Letölthető PDF formátumban - Karinthy Frigyes Gimnázium

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTANB változat

A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7–8. évfolyamánmegszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse azélő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember éskörnyezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyalegyütt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét.Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük,szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelenéletvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelménekigénye.A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeketmegismerve megérthetik, hogy az ember mint a természet része csak a törvények betartásával,a természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természetierőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére valótekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezetésértékvédő.A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel ésazok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelkiegészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények ésanyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezetőszokások kialakulásának megelőzésében.A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára ésfelsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzésitartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fela tanulókat arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló,változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban azélethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukralegcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelésekrögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és lényegkiemelésgyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos tanárivisszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, sajátadottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják azismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekébensikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet).A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelésicél megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őtkörülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére.Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, asegítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul atanulók erkölcsi neveléséhez.A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok, pl.Balogh János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác,Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, aközösséghez tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinekmegismerésével a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük.A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létezőbonyolult hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatokegységes és mégis egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeretfejlesztését, ami pedig segíti a kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Azélőlények kapcsolatrendszerének megismerése során világossá válik, hogy az emberikapcsolatok hálózatának alapszövete a család.

A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek,megfigyelések, terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitálisfeldolgozása, értékelése, felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtáselsajátítása, gyakorlása, tudósok életének megismerése, kutatása) során a tanulókkipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelőterületeken, megtalálhatják hivatásukat.A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek azismeretszerzés és a képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományosértékelési eljárások (tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmelkísérése, szóbeli feleltetés, elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. agyakorlati feladatok megoldásának, az önálló kutatómunkának, a versenyeken és apályázatokon való részvételnek az értékelése isTaneszközökTankönyv:A munkaközösség együtt választ a kerettantervnek megfelelő, a KözoktatásiTankönyvjegyzékben szereplő tankönyvekből.Eszközök:• iskolánk laboratóriumai és szaktermei magas színvonalon biztosítják a biológiaoktatás-tanulás feltétételeit.• rendszeresen használjuk a könyvtár könyveit, az iskola DVD- és VIDEO-tárábantalálható filmeket• a házi dolgozatokhoz és a gyűjtőmunka sikeres elvégzéséhez tanulóinkfelhasználhatják az iskola könyvtárát, és internetes szolgáltatását.audiovizuális eszközökTaneszközök és felszerelések jegyzéke• írásvetítő, írásvetítő vászon, fóliasorozatok• televízió, videó, videokazetták, DVD-k• számítógépek, projektorok, digitális táblák, digitális tananyagok• diavetítő, „dianézők”, diasorozatokSzemléltető eszközök• Faliképek és oktató táblák, tablók• Csontvázak, csontok, folyadékos készítmények• Szivacsok, puhatestűek, tüskésbőrűek vázai• Típusfajok bemutatása• Dobozos készítmények• Beágyazott készítmények• Preparált állatok• Emberi torzó• Modellek• Fog, szem, fül, agy, szív, tüdő, gége• Az embrió kialakulása (barázdálódás)• Gerinces állatok csontvázai

Laboreszközök• Tanulói fénymikroszkóp, lámpák a mikroszkópokhoz• Sztereo mikroszkóp• Metszetek, tárgylemezek, fedőlemezek• Bonckészletek• Szemcseppentő, olló, szike, gombostű, csipesz, Petri-csésze, óraüveg, főzőpoharak,lombikok, kémcsövek, kémcsőállvány, kémcsőfogó, Bunsen-égő, előkészítő tálca,szűrőpapír, indikátorpapír, vegyszerekSegédkönyvek• Növény-, gomba- és állathatározók• Növényismeret, Állatismeret• Feladatgyűjtemények, tesztkönyvek• Laborgyakorlatok könyveCélok és feladatokA gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre,készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természetműködésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének ésegészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint - a többi tantárggyal együtt — kialakítsaaz új ismeretek önálló megszerzésének igényét.A fenti célokból a következő feladatok adódnak:• Alá kell támasztani természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és azembert is el kell helyezni a Földi élővilág evolúciójában és rendszerében.• Biztosítani kell az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívákkiválasztásához szükséges tájékozottságot és elő kell segíteni az emberek egymásközti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését.• Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológiatudományának kiemelkedő szerepe van, de a problémák megelőzésében éskezelésében minden embernek szerepe van.• Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikusösszefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak, és tudják használni a biológiaiobjektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket.• Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományoskísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával, ki kellalakítani az önálló ismeretszerzés igényét.• Rá kell mutatni a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára.• Fel kell készíteni a diákokat az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikusfogadásara és cáfolására.• Meg kell valósulnia a rendszeres, következetes, kiszámítható értékelésnek,ellenőrzésnek. Leggyakoribb ellenőrzési módunk a röpdolgozat, a témazáró dolgozat.Törekedni kell a minél nagyobb arányú szóbeli ellenőrzésre is.• A tananyag természetéből adódóan az értékelés történhet egyéni és csoportosmunkáltatáskor is. Fontos a laboratóriumi, manuális munka ellenőrzése,jegyzőkönyvek, füzetek átvizsgálása. A felsoroltakon kívül értékeljük akiselőadásokon nyújtott teljesítményt.

• A számonkérés módszere, szempontjai a tananyag természetéből, az életkorisajátosságokból és a tanulócsoport jellegétől függjenek.• Az értékelésnél az óra eleji számonkérésnél, órai munkánál, kiselőadásnál plusz ésmínusz pontokat adunk, amelyekből érdemjegyet alakítunk ki. A szóbeli felelet,röpdolgozat, egy érdemjegyet jelent, a nagyobb anyagrészre kiterjedő, változatosfeladatokat tartalmazó témazáró dolgozatnál a teljesítményt %-san is értékeljük.• A témazáró dolgozatok érdemjegye a félévi, év végi osztályzat kialakításánál a többijegyhez képest dupla értékkel bír.• Otthoni munkaként szóbeli tanulnivalót rendszeresen adunk, írásbeli házi feladatotalkalmanként. Gyűjtőmunkát, az érdeklődés fenntartása érdekében rendszeresenadunk. A házi feladat ellenőrzése vagy csak annak a meglétére terjed ki, vagy az óraeleji számonkérésnél plusz – mínusz értékelést kap. A gyűjtőmunkáról a tanulókszóban számolnak be.• A tanév végi munkaközösségi megbeszélésen értékelni kell, hogy a tanterv és amintájára készült tanmenetek megvalósíthatók voltak-e. Évfolyamonkénti tudásszintmérés során szerzett tapasztalatokat össze kell vetni a tantervben leírt elméletikívánalmakkal.Fejlesztési követelmények• Fel kell keltenünk tanulóink érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt.Észre kell vétetnünk velük a természet szépségét, meg kell értetnünk velük, hogy atermészet harmóniája nagyon sérülékeny, labilis.• El kell juttatnunk tanulóinkat arra a szintre, hogy ismereteiket környezetükről ajelenségek vizsgálatával szerezzék. Képessé kell tenni tanítványainkat a jelenségekmegfigyelésére, tapasztalataik leírására, más jelenségekkel való összevetésre, valamintkövetkeztetések levonására.• Képessé kell tenni tanulóinkat, hogy ismeretszerzési tevékenységükben használnitudják a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat. Képessé kell tenniőket a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők,tényezők elkülönítésére.• Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy magyarázni tudják a megismert jelenségekhez,folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása soránszerzett jártasságaikat, képességeiket, készségeiket alkalmazni tudják a mindennapiélet feladatainak, problémáinak megoldásában.• Törekedjünk arra, hogy a tanulóink értsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet-és természetvédelem legfontosabb alapelveit.A SNI diákok integrálásának tantárgyi sajátosságaiA hallássérült tanulókat az első padba ültetjük, a modelleket minden esetben a kezükbeadjuk. A biológia előadóba telepített interaktív tábla rendszeres használatával igyekszünk azinformációátadásban a vizualitásra fektetni a hangsúlyt, egyenlő esélyeket teremtve ezzelhalló társaikhoz képest. A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükbenakadályozott hallássérült tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttatjuk alkalmazhatóismeretek birtokába.A diszlexiásoknak és diszgráfiásoknak segítünk az önálló feladatok megértésében,megoldásában; dolgozatírás helyett felajánljuk nekik a szóbeli felelés lehetőséget, vagy többidőt biztosítunk számukra a befejezésig.Ha csoport- vagy páros munkát kérünk a biológia órán, akkor ügyelünk arra, hogy egycsoportba vagy párba ne kerüljön két, hasonló zavarral küzdő gyermek. Végül fokozottanfigyelünk arra, hogy a SNI gyermekeket a legapróbb sikereikért is megdicsérjük, ezzel issegítve az egészséges lelki fejlődésüket.

