrôl szóló idézetek pontos másolása.A szavak helyesírása.Képes diákszótár, Kiejtési szótár, Ablakzsiráf.A tagolatlan mondat tagolása mondatokra.A mondat tagolása szavakra.A mondatok helyesírása; mondatkezdés,mondatvégi írásjel.A szöveg funkciója.A szavak helyesírása a mondatban.Összekevert betûkbôl helyes szó leírása.A mondatok helyesírása.Az -e kérdôszócska a kérdô mondatban.Párbeszédek.14

ÓraNyelvi ismeretek8-9. A felkiáltó és az óhajtó mondat.Mondatok gyakorlása. Írásjelek,mondatkezdés pótlása.10-11.A felszólító mondat.– A parancs, a tiltás a mondatokban.– A mondatok helyesírásának gyakorlása.12. A kijelentô mondat átalakításafelszólítóvá.A felszólítás megváltozott szavainakhelyesírása.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA felkiáltó mondat hû, jaj szavainakhelyesírása. Az óhajtó mondatban a Jólenne ..., De jó lenne ..., Ó, de jó lenne ...helyesírása.A felszólító mondat helyesírásának gyakorlása.A Ne menj ... stb. kezdetû mondatok,a felszólítást kifejezô szavak helyesírása.Mondat tollbamondása.Ne suksükölj! A helyes nyelvhasználat gyakorlása.A felszólítás szavainakhelyesírása.A mondatvégi írásjelek helyesírása. Szavaktollbamondása.13. A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondatok tollbamondása.Írásjelek helyes használata.14. Állítás - tagadásAz állítás, a tagadás kifejezése.15. Foglaljuk össze!A mondatról tanultak összefoglalása.16. Mit tudsz a szavakról?A szavak jelentése: egyjelentésû, többjelentésû,azonos alakú, rokon értelmû,ellentétes jelentésû szavak, a hangutánzószavak.17. Az összetett szavakSzócsalád különbözô szavakkal.A lyuk, hely szavakkal összetett szavakgyûjtése.18. Mit tanultál a szótagolásról és az elválasztásról?Szótagolási gyakorlatok.Szavak elválasztásának gyakorlása.19. Év eleji felmérés a 2. osztály anyagából.A mondat, a szavak, elválasztás.20. A felmérés értékelése, hibák kijavítása, hiányosságok21. Új ismeretek és a folyamatos gyakorlásanyagaHogyan csoportosítjuk a szavakat a 3. osztályban?Mit neveznek meg a szófajok?A nem, ne, se, sem szavak helyesírásaa mondatokban.A mondatfajták helyesírásának gyakorlása.A típushibák javítása szókiegészítésekkel.Mondatok kiegészítése önálló szavakkal.A szavakkal mondatalkotás.Szójelentés, helyesírás gyak. Pl.: ér, vár, sír.A hosszú mássalhangzós szavakhelyesírása: kipp, loccs ...Az összetett szavak helyesírásánakgyakorlása. Az ly-jes szavak.Tollbamondás: összetett szavak különbözôfajta mondatokban.Az elválasztás gyakorlása: a hosszú mássalhangzónál,az összetett szavak, dz-s,dzs-s szavak elválasztása stb.Tollbamondás: szavak.Tollbamondás.Feladatlap.Típushibák és egyéni hibák javítása.A szavak helyesírása a kérdéseknek megfelelôen.15

ÓraNyelvi ismeretek50. A j-s és ly-jes fônevek helyesírása.Szógyûjtés.A fônevek a szövegben.A ragos fônevek csoportosításánakgyakorlása kérdéseik szerint.51. A fônevek gyakorlása.Nyelvi játékok. Rokon értelmû fônevek.Fônevek szólásokban, közmondásokban.52. A névutós fônév.Leggyakoribb névutók: alatt, alá, alól,fölött, fölé, mellett, mellé, között, közé.53. A névutók helyes használata.Hol? ház mellett, ház fölött ...Hová? ház mellé, ház fölé ...54. A névelôk: a, az; egy.A névelôk szerepe.A névelôk helytelen használata a személynevek(földrajzi nevek) esetében.Pl.: Nem a Lacit, hanem: Lacit.Pl.: Nem az Egerben, hanem: Egerben.55. A névelôs és névutós szerkezeteka szövegben. A fônevek felismerésénekgyakorlása.56. Összefoglalás– A fônévrôl tanultak rendszerezése.57. A fônévrôl tanultak számonkérése.Felmérô dolgozat.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA -j-s és ly-jes fônevek, a ragos fônevekhelyesírása.A fônevek helyesírása mondatban. A rokonértelmû fônevek helyes használata, írása.Helyesírási gyak.A névutók helyesírása.A névutós fônév helyesírása.Szavak írása tollbamondással.Mondatok írása kiegészítéssel, tollbamondással.A névelôk helyesírása a köznevek elôtt -szószerkezetekben a hosszú mássalhangzókhelyesírása.Pl.: az asszonynál, a madárfüttyöt.A fônevek helyesírása: köznév, tulajdonnév.A toldalékos fônevek: köznév, tulajdonnévesetében, helyesírásuk.A helyesírásról tanultak ellenôrzése felméréssel.58. A felmérés értékelése. Hibák javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása.59. Az ige. A szófaj.Az ige fogalma: cselekvés, történés.60. A ige létezést is jelent.A van, volt, lesz igék.A tagadást kifejezô igék: nincs, sincs.61. Az igék csoportosítása jelentés szerintkérdések alapján.Igék gyûjtése, alkotása betûkbôl.62. Igék a beszédben. Igék írott szövegben.A rokon értelmû igék. A szinonimaszótárhasználata. Egy-egy ige szinonimáinaklejegyzése. Tanult versekben rokon értelmûigék keresése.A cselekvést, a történést jelentô igékbena mássalhangzók helyesírása: kiejtéstôleltérô igék: elszáradt, lehunyja.Ly az igében.A hosszú mássalhangzók helyesírása azigékben. Pl.: vannak, hallgatnak, állnak ...A lesz ige helyesírása.Igék helyesírása.Másolás - emlékezetbôl szógyûjtéssel.Az igék helyes használata a beszédben.A írásbeli fogalmazás igéi: - a rokon értelmûigék vizsgálata, írása, szövegalkotás.Kommunikációs gyakorlatok.Szövegek átalakítása.18