tanári:ismeretek szóbeli közléseproblémákon haladó beszélgetésszemléltetéstanulói:önálló és csoportos - kutatástanulói kiselőadásokMódszerekA tanulók értékeléseszóbeliírásbeliFormái:• Kérdésekre adott válaszok, illetve szóbeli feladat kiegészítése• Téma kifejtése• Fogalommagyarázat• Elemzés• Kiselőadás, PP előadások• Video, DVD elemzése• Vázlat• Grafikon, diagram készítése• Tesztek – a témakörök folyamán és végénMódszerei:• Fogalmak, ismeretek, tények tartalmának szóbeli és írásbeli számonkérése.• Témazáró dolgozatok íratása a témakörök végén.• Tesztek, feladatlapok.• Diagnosztikus mérés.Ponthatárok: 0-50% elégtelen51-59% elégséges60-69% közepes70-79% jó80-100% jelesTanórán kívüli tevékenység• Országos tanulmányi versenyekre való felkészítés• Tanulmányi kirándulások szervezéseÉves óraszámok:Évfolyam 9. 10. 11. 12.Heti óraszám 0 2 2 2

Éves óraszám 0 72 72 6010. évfolyamA biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók felismerjék azélőlények (mikroorganizmusok, állatok, gombák, növények) testfelépítésének éséletműködéseinek az evolúció során kialakult közös vonásait. Az életműködések alapjánmegértsék az élőlények egymásrautaltságát, megbizonyosodjanak arról, hogy az élővilágbanminden faj egyenértékű. Az állati viselkedés tanulmányozása során vonjanak párhuzamot azemberi viselkedéssel. Ahhoz, hogy elegendő ismerethez jussanak az élővilág evolúciójánakfeldolgozásához, végezzenek kísérleteket, vizsgálódásokat iskolai keretek között éshasználják ki az internet adta lehetőségeket ismereteik bővítéséhez, ismereteiktovábbadásához. Fajismeretük bővítésével alapozzák meg ökológiai tanulmányaikat.Ismerjék, szeressék és védjék a természetet!Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMivel foglalkozik a növénytan(botanika), az állattan(zoológia), az embertan(antropológia) tudománya?Bevezetés a biológiába.A biológia tárgya és módszereiFénymikroszkóp használata. Kísérletek tervezése, elemzése.Órakeret2 óraTudománytörténeti kutatásokra késztetés.A legfontosabb biológiai vizsgálati módszerek megismerése,alkalmazása – az iskola lehetőségeihez mérten. A mai kutatásieszközök használati területekhez rendelése, jelentőségük megértése.Fejlesztési követelményekAz ismert tudományágak és néhánybiológiához tartozó társtudományvizsgálati területeinek ismerete.A biológiai kutatási módszerekalkalmazása iskolai keretek között.Kapcsolódási pontokFizika: fénytan,mértékegységek.Matematika:mértékegységek,számítások.IsmeretekTudományágak, társtudományok(pl. anatómia, élettan, lélektan,etológia, ökológia, genetika,rendszertan, őslénytan;orvostudomány).A biológiai kutatás főbbmódszerei: a megfigyelés, leírás,összehasonlítás, kísérlet,modellkészítés, szimuláció ésezek feldolgozására szolgálóértelmezés, elemzés, kiértékelés.Az orvostudományban és abiológia más társtudományábanma is használatos vizsgálatieszközök, módszerek.A fénymikroszkóp használata.Elektronmikroszkópi és különbözőkromatográfiai vizsgálatok menete,jelentősége, alkalmazási területei.Az élővilággal kapcsolatos méretésidőskála elemzése.Természeti jelenségek, folyamatokidőbeli lefolyásának leírásafüggvényekkel; grafikonokelemzése, értelmezése.Kémia: kísérletezés,kísérleti eszközök.

Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekIsmeretekKitekintés az ősbaktériumokra, a3,5 milliárd évvel ezelőttimegjelenésükre.A valódi baktériumsejt (mérete,alakja, sejtfelépítése). Állandó ésjárulékos sejtalkotók. Aktív éspasszív mozgásuk.Csoportosításuk anyagcseréjük ésenergiahasznosításuk szerint:autotróf, foto- és kemoszintetizáló(aerob és anaerob), heterotróf -paraziták, szimbionták,szaprofiták, szaporodásuk.Az emberi és állati szervezetbenélő szimbionták gyakorlatihaszna. Az emberi szervezetparazita baktériumai,kórokozásuk. Baktériumok általokozott betegségek. Védekezés,megelőzés. Ajánlott és kötelezővédőoltások.Kulcsfogalmak/fogalmakÖnálló sejtek.Szerkezet és működés a prokarióták világábanÓrakeret4 óraA baktériumok általános jellemzése, a fénymikroszkóp használata.A baktériumok környezeti jelentőségének felismerése. A baktériumsejtfelépítése és működése közötti ok-okozati összefüggés felismerése. Aföldi élet kezdete és a földön kívüli lét tudományos felvetése,internetes kutatás során a kritikai gondolkodás fejlesztése.Az energiatípusok (kémiai, nap, elektromos) egymásba alakításátjelentő folyamatok megismerése. Az energiával kapcsolatosmennyiségi szemlélet fejlesztése. A természeti körfolyamatokfelismerése, megfigyelése. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak(szén, oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként.−−−Fejlesztési követelményekA baktériumokanyagcseretípusok szerinticsoportosítása.A prokarióta sejt felépítésénekmikroszkópos vizsgálata,megfigyelése, rajza.Kutatás az interneten (tanáriirányítással, otthoni feladat):A prokarióták jelentősége: aföldi anyagforgalombanbetöltött szerepük,hasznosításuk azélelmiszeriparban,gyógyszeriparban,mezőgazdaságban.Kapcsolódási pontokFizika:mértékegységek,energia, afénymikroszkópoptikai rendszere.Kémia:oxidáció-redukció,ionok, levegő,szén-dioxid, oxigén,szerves, szervetlen,fertőtlenítőszerek.Földrajz: a földilégkör kialakulása,összetétele.Prokariota, autotróf, heterotróf, bakteriospóra, antibiotikum, kozmopolitafaj, plankton, coccus, bacillus, spirillum, vibrió, reprodukció.Tematikai egységElőzetes tudásAz alacsonyabb rendű eukarióták általános jellemzőiÓrakeret4 óraEgysejtű eukarióták néhány képviselőjének felismerése, jellemzése.

A tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekIsmeretek Az élőlényekkialakulásának vázlata,törzsfaelemzés,kihangsúlyozva az ősiostorosok szerepét.Endoszimbionta elmélet.Növények, vagy állatok? Azaktív helyváltoztatóegysejtűek mozgástípusai:ostoros, csillós, amőboid(állábas) mozgás. Az óriásamőba, a papucsállatka, azöld szemesostoros példájánkeresztül az élőlényekváltozatostestszerveződésének és afelépítő anyagcseréjüknek amegismerése. Önállómozgásra képtelenek:(kovamoszatok,barnamoszatok,vörösmoszatok)megismerése, csoportosítása.Az alacsonyabb rendűeukarióták jelentősége:vizek öntisztulása, amoszaterdők búvóhelyetbiztosítanak, a learatottalgamezők takarmányt adnakaz állatoknak. A ragadozókfontos szerepet töltenek be atáplálékláncban, azélősködők járványokatokozhatnak. A szilárd vázzalrendelkező fajok szerepe akőzetképződésben.Kulcsfogalmak/fogalmakAz eukarióta sejt kialakulásáról szóló elméletek, feltevésekmegismerése, összevetése.A körülhatárolt sejtmag és a belső membránok megjelenésejelentőségének megértése.Szerkezet és működés kapcsolata az egysejtű eukarióták világában –táplálkozás, kiválasztás, szaporodás.A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása az alacsonyabbrendű eukarióták testszerveződésének példáján.Az anyagi világ egymásba épülő szerveződési szintjeinek tudatoskezelése.Fejlesztési követelményekA színanyagok, színtestek szerepénekmegértése a fotoautotróffolyamatokban.Fonalas zöldmoszatok vizsgálatafénymikroszkópban, természetesvizekből vett vízminták elemzésével.A mikroszkópi megfigyelések rajza ésmagyarázó szöveggel való ellátása.Határozókönyvek használata növényiés állati alacsonyabb rendű eukariótaélőlények felismerésére.A prokarióta és egysejtű eukariótaélőlények összehasonlítása(sejtfelépítés és életműködések,azonos és eltérő tulajdonságok).Kapcsolódási pontokKémia: a mészkő, aszilícium-dioxidszerkezete.Földrajz: üledékesásványkincsekkeletkezése; kőolaj,földgáz.Szilícium- és mészváz, sejtszáj, sejtgarat, lüktető és emésztő űröcske,sejtközpont, ostor, csilló, álláb, szól-gél állapot, mixotróf táplálkozás,kopuláció, konjugáció, spóra, ivarsejt.

Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekIsmeretekA gombák sajátos testfelépítéseés életműködése. A heterotrófgombák életmód szerintimegkülönböztetése, biológiaijelentősége: szaprofiták – azanyagok körforgása; paraziták –növény, állat, ember – gombásfertőzései; szimbionták – mindkétélőlény számára előnyösegyüttélés, pl. zuzmók. Az együttélő két egyed előnye a zuzmótelepben.Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMiért nehéz a szivacsok helyét azélőlények rendszerébenmegtalálni?IsmeretekSzivacsok álszövetesszerveződése. A szivacsokkülönböző formái, a külső ésbelső sejtréteg jellemző sejtjei,azok működése. Ivartalanszaporodási formájuk:kettéosztódás, bimbózás(gyöngysarjképzés). Ivarosszaporodásuk.Sir Alexander Flemingmunkássága.Kulcsfogalmak/fogalmakTöbbsejtűség.Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsokA biológiai szerveződés szintjei. Ehető és mérgező gombák.Órakeret4 óraA többsejtűség felé vezető út egyes állomásainak megismerése azélőlények világában.Energiatípusok egymásba alakítását jelentő folyamatok megismerésesorán az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése. Akörnyezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggésfelismerése. Növényi és állati sajátságok felismerése a gombáktestfelépítésében és életműködésében. Egészségtudatosságra nevelés.Fejlesztési követelményekA fonalas testfelépítésű gombáknagyobb csoportjainakmegismerése határozókönyveksegítségével:[Rajzóspórásgombák (pl. a burgonyarákkórokozója), járomspórásgombák (pl. fejespenész),tömlősgombák (pl. ehetőkucsmagomba, redőspapsapkagomba {mérgező}, nyáriszarvasgomba), egysejtűtömlősgombák (a sarjadzássalszaporodó élesztők, anyarozs,kenyérpenész, lisztharmat),bazidiumos gombák (pl.korallgomba, rókagomba,laskagomba, ízletes vargánya,farkastinórú {mérgező},pereszke, csiperke, tintagomba,gyilkos galóca {mérgező}, nagyőzlábgomba, susulyka{mérgező})].A gombák táplálkozás-élettaniszerepének, a gombaszedés éstárolás szabályainakmegismerése.A zuzmótelep testfelépítése éséletfolyamatai közöttiösszefüggés felismerése.Kapcsolódási pontokKémia: mész, cellulóz.Fizika: energia.Földrajz: ahumuszképződés.Hifa (gombafonal), micélium, teleptest, tenyésztest, termőtest, alkaloid,antibiotikum, rajzóspóra, járomspóra, tömlős és bazidiumos spóra,bimbózás, gyöngysarjképzés, himnős.

Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekIsmeretekAz állati sejt sejtalkotói: sejtmag(maghártya, örökítőanyag),Golgi-készülék, endoplazmatikushálózat, mitokondrium,sejtközpont, lizoszóma,sejtplazma, sejthártya. Asejtszervecskék feladata.A főbb szövettípusok:hámszövetek, kötő- éstámasztószövetek, izomszövetek,az idegszövet felépítése,jellemzése, előfordulása,működési sajátosságai aszervekben, szervrendszerekben.Az idegsejtek típusai, a sejtalakja, a nyúlványokelrendeződése a sejt működésealapján. A gliasejt.Szövet- és szervátültetés(transzplantáció); beültetés(implantáció).Kulcsfogalmak/fogalmakAz állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzőiÓrakeret5 óraÁllati és növényi egysejtűek, moszatok mohák mikroszkópi vizsgálata.Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés.Szövetmetszetek fénymikroszkópos vizsgálata, megfigyelése során afelépítés és a működés összekapcsolása. A különböző sejttípusokméretkülönbségeinek megítélése. Összehasonlítás: az állati egysejtű és atöbbsejtű egyetlen sejtje. Az álszövet és a szövet definiálása.Fejlesztési követelményekAz állati sejtalkotók felismerése,megnevezéseelektronmikroszkópos felvételenés modellen.Mikroszkópi metszetek és ábrák,mikroszkópos felvételekvizsgálata. Összehasonlítás: asimaizom, vázizom és szívizomszerkezeti és funkcionálisösszefüggéseinek elemzése,előfordulása és működésijellemzői a szervekben.Rajzos ábra készítése asoknyúlványú idegsejtről. Azidegsejt (neuron) részeinekmegnevezése.Kapcsolódási pontokFizika: azelektronmikroszkóp.Vizuális kultúra:arányok megállapításaaz ábrakészítéshez.Informatika: szövegésképszerkesztés.Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest, dendrit,axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiSzerkezet és működés az állatok világában.Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúakÓrakeret6+4(!)óraÁlszövet, szövet, medúzák, hidrák, férgek, kagylók, csigák, fejlábúakés ízeltlábúak főbb jellemzői.Az „állat” fogalom értelmezése. Az álszövetes és szövetesszerveződés összehasonlítása. A törzsfejlődés során kialakultállatcsoportok jellemző képviselőinek tanulmányozása. A testfelépítés,testalkat és az életmód kapcsolatának megértése. Az állatcsoportok

Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekIsmeretekCsalánozók testfelépítése. Atestfal jellemző sejtjei:csalánsejtek, a diffúzidegrendszert alkotó idegsejtek,a hámizomsejtek, valamint abelső réteg emésztőnedvekettermelő mirigysejtjei.Önfenntartás, önreprodukció,önszabályozás.A férgek nagyobb csoportjai(fonálférgek, laposférgek,gyűrűsférgek), testszerveződése,önfenntartó, önreprodukáló ésönszabályozó működése,életmódja.A puhatestűek nagyobbcsoportjai (kagylók, csigák,fejlábúak) testszerveződése,külső, belső szimmetriája,önfenntartó, önreprodukáló,önszabályozó működése. Azélőhely, életmód és azéletfolyamatok összefüggései.Főbb képviselők az egyescsoportokban: éti-, kerti és ligeticsiga; tavi és folyami kagyló;tintahalak, nyolclábú polip.Az ízeltlábúak csoportjairajellemző testfelépítés,önfenntartó, önreprodukciós ésönszabályozó működés.Származási bizonyíték aszelvényezett test. Atörzsfejlődés során kialakultevolúciós „újdonságok”(valódikülső váz kitinből, ízelt lábakkiegyénült harántcsíkoltizmokkal).Emberi, állati, növényikórokozó férgek, ízeltlábúak ésaz általuk okozott betegségek,tünetek ismerete.szervezeti differenciálódásának megismerése. A mindenkori környezetváltozásaihoz való alkalmazkodás szerepének megértése azállatcsoportok jellemző tulajdonságainak kialakulásában.Fejlesztési követelményekA sejtek működésbelielkülönülésének, a szövetetekkialakulásának eredménye akülönböző állatcsoportoknál.Ábraelemzés: a csalánozóktestfalának felépítése, asejtcsoportok funkciói.A csalánozók megismerésehatározókönyvek és internetesböngészés segítségével.A szaprofita férgek biogeográfiai,gazdasági hasznának, a parazitaférgek egészségügyi szerepénektanulmányozása állatok és azember vonatkozásában.Tanulói vizsgálódás: agyűrűsférgek mozgása és belsőszervei.Tablókészítés elhalt állatok külsővázaiból. A fajok beazonosításahatározók segítségével. Kiállítás agyűjteményekből.A tengeri/édesvízi puhatestűek ésízeltlábúak szerepe az egészségestáplálkozásban.Receptverseny és önállókiselőadások.A csáprágósok, ill. pókszabásúakfontosabb csoportjai: skorpiók,atkák és pókok.A rovarok legfontosabb –hazánkban is nagy fajszámmalelőforduló – rendjei. A rendekbenélő példafajok keresése atermészetben, állatkertben,múzeumokban stb.Védekezés/megelőzés akórokozókat terjesztő ízeltlábúakellen.Kapcsolódási pontokKémia: felületifeszültség, a mészvázösszetétele, a kitin,diffúzió, ozmózis.Fizika: rakétaelv,emelőelv, a lebegésfeltétele.Földrajz:Korallzátonyok(atollok), a mészkő, akőolaj és a földgázképződése;földtörténeti korok.A tenger minttáplálékforrás.

Kulcsfogalmak/fogalmakSugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszakaszosbélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; diffúz légzés,kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, kiválasztás sejtenként,vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és központosult dúcidegrendszer;hámizomsejt, bőrizomtömlő, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés,hormonális/kémiai szabályozás.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekIsmeretekA tüskésbőrűek testfelépítése éséletmódja. A gerinchúr, acsőidegrendszer és kopoltyúbélmegjelenésének evolúciósjelentősége.Az előgerinchúrosoktestfelépítése, evolúciósjelentősége. Fő képviselőik: atengerben élő, átalakulássalfejlődő zsákállatok.A fejgerinchúrosok testfelépítéseés életmódja, evolúciósjelentősége (pl. a lándzsahal).A gerincesek általános jellemzői,evolúciós újításai (porcos, majdcsontos belső váz). A kültakarótöbbrétegű hám, amely bőrréalakul, csoportonkéntelkülöníthető függelékekkel. Atápcsatorna tagozódásai és azemésztést elősegítő mirigyek. Alégzőszerv előbél eredetűkopoltyú vagy tüdő. A keringésirendszer zárt központja a szív. Azerekben vér (plazma és alakoselemek) kering. Kiválasztószervük a vese, a vérből szűr ésTüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesektestfelépítése és működése.A gerincesek nagy csoportjaiA gerincesek nagyobb csoportjai, a háziállatok.Órakeret7+4(!)óraAz állatok törzsfája oldalági képviselőjének (tüskésbőrűek)összehasonlítása a gerincesek „egyenesági” elődeivel és a gerinceseknagyobb csoportjaival. Az állatvédelmi törvény megismerése. Önállókísérletezés, megfigyelés során a természettudományi megismerésimódszerek gyakorlása. A gerincesek evolúciós újításai, azon belül abelső váz jelentőségének megértése az életterek tartós meghódításában.Fejlesztési követelményekA tüskésbőrűeknek agerinchúrosokkal ésgerincesekkel valóösszehasonlítása szakkönyvek,ismeretterjesztő könyvek,segítségével.Gyakorlati feladat: az evolúciósorán kialakult gerinces szervek,szervrendszerek életfolyamatbeli(kültakaró, mozgás, táplálkozás,légzés, keringés, kiválasztás,szaporodás, hormonális ésidegrendszeri szabályozás)eltéréseinek leírása a gerincesekalábbi nagyobb csoportjaiban:Halak: pl. tükörponty, csuka.Kétéltűek: pl. zöld levelibéka,kecskebéka.Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sikló.Madarak: pl. házi galamb, házityúk.Emlősök: pl. házi nyúl.Fajismeret bővítése – különöstekintettel a védett gerincesekre –határozókönyvek, falitáblák,internet segítségével.Beszámolók: az otthoni terrárium,Kapcsolódási pontokFizika: nyomás,hőmérséklet,hidraulika, optika,hang, ultrahang.Informatika:szövegszerkesztés,adattárolás, előhívás.Kémia: hemoglobin,tengerek és édesvizeksókoncentrációja.Földrajz: akontinensek élővilága,övezetesség.