ÓraNyelvi ismeretek63. Az igék felismerése szövegben.A hangutánzó szavak.Az ellentétes jelentésû igék.Ige-e?Azonos alakú szavak: sír, zár, fog, nyúl,nevet magyarázata.64. Az igék helyesírása.Az -ul, -ül végû igék; szógyûjtés, szóalkotás.65. Az -ít végû igék helyesírása.Az -ul, -ül, és -ít, mint képzô fogalma.Szóképzés, szóelemzés.66-67.Mássalhangzók, j és ly az igékben.Igék felismerése és gyûjtése szövegbôl.Igék csoportosítása helyesírásuk szerint.Az igék helyesírásának gyakorlása.68. Az igék helyesírásáról tanultak ellenôrzése.Az igék felismerése szövegben.69. Az ige ragozásaAlanyi ragozás - az igékhez járulószemélyragok. A cselekvô személye: én, te,ô, mi, ti, ôk.A személyes névmások.70. Az igei személyragok kifejezik a cselekvôszámát, személyét. Igeragozás gyakorlása,a szövegben az igék felismerése.71. Az ige ideje.Az igeidôk megközelítése.A jelen idejû ige. A jelen idô jele: ∆.Szóelemzés: igetô + ∆ illetve személyrag.Igeragozás jelen idõben.72. A múlt idejû ige.A múlt idô jele: a -t!Szöveg elemzése.73. A múlt idejû ige -t jele és a fônév -tragjának megfigyeltetése. Múlt idejû igékés -t ragos fônevek a szövegben.A múlt idejû igék és a -t ragos fônevek helyesírása.74-75.A múlt idejû igék ragozása.A létezést jelentô igék múlt ideje.Szóelemzés.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseMondatokban az igék helyesírása.Szövegben igék, mondatokban betûkpótlása.Mondatalkotási gyakorlatok azonos alakúszavakkal.Az -ul, -ül végû igék helyesírása szavakban.Mondatokban kiegészítések a helyesírásgyakorlására.Az -ul, -ül, -ít képzôs igék helyesírása.Szavak, mondatok tollbamondása.A hosszú mássalhangzók, a kiejtéstôl eltérôhelyesírású j-s és ly-jes igék írása.Igékben betûk pótlása, szövegben igékpótlása.Szavak, mondatok tollbamondása.Az igék helyesírása. Szavak.Önálló igeragozáskor a helyesírásgyakorlása.A magánhangzók helyesírása az igékben.-ul, -ül; -ít képzôs igék: merül, merít, repül,repít.Magánhangzó az igetôben: húz, ír, vív, szúr.A múlt idejû igék helyesírása.– Mássalhangzó után: -t.– Magánhangzó után: -tt.A lett ige helyesírása.19

ÓraNyelvi ismeretek76. Az ige jövô idejének kifejezése.A fônévi igenév -ni képzôje, a fog szerepe.A jövô idô: fônévi igenév + fog.A majd + jelen idejû alak.A mondaton belüli jelentés: mire utala mondat igéje - a mondat szerkezete.77. Az igeidôk felismerése szövegben: Szövegátalakítása különbözô igeidôben.78. Nyelvi játékok az igékkel.Szólások, közmondások igéi.Rejtvények, találos kérdések.79. Az igék helyesírásának gyakorlása.A múlt idejû igék, j-s, ly-jes igék.80. Az igekötôs igék.Az igekötô jelentésmódosító szerepe.Hol áll az igekötô?81. Igekötôs igék a szövegben. Az igekötôsigék helyesírása.Igék gyûjtése:– igekötô az ige elôtt,– igekötô az ige után,– az igekötô és az ige között más szó is van.A magyar helyesírás szabályai c. könyvhasználata.82. Az igekötôs igék elválasztása.Az igekötôs ige összetett szó, ezért a szóösszetételnélválasztjuk el.83. Az igekötôs igék gyakorlása.Szólásokban, közmondásokban, szövegbenaz igekötôs igék.84. ÖsszefoglalásAz igérôl tanultak rendszerezése.85. Az igérôl tanultak felmérése.Igék felismerése.Szöveg tollbamondása. Elválasztás.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA lesz ige, a fônévi igenév mássalhangzójánakhelyesírása. Pl.: hinni fogok.Az igeidôk helyesírásának gyakorlása: múltidô jele: -t, -tt.A mondatok helyesírása.Igék helyesírása emlékezetbôl.A hangok idôtartamának helyes jelölése.Szöveg tollbamondása.Szövegben betûk pótlása.Az igekötôs igék helyesírási tudnivalóinakmegismerése. Igekötôs igék másolása a helyesírásuknakmegfelelô csoportba.Szöveg igekötôs igéinek helyesírása.A helyes elválasztás.Az igekötôs igék helyesírása a képzettigékben (-ul, -ül; -ít).Az igék helyesírására vonatkozó ismeretekelmélyítése.Tollbamondás.Helyes másolás - igék a szövegben.86. A felmérés értékelése. Hibák javítása. A helyesírás hibáinak javítása.20