kiválaszt. Ivarszervei aváltivarúságnak megfelelőek.Többnyire jellemző az ivarikétalakúság és a közvetlenfejlődés.A neuroendokrin rendszerszabályozza a működéseket(melynek idegrendszeri központjaaz agy).Kulcsfogalmak/ fogalmakTematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMiben különböznek az öröklöttés tanult viselkedési elemek?Melyek a legfontosabbmagatartásforma-csoportok?Melyek az állatokkommunikációjának fajtái?IsmeretekA magatartáskutatás története:Darwin, Pavlov, Watson,Lorenz, Tinbergen, von Frisch,Csányi (a kutatók módszerei,tapasztalatai, magyarázatai).Öröklött magatartásformák(feltétlen reflex, irányítottmozgás, mozgásmintázatok).Tanult magatartásformák(bevésődés, érzékenyítés,megszokás, feltételes reflex,operáns tanulás, belátásostanulás).Önfenntartással kapcsolatosviselkedések (tájékozódás,komfortmozgások, táplálkozásimagatartás, zsákmányszerzés).akvárium lakóiról.Tapasztalatcsere a házi kisállattartásról/tenyésztésről.A gerincesek szerepe azegészséges emberitáplálkozásban.Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllő- és madártojás,magzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej, ötujjú végtag,tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny; kettős légzés, változó ésállandó testhőmérséklet, fészeklakó, fészekhagyó.Az állatok viselkedéseÓrakeret6 óraÁllatismeret, az állatok idegrendszere és érzékszerveik, szaporodásuk.Saját megfigyelések, tapasztalatok felhasználásával az állati viselkedésalapjainak megismerése. Az állati viselkedés mint alkalmazkodásifolyamat bemutatása. Azonosságok és különbségek keresése az állati ésemberi viselkedés között. Az érvelés, a vitakultúra fejlesztése.Fejlesztési követelményekKülönböző magatartásformákmegfigyelése, azonosítása éselemzése filmeken (pl. Az életerőpróbái; A magatartáskutatástörténete).Kiselőadások tartása, viták soránsaját vélemény megvédése.Kapcsolódási pontokMagyar nyelv ésirodalom: verbális ésnem verbáliskommunikáció.Történelem,társadalmi ésállampolgáriismeretek: a csoportosagresszió példái.Fizika: hang,ultrahang.

Fajfenntartással kapcsolatosviselkedések (udvarlás, párzás,ivadékgondozás).A társas viselkedés; a társaskapcsolatok típusai (időlegestömörülés, család, kolónia).A háziállatok viselkedése.Az emberi természet. A tanulásés a gének szerepe az emberiviselkedésben. Az emberiviselkedési komplexum, azember és a legfejlettebb állatokviselkedése közötti különbségek,személyes és csoportosagresszió, az emberi közösség,rangsor, szabálykövetés, azemberi nyelv kialakulása, azemberi hiedelmek, az emberkonstrukciós és szinkronizációsképességének megnyilvánulása atársadalomban. A gyermekfejlődése és szocializációja acsaládi közösségben.Kulcsfogalmak/fogalmakViselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, társítás,tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció, kommunikáció,tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartásegység.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMilyen jellemzők alapjánkülönítjük el az állatokat és anövényeket? A moszatoktestszerveződésének milyentípusait tudjukmegkülönbözteni? Merre mutat afejlődés? Mi a moszatokA növényi sejt.Szerveződési formákSzerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlényekcsoportosításának elvei (Linné és Darwin), eukarióta sejt,növényismeret. Az állati sejt, állati szövetek.Órakeret4 óraA fénymikroszkóp használatának fejlesztése. A látómezőben lévő képleírása, értelmezése.Szerveződési formák bemutatása, feladatmegosztás és térbelielrendeződés alapján.Fejlesztési követelményekA testszerveződés és az anyagcserefolyamatok alapján annakmagyarázata, hogy az élőlényektermészetes rendszerében miértalkotnak külön országot anövények, a gombák és az állatok.A sejtek működésbeli különbségeiés a differenciálódás kapcsolatánakKapcsolódási pontokFizika:lencserendszerek,mikroszkóp.

iológiai jelentősége?IsmeretekA fénymikroszkóp részei ésszakszerű használata.A növényi sejtalkotók(sejtplazma, sejthártya, sejtmag,mitokondrium, belsőmembránrendszer, sejtfal,színtest, zárvány, sejtüreg[vakuólum]).Prokarióta és eukarióta sejt,állati és növényi sejtösszehasonlítása.Anyagcseretípusok.megértése.Az egysejtű szerveződés és atöbbsejtű szerveződés típusainakbemutatása a zöldmoszat példáján(sejttársulás, sejtfonal, teleptest).Anyagcseretípusokösszehasonlítása.Kísérletek az ozmóziskimutatására (plazmolízis).A mikroszkópban látott képnagyításának kiszámolása.Differenciálódás, sejttársulás(harmonikamoszatok,fogaskerékmoszatok,gömbmoszatok), telepes(álszövetes), szövet, egyirányúosztódás: fonalas testfelépítés(békanyálmoszatok), kétirányban: lemez (tengeri saláta),több irány: teleptest(csillárkamoszat).Kulcsfogalmak/ fogalmakNövényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, differenciálódás,féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, autotróf anyagcsere, heterotrófanyagcsere, fotoszintézis.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMilyen szempontok alapjáncsoportosíthatóak anövények? Miért nemnőhetnek embermagasságúraa mohák?Hogyan alkalmazkodott aharasztok testfelépítése aszárazföldi életmódhoz?Miben különböznek aA növények országa.Valódi növényekNövényismeret, felépítés és működés kapcsolata az állatvilágban.Szerkezet és működés közötti kapcsolat bemutatása.Az élőlény és környezete közötti kapcsolat bemutatása.Fejlesztési követelményekA fényért, vízért való verseny, aszárazabb élőhelyeken valószaporodás lehetőségénekösszefüggésbe hozása a növényiszervek megjelenésével, felépítésével.Szerkezet és működés kapcsolatánakbemutatása a növényi szövetekpéldáján.A különböző törzseknél megjelenőÓrakeret12 óraKapcsolódási pontokFilozófia: logika éskategóriák.Matematika: halmazbarendezés,csoportosítás.

IsmeretekA növényi létfenntartószervek (gyökér, szár levél)felépítése, működése,módosulásai.A gyökér, a szár és a levélfelépítése, szövettaniszerkezetük, típusaik,módosulásaik.A felsorolt szervek működéseés szerepük a növényéletében.A Liebig-féleminimumtörvény.vízbe állított fehér virágú növényeken.Az ivaros és az ivartalanszaporodás/szaporításösszehasonlítása, előnyeik éshátrányaik összevetése.Példák a virágzás és anappalok-éjszakák hosszánakösszefüggésére.Filmelemzés (Attenborough: Anövények magánélete).A virág részei és biológiaiszerepe. Kapcsolat a virág ésa termés között.A virágos növényekreproduktív működései, azivaros és az ivartalanszaporodás/szaporítás.A termés és a mag. A csírázásfolyamata.A hormonok (auxin,citokinin, gibberellin, etilén,abszcizinsav) szerepe anövények életében.A növények mozgása.Kulcsfogalmak/ fogalmakGyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyökérnyomás,egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás, regeneráció,kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, vízszállítás, párologtatás,csírázás, ivartalan szaporodás és szaporítás, taxis, nasztia, tropizmus.A fejlesztés várteredményei azévfolyam végénA tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit, ahhozelőkészíteni a vizsgálati anyagokat. Vizsgálatainak eredményeitrajzban/fényképekkel és írásban rögzíti.Ismeri a vírusok, baktériumok biológiai egészségügyi jelentőségét, azáltaluk okozott emberi betegségek megelőzésének lehetőségeit, avédekezés formáit. Ismeri a féregfertőzéseket és azok megelőzésifeltételeit, a kullancscsípés megelőzését, a csípés esetlegeskövetkezményeit.Képes a biológiai szerveződési szinteknek megfelelő sorrendben tanultnagyobb élőlénycsoportok (mikroba, növény,állat, gomba )elhelyezésére a törzsfán. Képes ok-okozati összefüggések felismeréséreaz élőlények testfelépítése, életműködése, életmódja között. Ismeri azéletmód és a környezet kölcsönhatásait.Ismeri, illetve példákból felismeri az állatok különbözőmagatartásformáit.

11. évfolyamA középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán feldolgozásra kerülő témakörökközéppontjában az ökológiai szemlélet kialakítása, az emberi szervezet felépítésének ésműködésének megismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetéseszerepel. Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, acsaládtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód biológiai alapjainak elsajátítása.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMi a környezet? Milyen módonhathat egymásra két populáció?Mi az összefüggés a testtömeg, atesthossz és a testfelület között?Miért nem nő korlátlanul apopulációk létszáma az időfüggvényében?IsmeretekEgyed feletti szerveződésiszintek.Élettelen környezeti tényezők. Azélőlények alkalmazkodása azélettelen környezeti tényezőkhöz;generalista, specialista, indikátorfajok.Az élőlények tűrőképessége.A populációk szerkezete,jellemzői.A populációk változása(populációdinamika):szaporodóképesség,termékenység, korlátolt éskorlátlan növekedés.Az élő ökológiai tényezők –Ökológia.Az élőlények környezeteBiomok, éghajlat, csapadék, talaj. Életközösségek. Indikátorok.Órakeret8+2(!)óraA környezet fogalmának, időbeli és térbeli változásának megismerése.Annak megértése, hogy az egyénnek felelőssége van a közösségfenntartásában és a normakövetésben. Annak felismerése, hogykörnyezetünk is hatással van egészségünkre. Annak megértése, hogyhogyan vezet(ett) az ember tevékenysége környezeti problémákkialakulásához.Fejlesztési követelményekTűrőképességi görbékértelmezése (minimum,maximum, optimum, szűk és tágtűrés), összefüggés felismerése azindikátor-szervezetekkel.Víz, talaj és levegő vizsgálata.A testtömeg, a testfelület és azélőhely átlaghőmérséklete közöttiösszefüggések elemzése.Esettanulmány alapjánösszefüggések felismerése akörnyezet és az élőlénytűrőképessége között.Projektmunka a környezetitényezők, az életfeltételek és azélőlények életmódja, elterjedéseközötti összefüggésről.Egyszerű ökológiai grafikonokkészítése.A populációk ökológiai (ésgenetikai) értelmezése.Az egyes élőlény-populációkközti kölcsönhatásoksokrétűségének példákkal történőKapcsolódási pontokMatematika: normáleloszlás, grafikonosábrázolás.Informatika:prezentációkészítés,internethasználat.Földrajz: korfa,demográfiai mutatók.Kémia: indikátor.

populációs kölcsönhatások.Környezetszennyezés,környezetvédelem.Kulcsfogalmak/fogalmakigazolása.Populáció, környék, miliő, környezet, tűrőképesség, rövidnappalos éshosszúnappalos növény, indikátorfaj, Gauze-elv, szimbiózis, kompetíció,kommenzalizmus, antibiózis, parazitizmus, predáció.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMilyenek az ökoszisztémaenergiaviszonyai? Mi hajtjaaz anyag körforgását azökoszisztémában? Ökológiaialapon magyarázzuk meg,miért drágább a hús, mint aliszt?IsmeretekAz ökoszisztéma fogalma, azéletközösségökoszisztémaként valóértelmezése.Anyagforgalom: termelők,fogyasztók és lebontókszerepe, táplálkozási lánc éshálózat különbsége.A szén, az oxigén, a víz és anitrogén körforgása – azélőlények szerepe efolyamatokban.Az anyagforgalom és azenergiaáramlás összefüggése,mennyiségi viszonyai azéletközösségekben.Biológiai sokféleség a faj(faj/egyed diverzitás) és azÖkoszisztémaTápláléklánc, termelők és fogyasztók, szénhidrogén- éskőszénképződés, lebontó szervezetek, foszfátüledék, populációskölcsönhatások.Órakeret5+2(!)óraAz ökológiai egyensúly értelmezése.Egyes globális problémák és a lokális cselekvések közötti kapcsolatfokozatos megértése és értelmezése.A lokális és globális megközelítési módok megismerése ésösszekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.Fejlesztési követelményekA biomassza, a produkció ésegyedszám fogalmánakösszehasonlító értelmezése.„Ökológiai produkció és energiapiramis”értelmezése.Táplálékhálózatok értelmezése. Azéletközösségek mennyiségijellemzőinek vázlatos ábrázolása.A biomassza és a produkció globáliséghajlati tényezőktől való függésénekértelmezése.A globális éghajlat-változásoklehetséges okainak éskövetkezményeinek elemzése.Globális környezeti problémák(fokozódó üvegházhatás, savas eső,„ózonlyuk”) következményeinekmegismerésén keresztül az emberitevékenység hatásának vizsgálata.Helyi problémák elemzése: a vizesélőhelyek lecsapolásánakkövetkezményei, a tarvágás és azerdészeti mélyszántás hátrányai, arovarölő permetezőszerek hatása atáplálékhálózatra, a külszíni bányászathatása, zöldmezős beruházások,fényszennyezés stb.Kapcsolódási pontokKémia: műtrágyák,növényvédőszerek.Matematika: mérés.Történelem,társadalmi ésállampolgáriismeretek: aKárpát-medencetörténeti ökológiája(pl. fokosgazdálkodás,lecsapolás,vízrendezés, szikesek,erdőirtás és -telepítés,bányászat, nagyüzemigazdálkodás).