ÓraNyelvi ismeretek87. A melléknév - szófaj: névszóA melléknév fogalma: milyenséget, tulajdonságotjelöl.A ragos melléknevek.A milyen? kérdésre válaszolandó szó nemmindig melléknév.88. Melléknevek beszédünkben, írásunkban.– A rokon értelmû melléknevek.– Melléknevek a szövegben.89. Melléknevek felismerése szövegben.A ragos melléknevek.Melléknevek gyûjtése, alkotása.90. Az -ú, -û végû melléknevek.Szógyûjtés. Szövegben melléknevekkeresése.91. Az -i képzôs melléknév.– A földrajzi nevekbôl képzett -i képzôsmelléknevek.– Szóelemzés.92. Nem csak földrajzi, hanem egyéb névbôlképzett -i képzôs melléknév van.Pl.: mocsári élet, nádi csibeNem minden -i végû szó melléknév: fiai,nénjei.93. A melléknevek fokozása.– Alapfok: nincs jele.– Középfok jele: -bb.– Felsôfok jele: leg + -bb.– Szóelemzések.– A jó, szép melléknevek fokozása.94. Az -s végû melléknevek fokozott alakjai.Az -ú, -û, végû melléknevek fokozása.A fokozott melléknevek a szövegben.A fokozás gyakorlása.95. A melléknevek a szólásokban, közmondásokban.Helyesírás: betûpótló feladatok.96. Nyelvi játékok.Állítások, tagadásokban melléknevek.Melléknevek alkotása betûbôl, szótagból.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA melléknevek helyesírása.A melléknevek helyesírása: hosszú mássalhangzók(rossz), j-s, ly-es melléknevek.Fogalmazásokban melléknév keresése,ezek használata.A ragos melléknevek helyesírása. Magánhangzókhelyesírása a melléknevekben: új,jó, rossz.Az -ú, -û a melléknevek végén mindighosszú.A földrajzi nevek és az -i képzôsmelléknevek helyesírása.A tulajdonnevek, köznevek és az -i képzôsmelléknevek helyesírása.A kiejtéstôl eltérô helyesírású fônevek.A fokozott melléknevek helyesírása.– kisebb, lassúbb, könnyebb stb.Az -s végû; az -ú, -û végû melléknevek helyesírása.– friss, frissebb, savanyú, keserû, ...Mondatok helyesírása.Mondatokban a melléknév fokjelének,a betûknek: -ú, -û, -j -ly pótlása.A melléknevek elválasztása.21

ÓraNyelvi ismeretek97. A melléknevek felismerésének éshelyesírásának gyakorlása.Rokon értelmû, ellentétes jelentésû melléknevek.Egy-két melléknév szinonímáinakösszegyûjtése a Képes diákszótárból.98. Rendszerezés.A melléknévrôl tanultak összefoglalása.99. A melléknévrôl tanultak ellenôrzése felméréssel.Szövegben melléknevek keresése.Szöveg tollbamondása.100. A számnévA számnév fogalma.A határozott és a határozatlan számnév.101. A számnév fajtái, a fogalom pontosítása.A határozott számnév: tô-, sor-, törtszámnév.Mit ír A magyar helyesírás szabályaic. könyv a számok írásáról?Hogyan írjuk a sorszámnevet, számjegyet?102. A számnevek helyesírásának gyakorlása.A magyar helyesírás szabályai c. könyvsegítségével. Ragos számnevek. Keltezésírása.103. A számnevek a szövegbenCsoportosítás. - A számnévi kérdô névmás.Számnevek szólásokban,közmondásokban.104. Játék a számnevekkel. A fokozottszámnév: sok, kevés.Betûkbôl számnevek alkotása.Számnevek pótlása szövegben.105. Számnév vagy névelô?Az egy mikor számnév, mikor névelô?106. Összefoglalás.Mit tanultunk a számnévrôl?107-108.Felmérés a számnevekbõl.109. A ragos névmások.A mutató névmások.A névmások szerepe beszédben.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA rokon értelmû melléknevekváltozatainak helyesírása. Mondatokban amelléknevek tollbamondása.Mellékneves szerkezetek, mondatok írása.A helyesírási ismeretek számonkérése.Számneves szerkezetek írása.A számok helyesírása.A sorszámnév helyesírása.Számnevek írása betûvel és számjeggyel.A ragos számnevek helyesírása.A napi keltezés írásának változatai.A számnevek helyesírása.Mondatok tollbamondása.A sorszámnevek helyesírása szövegben.A fokozott számnevek helyesírása.Az egy számnév ragos alakjainak és az egynévelô helyesírásának gyakorlása, szószerkezetekben,mondatban.A számnevek helyesírása.Helyesírás, felismerés, kiegészítés.A ragos névmások: ezt, azt, ezzel, azzalhelyesírása.22

ÓraNyelvi ismeretek110. A szófajokról tanultak összefoglalása.Szófajok: ige.Névszók: fônév, melléknév, számnév.A nyelvi tudnivalók összefoglalása.111. A szófajok rendszerezése táblázatsegítségével.A helyesírásra vonatkozó ismeretek gyakorlása.Az összetett szavak, igekötôs igék elválasztása.112-113.Tanév végi felmérés: a szófajok felismerése.A szófajok helyesírása, szövegtollbamondása.114. IsmétlésA szövegrôl, a mondatról tanultak ismétlése.A mondat a tartalom szerint.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA szófajok helyesírásának gyakorlása.A szófajokra vonatkozó helyesírásiismeretek ellenôrzése.A mondatok helyesírása a szövegben.A felszólító mondat írása.115. A szófajokról tanultak ismétlése. Nehezebb helyesírású szavak gyakorlása.Elválasztási gyakorlatok.23

4. osztályA tanmenetjavaslat A és B változatban készült. Javasolt óraszám mindkét változatnál 2,5 óra,illetve a fogalmazás (szövegalkotás) 1,5 órájával variálhatóan a tanítási ciklus felénél:fogalmazás: 2 óraanyanyelv: 2 óraIlletve:fogalmazás: 1 óraanyanyelv: 3 óraA tanmenetjavaslat A variációjában sok iskola kérésére, helyi tantervéhez igazodva mondattaniismereteket is tartalmaz.A B változatban annak az igénynek kíván eleget tenni, ahol az iskolák helyi tanterve a helyesírásikészség, a nyelvhasználat fejlesztésének alapos elmélyítését tartja fontosnak. A tanulókegyéni képességének fejlesztésére, a gyengébb képességûek felzárkóztatására nyújt több lehetõségetez a tanmenetjavaslat.Mind az A és B változatnál javaslom a gyakorlókönyv Játékok c. fejezetétõl a kreatív felhasználást.A B változat esetében az egyes tananyaghoz javasolt feladatok is szerepelnek. A Magyarnyelv kisiskolásoknak c. könyv rövidítése: Tk., míg az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak: Mf.A változat24ÓraNyelvi ismeretek1. IsmétlésMit tudsz anyanyelvedrôl?Ismerkedés a tankönyvekkel.2. Nagyjaink vallomása a nyelvrôl.Idézetek felolvasása.Szótárak forgatása.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseAnyanyelvünk helyesírásának ismeretefontos minden magyar ember számára.A tájnyelv értéke.A magyar helyesírás szabályainaklapozgatása.Egy-egy helyesírási tudnivaló megkeresése.3. Mit tudsz a szövegrõl? A szöveg funkciója.Különbözô kommunikációs helyzetgyak.4. A mondatok a szövegben.A mondat a tartalom szerint: kijelentô,kérdô, felkiáltó, felszólító, óhajtó.A mondat helyesírása.5. Szöveg- és mondatalkotási gyakorlatok.6-7. Mit tudsz szavakról?A szavak jelentése: egyjelentésû, többjelentésû,rokon értelmû, azonos alakú.8-9. Mire bonthatók a szavak?– Szótagolás - elválasztás.– Az ábécé betûi.– A magán- és mássalhangzók.A hangutánzós szavakban a hosszú mássalhangzókhelyesírása.Szójelentések megfigyelése különbözõhelyzetekben.Az elválasztás gyakorlása.A magánhangzók ékezetének, a mássalhangzóknála jelentésváltozásra mondatokalkotása.Pl.: bab-báb, gépel-géppel.

ÓraNyelvi ismeretek10. Szavak csoportosítása: szófajok.Szavak a szófajok halmazában.11. A fônevek: köznév, tulajdonnév, ragos fônevek.A nevek ábécérendben.12-13.A fônevek– Az összetett fônevek, a névutósfônevek.– A ragos fônevek - A szóelemek.– Szótô– A -val, -vel, ragos fônevek.14. Nyelvi játékok.Szóképzés. A fônevek helyesírásiismereteinek gyakorlása.15. A melléknév.– A fokozott melléknevek.– Melléknevek a szövegben.16. Az -i képzôs melléknevek.A tulajdonnévbôl -i képzôs melléknévképzése.Szóelemzés.17. Melléknevek alkotása.Melléknevek használata szövegben:a rokon értelmû melléknevek18. A számnév.– A tô-, sor-, törtszámnév írása.– A számnév fokozása: sok, kevés.19. Számnevek a szövegben.Szólásokban, közmondásokban számnevekhasználata. O. Nagy Gábor: Magyarszólások és közmondások c. könyvébôlmagyarázatok.A páros testrészek megnevezése, ezekhelyes használata a szövegben.20. Nyelvi játékok az ismételt szófajokkal.Szóalkotás, totó, rejtvény.21. A névmás.A névmásról tanult ismeretek bôvítése.A személyes-, kérdô-, mutató névmásokragos alakjai.22. Névmások a szövegben.Szövegben a szóismétlés elkerülésenévmások használatával.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA szavak helyesírása: -ít, -ul, -ül képzôsigék, j-s, ly-jes szavak.A köznév, tulajdonnév helyesírása. Régiescsaládnevek írása: Széchenyi, Eötvös ...A névutók helyesírása.Az összetett fônevek és ragos fônevekelválasztása, helyesírása.Szószerkezetek, mondatok tollbamondása.Az -ó, -ô, az -ú, -û és a kivételek: áru, eskühelyesírása.j - ly a fônevekben.Az -ú, -û végû melléknevek.A j-s, ly-jes melléknevek helyesírása.A tulajdonnév és az -i képzôs melléknévhelyesírása.A mondatok helyesírása.Tollbamondás.A számnevek helyesírása.A magyar helyesírás szabályai c. könyvhasználata.Számnevek és helyes használatuk.Tollbamondás.Az elválasztás gyakorlása.Tollbamondás.A ragos névmások helyesírása: ezt, abban,errôl, ehhez, ilyennel ...A névmások helyesírása és használataa szövegben.25

ÓraNyelvi ismeretek23. Mit tudsz az igérôl?Cselekvés, történés, létezés.Igeidôk: múlt, jelen, jövôCsoportosítás: -t ragos fônév, múlt idejûige a szövegbôl.24. Az igék a szófajok között.Igék felismerése szövegben.25. A szófajok felismerése, megnevezése.Az igekötôs igék. Igekötôs ige vagy nem?feladóvény, felad, bemondó, bemond.26-27.Az igék gyakorlása.Igeidôk: szöveg átírása különbözô igeidôkbe.Az igék ragozása, helyesírása.28. A 3. osztályban tanult ismeretek felmérése.Szófajok a szövegben.29. A felmérés értékelése.A hibák javítása.30. Mit tanulunk az igérõl a 4. osztályban?Az igemódok. A kijelentô módú ige.Ideje: jelen, múlt, jövô. A kijelentô módjele: ∆31. A feltételes módú ige.A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né.Szóelemzés.32. Milyen idejû ige lehet feltételes módú?A feltételes mód múlt ideje; múlt idejû ige+ volna segédige. A feltételes mód jelénekmegfigyeltetése. Szóelemzés.33. Hogyan ragozzuk az igét feltételes módban?Feltételes módú igék a szövegben.34. Hogyan használjuk a feltételes módú igéket?Kommunikációs gyakorlatok.35. Az ige felszólító módja.A felszólító mód jele: a j.Szóelemzés.36. Az ige felszólító módjelének a nemléte; változása.Pl.: kergesd, kiálts, ûzd, mondd stb.A magyar helyesírás szabályaiban, helyesírásáravonatkozó tudnivalók.37. A felszólító módú igék a szövegben.A felszólító mód jelének megfigyeltetése.Szóelemzések.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA múlt idejû igék helyesírásának gyakorlása.A -t ragos fônevek és múlt idejû igék írásaa szövegbôl.Az -ít, az -ul, -ül képzôs igék helyesírása.Szövegek átalakítása.Az igék helyesírására vonatkozó feladatokbana betûk (magán-, mássalhangzó),a múlt idô jelének pótlása. Tollbamondás.Tollbamondás.Elválasztás.Egyéni és típushibák.Szavak keresése a Helyesírási Szótárban.A j-s, ly-jes és hosszú mássalhangzós igékhelyesírása.A feltételes módú igék helyesírása.A feltételes módú igék helyesírása.Szószerkezetek.Ragos igék helyesírása.Feltételes módú igék a nyelvhasználatban.Az igék felszólító módjának helyesírásaazokban az esetekben, ahol megtalálhatóa j!A módjel változása hogyan jelentkezika helyesírásban?Az ige felszólító módjának a megkeresése,olvasása.A felszólító módú igék helyesírása - tollbamondás.26

ÓraNyelvi ismeretek38. Az igekötôs igék felszólító módja. A felszólítómódú ige ideje. Kijelentô mondatátalakítása felszólítóvá.39. Igeragozás felszólító módban.Miért csak jelen idôben ragozható? A felszólítómódú igék használata szövegben.40. Az igemódok gyakorlása.Szöveg igéinek csoportosítása igemódszerint.41. Nyelvi játékok.Rejtvények, szabályjátékok, totó ...42. Igék átalakítása különbözô idôbe és módba.A cselekvô száma, személye nem változik.ülök, ültem, ülni fogok, ülök, ülnék, üljek43. Helyesírási gyakorlás.Típushibák javítása. Igék gyûjtése, csoportosítása,igemód, helyesírás szerintA helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA felszólító mondatok igekötôs igéinek helyesírása.Tollbamondás. Szöveg felszólító módú igékkel.A ragos igék helyesírása. A hosszúmássalhangzók írása. (mondd meg, olvass ...)Az igemódokra vonatkozó helyesírási ismeretekgyakorlása. Mondatok tollbamondása.Emlékezetbôl az igék helyesírása.Elválasztás.A múlt idejû és a felszólító módú igék helyesírása.Az osztályban elôforduló típushibák javításamásolással, tollbamondással.44. Az igemódokról tanultak összefoglalása. Igekötôs igék helyesírása. Szószerkezetekírása. Mondatok átalakítása.45. Az igérôl tanultak rendszerezése.Táblázat. Az ige ragozása.46-47.Az igérôl tanultak felmérése.Ellenôrzô dolgozat.Igék a szövegben. Helyesírás. Tollbamondás.Az igérôl tanult helyesírási ismeretek ellenôrzése.48. A dolgozat értékelése. A hibák javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása.49. A fônévi igenév.– A fônévi igenév képzése; ige + niképzô.– A fônévi igenév igei és fônévi tulajdonsága.Fogalom: A cselekvést fogalomkéntmegjelölô szavak fônévi igenevek.50. A fônévi igenév és az igekötôk.A jövô idejû igék: le fogok feküdni, meg isfogom enni.A fônévi igenév felismerése fônevek, másszófajok (melléknevek, igék) között.51. A fônévi igenév a szövegben.Szóképzések. Pl.: kifehéríteni, elsajátítani.Mondatalkotások fônévi igenévvel.A fônévi igenevek helyesírása.Az -ít; -ul, -ül képzôs igébôl képzett fônéviigenevek írása.Az igekötô és a fônévi igenév helyesírása.Szavak helyesírása: enni, Dani, Béni,venni, néni, balatoni stb.Tollbamondás.A fônévi igenév helyesírásának gyakorlásaszógyûjtéssel; j és ly a fônévi igenévben.A mondatok írása.27

ÓraNyelvi ismeretek52. A melléknévi igenév.A folyamatos: -ó, -ô képzôs, és a befejezett:-t, -tt-s melléknévi igenevek.Szóelemzés - a melléknévi igenév képzése.Mit fejez ki a melléknévi igenév?53. A múlt idejû ige és a befejezettmelléknévi igenév megkülönböztetése.A szófaj a mondatban vagy múlt idejû ige,vagy melléknévi igenév. Mindig egy szótagúa szó a mondatban.Pl.: Elszáradt a virág. - elszáradt: igeAnyu levágta az elszáradt virágot.- elszáradt: melléknévi igenév.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA melléknévi igenév helyesírása.Múlt idejû igék és befejezett melléknéviigenevek helyesírása mondatokban.A mondatok helyesírása.54. A melléknévi igenevek a szövegben. A melléknévi igeneves szószerkezetesábrázolása, tollbamondása.55. Rendszerezzünk!Mit tanultunk a szófajokról?Szavak szófaji felismerése.A szófajtani ismeretek gyakorlása.A szófajok helyesírásának gyakorlása.56. A szófaji rendszerTáblázat. Helyesírási emlékeztetõ.A szófajok helyesírására vonatkozó ismeretekáttekintése.57. Nyelvi játékok a szófajokból. A tipikus helyesírási hibát rejtô szófajokírásának gyakorlása.58-59.Felmérés a szófajokból.Szöveg szófaji elemzése, tollbamondás.A szófaji helyesírási ismeretek ellenôrzése.60. A felmérés értékelése, javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása.61. Mondattani ismeretekA mondat a tartalom és szerkezet szerint.Az egyszerû és az összetett mondat.62. Az egyszerû és az összetett mondat felismerése.Szövegben mondatok keresése.63. Az egyszerû mondat vizsgálata.A szófajok - mondatrészek.Mi a mondatrész? Hány szóból áll a mondat?Az egyszerû mondat két fô része: az alanyés az állítmány. (A - Á)Kérdése: Mit állítok? Ki? Kik? Mi? Mik?+ állítmány64. Mi az állítmány és az alany szófaja?Az igei és névszói állítmány.A mondatok elemzése, szerkezeti ábrája.65. Az egyszerû mondat elemzése: a névszóiés igei állítmányok a mondatban.A halmozott alany, halmozott állítmány.A mondat helyesírása.Mondatban felsorolás, tagmondathatár jelölése:, : ; .Szövegbôl egyszerû és összetett mondatokmásolása. Tollbamondás.A mondat helyesírása.A mondatrészek elemzése aláhúzással.Állítmány:Alany:Az igei és névszói állítmányok helyesírása.A mondatrészekre helyes kérdezés.Az igei állítmányok helyesírása.Mondatok kiegészítése.28

ÓraNyelvi ismeretekA helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztése66. A névszói - igei állítmány. A létezést jelentô igék, mint állítmányok,a névszók helyesírása. (lesz, lett, nincs, kéklesz, jobb lett)67. Mi az alany?Az alany nélküli mondat - rejtett alany.Az igei személyrag szerepe. Mondattanielemzések.68. A bõvítményekAz egyszerû és a bôvített mondat.A bôvítmények = mondatrészek: a tárgyA tárgy jelölése elemzéskor: - - - - -A mondat szerkezeti ábrázolása: -t .69. Milyen szófajú a tárgy?A tárgy ragja: ∆ és -t.A mondat helyesírása.A -t ragos fônevek, mint tárgyrag helyesírása.Tárgyrag pótlása. A mondat helyesírása.70. Mondatelemzési gyakorlatok. A tanult mondatrészek helyesírása.71. A mondatról és a mondatrészekrôl tanultakellenôrzése.Mondatelemzések, feladatlap kiegészítésea mondatról tanultak alapján.72. Az ellenôrzô dolgozatban tapasztalt hiányosságokpótlása.A határozók mint bõvítményekA határozók jelölése elemzéskor:73. A helyhatározó.– Mit jelöl?– Kérdése: Hol? Hová? ...– Szófaja, alaki jelölôje.– Elemzés.74. A helyhatározó mely mondatrész bôvítménye?A mondat szerkezeti ábrázolása: h h .75. A helyhatározó a szólásokban,közmondásokban. Mondatok elemzése.76. Az idôhatározó.– Az idôhatározó szófaja, alaki jelölôje.– Kérdései: Mikor? Mióta? ...– Elemzéskor:Szerkezeti ábrázoláskor: h i .77. Az idôhatározó keresése. Mondatok elemzése,ábrázolása. Mely mondatrészbôvítménye lehet az idôhatározó?Tollbamondás: mondatok.Helyesírási feladatok a hibákból adódóan.A helyhatározó ragjainak (-ban, -ben, -ba,-be, -hoz, -hez, -höz, -tól, -tôl) helyesírása.A határozóragok és a névszók helyesírása.A mondatok, mondatrészek helyesírása.A helyhatározók a beszédben.Szituációs játékok.A számnevek, mint idôhatározók helyesírása.Pl.: 1993-banMondatbôvítési gyakorlatok.Pl.: Esett az esô. Tegnap esett az esô.Tegnap délután esett az esô.29

ÓraNyelvi ismeretek78. A módhatározó.– A módhatározó szófaja, alaki jelölôje.– Kérdései: Hogyan? Mi módon? ...– Elemzéskor: m.– Szerkezeti ábrázoláskor: h m .79. A határozók gyakorlása. Szólások, közmondásokhatározói. Elemzések, mondatokalkotása.80. Az eszköz- és társhatározó.– Mikor eszköz, mikor társ?– Hogyan kérdezünk?Társ: Kivel? Mivel? (együtt)Kivel? Mivel? - Minek a segítségével?– Elemzéskor: t~ , e~ .Ábrázoláskor: h t , h e .– Mi a szófaja a mondatrésznek?Melyik mondatrész bôvítménye?81. Az eszköz és társhatározó gyakorlása.Állítmány? Határozó? Elemzések.82. A határozók keresése a mondatokban.Mondatelemzési gyakorlatok.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseAz -n ragos melléknevek, mintmódhatározók helyesírása.Mondatok helyesírása. Felszólító mondat,tollbamondás.A társhatározó -val, -vel ragjánakhelyesírása.Szituációs gyakorlatok.A mondatrész helyesírása. Rendel - renddel,könyvel - könyvvel a mondatban.A szófajok, mint mondatrészek helyesírása.Mondatok kiegészítése határozókkal.Tollbamondás.83. A jelzõkA mondat helyesírása.Mit fejeznek ki a jelzôk? Mely mondatrészekbôvítményei? Jelzôs szerkezetek.A jelzôk jelölése elemzéskor: ...............84. A minôségjelzô.– Kérdése: Milyen? Minô?A melléknevek, melléknévi igenevek, mintmondatrészek helyesírása.– Mi a szófaja?– Jelölése: mi ............. Szerk. ábr.: j mi– Mely mondatrész bôvítménye?85. A mennyiségjelzô.– Mit fejez ki?– Kérdése: Mennyi? Hány?– Mi a szófaja?– Jelölése: me ........... Szerk. ábr.: j meA tô- és törtszámnév, mint mondatrész.A számnevek helyesírása, a fokozottszámnév.86. A minôség- és mennyiségjelzô felismerésénekgyakorlása az egyszerû mondatban.Versidézetek, szólások, közmondásokminôség-, meny-nyiségjelzôi.87. A birtokos jelzô.– A birtokos jelzô szófaja, a mondatrészekbôvítményei.– Kérdései: Kinek? Minek a ... ?– Jelölése: j b ................. Szerk. ábr.: j b .A jelzôk helyesírásának gyakorlása.A tulajdonnevek helyesírása.Pl.: Elnéztem a Tisza hullámzó vizét.30

ÓraNyelvi ismeretek88. A jelzôk gyakorlása. Mondatelemzések.Mikor jelzô? Mikor más mondatrész?Pl.: édes, sok.89. A mondatrészek felismerése. Mondatokelemzése, szerkezeti ábrázolások.90. A mondatrészek felismerése. Játékos feladatok,hiányzó mondatrészek keresése,kiegészítés. Rejtvények, találós kérdések.Mondatelemzések.91. Rendszerezzünk!Mit tudunk a mondatról? A mondatrészek.92. Ellenôrzô dolgozat a mondattan ismereteibôl.Mondatrészek szófajának megnevezése,mondatok elemzése, ábrázolása.Helyesírási dolgozat.(Mondatok a szövegben.)A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA mondatrészek, mint szófajok helyesírása.Melléknevek, számnevek. Szövegjátékok.Mondatok helyesírása.Tollbamondás.Szövegek a nyelv funkciójában.Tollbamondás.93. A felmérés értékelése, javítása. Egyéni és típushibák javítása.94. IsmétlésA szöveg és a mondat.95. A szófajok.A szófajok: mondatrészek.A tanult ismeretek gyakorlása játékosan.Szótárak, könyvek használata, nyelvtani -helyesírási totó.A szükséges helyesírási problémákgyakoroltatása.Szövegjátékok.B változatÓraNyelvi ismeretek1. IsmétlésMit tudsz anyanyelvedrôl?Ismerkedés a taneszközökkel.Idézetek. Mf. 3-4.o., Tk. 3-6.o.2. Napjaink vallomása a nyelvrõl.Idézetek olvasása, magyarázata.Szótárak forgatása. Tk. 5-6.o.3. A szövegA beszélt és az írott szöveg. Tk. 6-7.o.4. A szöveg funkciója. Különbözõ szituációshelyzetekbõl adódó történet elõadása, befejezése.Mf. 5.o.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseAnyanyelvünk helyesírásának ismeretefontos minden magyar ember számára.A tájnyelv értéke.A magyar helyesírás szabályainaklapozgatása.Egy-egy helyesírási tudnivaló megkeresése.Kommunikációs helyzetgyakorlatok.Helyes hanglejtés, hangsúly.Helyesírás.31

ÓraNyelvi ismeretek5. Mondatok a szövegben. Tk. 6-7.o., Mf. 5.o.6-9. A mondat – A mondat tagolásaMit tanultál a mondatról?A mondat a beszélõ szándéka (a tartalom)szerint: kijelentõ, kérdõ, felkiáltó, felszólító,óhajtó. Tk. 9.o., Mf. 7-8.o., 74-75.o.10-14.15-18.19-20.Mit tudsz a szavakról?– A szavak jelentése: többjelentésû, rokonértelmû,ellentétes jelentésû, azonosalakú szavak.Tk. 9.o., Mf. 7-8.o., 64.o.Mire bonthatók a szavak?– Szótagolás - elválasztás.– Az ábécé betûi.– A magán- és mássalhangzók.Tk. 12-14.o., Mf. 9-10.o., 75.o.Felmérés a tanulók tudásából.Tollbamondás, szöveg kiegészítése, elválasztás,mondatfajták írása.A felmérés értékelése, hiányok pótlása.21. A szavak csoportosítása: szófajok.Szavak a szófajok halmazában.Tk. 14.o., Mf. 11-12.o.22-23.A fõnevek– A köznév és a tulajdonnév. Tk. 15.o.A tulajdonnevek– A nevek ábécérendben. Mf. 16.o.24. A köznév, tulajdonnév gyakorlása.Mf. 15-18.o.25-26.27-29.A fõnév toldalékai:– A többes szám jele.– ragokTk. 16.o., Mf. 13.o.A szóelemzés, a szóelemek: szótõ,toldalékok.– Az összetett fõnevek.– A névutós és névelõs fõnevek.Tk. 17-19.o., Mf. 15, 17-18.o.30. Nyelvi játékok.Szóképzés.A fõnevek helyesírásának gyakorlása.31. Tollbamondás.Fõnevek felismerése szövegben.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA mondat helyesírása a szövegben.Írásjelek használata.Hangsúly, hanglejtés.Tagolatlan mondat szavakra bontása.Mondatalkotás, szövegalkotás képrõl.A hosszú mássalhangzók helyesírásaa hangutánzó szavakban.A jelentés nyelvi funkciója, a szavakjelentésváltozása a mondatban.Az elválasztás gyakorlása.A magánhangzók ékezeténekjelentésváltozása (bab - báb).A mássalhangzók idõtartamának változásaa szójelentésben (szelem - szellem,gépel - géppel).Helyesírási - nyelvi készségek felmérése.Szófaj, szójelentés mondatbeli szerepe.A köznév és a tulajdonnév helyesírása.Tollbamondás.Nevek kezdõbetûi.A ragos fõnevek helyesírása. Egyes-többesszám helyesírása. Pl.: ló - lovak, híd - hidak.Elválasztás.A névutós fõnevek helyesírása.Az összetett fõnevek elválasztása.Tollbamondás.Az -ó, -õ, -ú, -û a fõnevekben.A j-s, ly-jes fõnevek helyesírása.Helyesírásra vonatkozók ellenõrzése,elmélyítése.32

ÓraNyelvi ismeretekA helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztése32. A melléknév. Tk. 19.o., Mf. 19.o. Az -ú, -û végû melléknevek helyesírása.A j és ly a melléknevekben.33. A melléknév fokozása. Tk. 20.o., Mf. 20.o.34. Az -i képzõs melléknevek.Tulajdonnévbõl -i képzõs melléknév képzése.Szóelemzés. Mf. 20.o., Tk. 21.o.35-36.Melléknevek alkotása, felismerése szövegben.A szövegben rokonértelmû melléknévhasználata. Tk. 21.o.37. A számnévA számnév fajtái:– határozott:– tõ,– tört,– sor;– határozatlanTk. 20-21.o., Mf. 21.o.38. A számnév fokozása.Ragos számnevek helyesírása.Pl.: 48-cal stb.Pl.: 1-jén.Keltezés írása. Mf. 21.o.39-41.Számnevek a szövegben.Szótárokban, közmondásokban számnevek.Páros testrészek megnevezése, ezek helyeshasználata szövegben. Mf. 22.o.42. Nyelvi játékok a fõnévvel, melléknévvel,számnévvel.Szóalkotás, totó, rejtvény.43-46.A névmás– A személyes névmás.– A kérdõ és mutató névmás.A névmások használata a szövegben.A névmások ragozása.Tk. 22-24.o., Mf. 23-25.o.47. Mit tudsz az igérõl?A 3. osztályban tanult ismeretekfelelevenítése. Mf. 26.o., Tk. 25-26.o.48. Az igeidõk: jelen, múlt, jövõ.A jövõ idõ kifejezése: fõnévi igenév + fogsegédige.Igeidõk a szövegben. Tk. 26.o., Mf.26.o.49. Az igekötõs igék.Az igekötõ jelentésmódosító szerepe.Gyakori igeidõk. Tk. 26.o., Mf. 27., 48.o.A tulajdonnevek és az -i képzõs melléknevekhelyesírása.A melléknév szerepe a szövegben.Szövegbeli funkciók.Tollbamondás.A számnevek helyesírásánál A magyarhelyesírás szabályai c. könyv használata.Sorszámnév helyesírása.Keltezés helyesírása.Helyesírási készségfejlesztés.Elválasztások, toldalékolások.Logikai játékok.A névmás szövegbeni funkciójánakvizsgálata.A névmás helyettesítõ szerepe.A ragos névmások helyesírása.Az ige szövegbeli szerepe.Az igeidõk nyelvhasználati funkciója.Helyesírási ismeretek, különösen a múltidejû ige és a fõnév -t ragjánakviszonyában.Az igekötõs igék helyesírása.33

ÓraNyelvi ismeretek50. Az igekötõs igék és az igeidõk gyakorlása.Az igekötõs igék összehasonlítása másigékkel. Szóelemzés.Pl.: bemond - bemondó, feladta - feladat.Mf. 28.o.51-53.Az igeragok szerepe a szövegben.Helyesírási ismeretek alkalmazása A magyarhelyesírás szabályai c. könyv használata.Az -it, az -ul, -ül képzõs igék helyesírása.54-55.56-57.Az igeragozás és az igei személyragok.Tk. 26.o., Mf. 29.o.Az igék helyesírásának gyakorlása.Mf. 47.o.Igék a szövegben.Igeidõk: szöveg, mondat átírása különbözõigeidõkbe. Mf. 48.o.Az igék a szófajok között.Szóképzések: különbözõ szófajokból újszófajok. Mf. 30-32., 83.o.58. A tanult szófajok összefoglalása.59-60.A tanult szófajok felmérése:– szövegben– helyesírás61. A felmérés értékelése.A hibák javítása.62. Mit tanulunk az igérõl a 4. osztályban?Az igemódok.A kijelentõ módú ige. Tk. 28.o.A kijelentõ mód jele: ∆.Szóelemzések különbözõ igeidõben.63. A feltételes módú ige.A módjelek: -na; -ne; -ná; -né.Szóelemzés. Tk. 29-30.o., Mf. 33-34.o.64-65.A feltételes módú ige ideje.Jelen, múlt idejû igék feltételes módja.A feltételes módú múlt idejû igékelemzése: múlt idejû ige + volna segédige.A feltételes módú igék szövegbenkülönbözõ igeidõben. Mf. 35-36.o., Tk.34.o.66. Igeragozás igemódokban.Hogyan használjuk a feltételes módúigéket? Mf. 36-38.67. Az ige felszólító módja.A felszólító mód jele: a j.Szóelemzés. Mf. 39.o., Tk. 33-34.o.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseHelyesírásra vonatkozó szabály alkalmazása.Az igekötõs igék helyesírása felszólítómondatokban.j és ly az igékben.Az igeidõk helyes használata szövegben.Dialógusok. Tollbamondás.A szófajok helyesírása.Tollbamondás.A szófajok felismerése, megnevezése.Egyéni, tipushibák. Hibás szavak javításaa szabályzat segyítségével.Hosszú mássalhangzók az igében.A feltételes módú ige szövegbeli funkciója.Az óhajtó mondatok igéinek vizsgálata.Összefüggés a feltételes módú ige ésa mondatfajta között.Az igemódok helyesírása.A feltételes módú igék idejének szövegbenifunkciója.Kommunikációs helyzetgyakorlatok.Igék átalakítása.Az igék felszólító módjának helyesírása,ahol megtalálható a j!34

ÓraNyelvi ismeretek68. Az ige felszólító módjának a nemléte;változása. Pl.: keresd, verd, olvass.Szóelemzés. Tk. 34-35.o., Mf. 39.o.69. A felszólító módú igék a szövegben.Helyesírás, mondatfajták.A felszólító mondatok igéinek vizsgálata.Mf. 48.o.70. Az igekötõs igék felszólító módja.A felszólító módú igék ideje.Tk. 36.o., Mf. 49.o.71. Igeragozás felszólító módban.Csak jelen idõben ragozható.A felszólító módú igék használataszövegben. Mf. 47., 49.o.72. Az igemódok gyakorlása, felismerése.Szöveg igéinek csoportosítása.Mf. 40-41.o.73-74.75-76.77-78.Igék átalakítása, ragozása különbözõmódban, idõben. Mf. 42-46., 49-50.o.Az igérõl tanultak rendszerezése.Tk. 37-38.o., Mf. 45., 47., 75.o.Az igérõl tanultak felmérése.Igék a szövegben, tollbamondás.A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztéseA módjel változása a helyesírás szempontjából.A felszólító módú igék helyes ejtése,olvasása szövegekben.Összefüggés a mondatfajták és az igemódokközött.Az igekötõs igék felszólító módjánakhelyesírása.Szövegek elemzése, párbeszédek felszólítómódú igékkel.Tollbamondás.Igemódokra vonatkozó helyesírási ismeretek.Elválasztás, tollbamondás.Szövegátalakítások.Helyesírás: elválasztás, mondatfajták.Helyesírási tudnivalók rendszerezése.A tanult ismeretek ellenõrzése.79. A dolgozat értékelése, javítása. Típus ésegyéni hibák javítása.80-81.A szóképzésA fõnévi igenév.A fõnévi igenév képzése: ige + ni képzõ.Fogalom: A cselekvést fogalomkéntmegjelölõ szavak fõnévi igenevek.Tk. 39-41.o., Mf. 51.o.82. A fõnévi igenév szövegben.Nem minden -ni-re végzõdõ szó fõnéviigenév. Pl.: hajdani, Béni.Szóképzések. Tk. 42.o.Szóelemzések. Mf. 52.o.83. A fõnévi igenév és az igekötõk.Szóelemzés, helyesírás.Pl.: el kellene menni.Párbeszédekben egy-egy szituáció.84. A melléknévi igenév:– folyamatos: -ó; -õ képzõs,– befejezett: -t; -tt-s.Szóelemzések, szóképzések.Tk. 43-44.o., Mf. 53-54.o.A fõnévi igenevek helyesírása.Az -ít; -ul; -ül képzõs igébõl képzett fõnéviigenevek.A fõnévi igenév helyesírása.A nyelvi jelentések vizsgálata.Kommunikációs helyzetek.Helyesírási tudnivalók megfigyeltetése.A melléknévi igenevek helyesírása.35