ökoszisztéma szintjén (pl.élőhelyek sokfélesége, atápláléklánc szintjeinekszáma).Kulcsfogalmak/fogalmakTápláléklánc, termelő (producens), fogyasztó (konzumens), lebontó(reducens), csúcsragadozó, táplálékhálózat, biogeokémiai ciklus, biológiaiprodukció, biomassza.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMiért és hogyan változtak aKárpát-medence jellegzeteséletközösségei a magyarság1000 éves történelme során?Milyen fás és fátlantársulások jellemzőekMagyarországon? Milyenezeknek a növény- ésállatvilága?Hol találunk természeteshezközeli társulásokat? Milyenkövetkezményekkel jár azemberi tevékenység?Mi jellemzi a közvetlenkörnyezetem élővilágát? Mitvédjünk?IsmeretekA társulások szintezettségeés mintázata, kialakulásánakokai.A legfontosabb hazaiklímazonális és intrazonálisfás társulások(tatárjuharos-lösztölgyes,cseres-tölgyes,gyertyános-tölgyes, bükkös;ligeterdők,karsztbokorerdő).Életközösségek. Biomok.ÉletközösségekÓrakeret7 óraA mintázat és szintezettség kialakulásának és az életközösségek időbeliváltozásának értelmezése. Magyarország gazdag élővilágának,természeti csodáinak tudatosítása (nagyvadak, madárvilág, ritkanövények, Gemenci erdő, Őrség, Kis-Balaton, Hortobágy, Tiszahát,Tisza-tó).Fejlesztési követelményekA társulások életében bekövetkezőváltozások természetes és ember általbefolyásolt folyamatának értelmezése.Egy tó feltöltődésének folyamatánkeresztül az életközösségekelőrehaladó változásainak bemutatása.A Kárpát-medence egykori és maiélővilágának összehasonlítása.Terepgyakorlat: egynapos kirándulásoka lakóhelyi környezet tipikustársulásainak megismerésére és afajismeret bővítésére (növényhatározásés TWR-értékek használata).Terepen vagy épített környezetbenvégzett ökológiai vizsgálat során azéletközösségek állapotának leírásáraszolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, afajismeret bővítése.Egy helyi környezeti problémafelismerése és tanulmányozása: okokfeltárása, megoldási lehetőségekkeresése.A lokális és globális megközelítésimódok alkalmazása egy hazaiökológiai rendszer tanulmányozásaKapcsolódási pontokFöldrajz: hazánk nagytájai, talajtípusok.Fizika: hossz-,terület-, felszín-,térfogatszámítás;mértékegységek,átváltások;nagyságrendek;halmazok használata,osztályokba sorolás,rendezés.Kémia: műtrágyák,eutrofizáció.

A legfontosabb hazai fátlantársulások (sziklagyepek,szikes puszták,gyomtársulások).A homoki és a sziklaiszukcesszió folyamata.Magyarország nemzetiparkjai.Néhány jellemző hazaitársulás (táj, életközösség)és állapotuk.A Kárpát-medencetermészeti képének, tájainaknéhány fontos átalakulása azemberi gazdálkodáskövetkeztében. Tartósanfenntartható gazdálkodás éspusztító beavatkozásokhazai példái.A természetvédelem hazailehetőségei, a biodiverzitásfenntartásának módjai. Azemberi tevékenységéletközösségekre gyakorolthatása, a veszélyeztetettségformái és a védelemlehetőségei.Kulcsfogalmak/fogalmaksorán.Biotóp,társulás, mintázat, szintezettség, diverzitás, aszpektus, szukcesszió,pionír társulás, zárótársulás, degradáció, klímazonális társulás, intrazonálistársulás, invazív faj.

Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMiért mondható el, hogy azélet és a víz elválaszthatatlan?Miért nem pusztulnak el ahalak a befagyottBalatonban?Milyen változások történneka zselatin tartalmú pudingfőzésekor?Mi tartalmaz többkoleszterint: egységnyi vaj,disznózsír vagy margarin?Milyen változáson mennek áta tej fehérjéi forraláskor és atej megalvadásakor?Miért nem helyes afontos-kevésbé fontosmegjelölés használata az élőszervezetben előfordulóelemeknél?Mennyivel mutat összetettebbszerkezetet azelektronmikroszkópos kép afénymikroszkóposénál?A szilikózis nevűtüdőbetegség kialakulásábanmilyen szerepük van a sejtek„utcaseprőinek”, alizoszómáknak?Az erjedés az energianyerésszempontjából kevésbéSejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése,elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréjeOzmózis.Az állati és növényi a sejt fénymikroszkópos szerkezete.Órakeret20+2(!)óraA szerves kémiában tanultak alkalmazása és kiterjesztése a molekulákbiológiai szerepére.A molekulák szerkezete, kölcsönhatásaik és a biológiai funkcióikközötti kapcsolat megértése.A pro- és eukarióta sejt összehasonlítása.A növény, és az állati sejt szerkezete közötti különbségek megértése.Annak belátása, hogy az élő rendszer egy kémiai folyamatok sorátfelhasználó „gép”, melynek „motorja” és „hajtóanyaga” is ugyanazonmolekulákból épül fel.Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerése által a nemzettudaterősítése.Fejlesztési követelményekA szerkezet és a biológiai funkciókapcsolatának bemutatása az élőszervezet szerves molekuláinakpéldáján.A sejtalkotók felismerése vázlatrajzonés elektronmikroszkópos képen.A sejtről és a sejtalkotókról készültmikroszkópos képek, modellekkeresése a neten, a képek szerkesztéseés bemutatása digitális előadásokon.A felépítő és lebontó folyamatokösszehasonlítása (kiindulási anyagok,végtermékek, a kémiai reakció típusa,energiaviszonyok).Kapcsolódási pontokKémia: Fémek,nemfémek,kötéstípusok,szervetlen és szervesanyagok, oldatok,kolloid rendszerek,delokalizáltelektronrendszer,kondenzáció,hidrolízis, zsírok ésolajok, szénhidrátok,fehérjék ésnukleinsavak.Oxidáció, redukció,standardpotenciál,aktiválási energia,katalizátor.Fizika: Hőmozgás,hidrosztatikai nyomás.Fénymikroszkóp éselektronmikroszkóphullámhossz, színek ésenergia.Informatika: táblázatkészítése,képszerkesztés.Vizuális kultúra:térbeli szerkezetek,hossz- és

hatékony folyamat, mint abiológiai oxidáció. Miért élvele mégis az emberiszervezet?Miért érzed édesnek akenyeret, ha sokáig rágod?Melyek a fotoszintézis és abiológiai oxidáció közösjellemzői?keresztmetszeti ábrák.IsmeretekAz élő szervezetbenelőforduló legfontosabbbiogén elemek, szervetlen ésszerves molekulák(a lipidek, a szénhidrátok, afehérjék és a nukleinsavak).A sejt szerkezete és alkotói,az egyes sejtalkotók szerepe asejt életében.Anyagszállítás a membránonkeresztül.A sejtosztódás típusai ésfolyamatai, programozott ésnem programozott sejthalál.A sejtek osztódó képessége,őssejt kutatás.Az anyagcsere sajátosságai éstípusai energiaforrás ésszénforrás alapján.Az enzimek felépítése ésműködése. szénhidrátoklebontása a sejtben.A szénhidrátok felépítőfolyamata, a fotoszintézis.Szent-Györgyi Albertmunkássága.Kulcsfogalmak/fogalmakBiogén elem, kolloid rendszer, lipid, mono-, di- és poliszaharid, aminosav,peptidkötés, egyszerű fehérje, összetett fehérje, ATP, NAD + , NADP + ,koenzim-A, DNS, RNS.Citoplazma, sejtváz, membrán, endoplazmatikus hálózat, riboszóma,Golgi-készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejtmag, kromoszóma,mitózis, meiózis.Enzim, glikolízis, citrátkör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai oxidáció,fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésiGenetika: az öröklődés molekuláris alapjaiA sejtek felépítése és működése.Órakeret10 óraA molekuláris genetika alapjaival, szemléletmódjával kapcsolatosismeretek alapján a molekuláris genetika eredményeinek alkalmazása,

céljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMit jelent a „féligmegmaradó” lemintázódása DNSmegkettőződésében?Miért bonyolult a DNSinformációtartalmának amegfejtése?Hogyan reagál egyműködő lac-operon arra,hogy a táptalajból elfogy atejcukor?Melyek a legismertebbgénátviteli eljárások?Miért használható abűnüldözésben aDNS-chip?Hogyan „készült” a Dollynevű bárány?Mit jelent a génterápia?Gondold végig, milyenmutagén forrásoktalálhatók a lakásotokban?IsmeretekA DNSörökítőanyag-szerepe.RNS-szintézis és -érés.A genetikai kód éstulajdonságai.A fehérjeszintézisfolyamata.A génműködésszerepének megértése a társadalmi, gazdasági és környezetifolyamatok, jelenségek formálódásában.A molekuláris genetika hatásának belátása az élelmiszer- ésgyógyszeriparra, a mezőgazdaságra és az emberre.A bioetika, a biotechnológia, a géntechnológia szerepének ésjelentőségének belátása.A gén és a környezet, az emberi tevékenység, a hajlam és a kockázatitényezők kölcsönhatásának („sors vagy valószínűség”) megértése.Az emberi civilizáció fejlődésével létrejött önpusztítás veszélyénekfelismerése.Megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás ésvitakészség fejlesztése.Annak megértése, hogyan vezetett az emberiség tevékenységekörnyezeti problémák kialakulásához; melyek az ezzel kapcsolatoskockázatok, az egyén felelősségének felismerése.Fejlesztési követelményekA DNS örökítő szerepének értelmezése.A kodonszótár használata apontmutációk következményeineklevezetéséhez.Érvelés a géntechnológia alkalmazásamellett és ellen.A hétköznapi életben is elterjedtenhasznált fogalmak (GMO, klón, génstb.) jelentésének ismerete, szakszerűhasználata.A biotechnológia gyakorlati alkalmazásilehetőségeinek bemutatása példákonkeresztül.A molekuláris genetika korlátainak ésaz ezzel kapcsolatos etikaimegfontolásoknak a bemutatása.Kapcsolódási pontokKémia: nukleinsavak,fehérjék.Informatika: azinformációtárolás és-előhívás módjai.Etika: a tudományoseredményekalkalmazásávalkapcsolatos kérdések.

szabályozásának alapjai.A mutáció és típusai,valamint következményei(Down-kór, Klinefelter- ésa Turner-szindróma, rák).A genetikai információtárolása, megváltozása,kifejeződése, átadása,mesterségesmegváltoztatása.Nukleotid szekvencialeolvasása.Plazmidok és azantibiotikum-rezisztencia,transzgenikus élőlény.DNS-chip, reproduktívklónozás (Dolly),GMO-növények és állatok,mitokondriális DNS.Humángenomprogramok,génterápia.A környezet és azepigenetikai hatások.Mutagén hatások.Kulcsfogalmak/fogalmakSzemikonzervatív megkettőződés, triplet, a genetikai kód, kodon,antikodon genom, genomika, gén, allél, lac-operon, mobilis genetikai elem,mutáció, mutagén, rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzim,transzgenikus élőlény, GMO-élőlény, genomprogram.

Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokHogyan érvényesülnek aMendel-szabályok az AB0 és Rhvércsoport öröklődésében?Miért nevezzük a nemhezkapcsolt gének öröklődését„cikk-cakk” öröklődésnek?Miért tiltott a világ legtöbbországában a vérrokonokházassága?Mi a valószínűsége a fiú, illetvea lány utódok születésének?Hogyan örökölhette egy férfi avörös-zöld színtévesztésbetegségét, ha szüleiegészségesek voltak?Miért kell a hibrid kukoricavetőmagját évente újraelőállítani?Miért gyakoribbak az öröklődőbetegségek zárt közösségekben?IsmeretekDomináns-recesszív, intermedierés kodomináns öröklődés.A három Mendel-törvény.Egygénes, kétgénes és poligénesöröklődés.Génkölcsönhatások, randomkeresztezés, letális hatások.A nemi kromoszómához kötöttöröklődés.A humángenetika vizsgálatimódszerei (családfaelemzés,ikerkutatás).Genetika: az öröklődésAz öröklődés molekuláris alapjai. Sejtbiológia.Órakeret16 óraA mendeli genetika szemléletmódja és kibontakozása fő lépéseinek(tudománytörténeti vonatkozások is) megismerése.Az ember megismerése és egészségének fejlesztése az emberiöröklődés példáin.A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése genetikai feladatokmegoldásával.A genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának belátása.Analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése, a matematikaeszközrendszerének használata a biológiában.Fejlesztési követelményekAz öröklődés folyamatainak leírásaés magyarázata, az összefüggésekfelismerése.A genetikai tanácsadás szerepénekbelátása az utódvállalásban.Családfaelemzés.A környezeti hatások öröklődésbenbetöltött szerepének magyarázata.Mendel és Morgan kutatásimódszerének és eredményeinekértelmezése.A mendeli következtetésekkorlátainak értelmezése.Genetikai feladatok megoldása.Családfa alapján következtetés egyjelleg öröklődés menetére.Kapcsolódási pontokKémia: nukleinsavak,fehérjék.Matematika: avalószínűség-számításés a statisztika alapjai.Történelem,társadalmi ésállampolgáriismeretek: Avérzékenységöröklődése az európaikirályi családokban.Rokonházasság afáraók dinasztiáiban.A kommunistadiktatúra ideológiaialapútudományirányítása(Micsurin).

A Drosophila (ecetmuslica) minta genetika modellszervezete.A mennyiségi jellegeköröklődése.Környezeti hatások,örökölhetőség, hajlamosítógének, küszöbmodell,heterózishatás (pl.hibridkukorica, brojlercsirke),anyai öröklődés.Genetikai eredetű betegségek(albinizmus, színtévesztés,vérzékenység, sarlósejtesvérszegénység, Down-kór,csípőficam, magas vérnyomásstb.).A genetikai tanácsadásalapelvei.Kulcsfogalmak/ fogalmakGenotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi kromoszóma,hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg, gamétatisztaság elve,tesztelő keresztezés, reciprok keresztezés.12. évfolyam

Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMi a különbség a belső- és akülső elválasztású mirigyekközött?Miért van szükség aszervezetben a sejtekkommunikációjára?Milyen kapcsolat van azidegi és a hormonálisszabályozás között?Miért nagyobb apajzsmirigyünk télen, mintnyáron?Miért nő meg egyesfogságban tartott emlősökmellékveséje?Milyen veszélyekkel jár ahormontartalmúdoppingszerek alkalmazása?Mely betegségek vezethetőkvissza a hormonrendszerzavarára?IsmeretekA belső elválasztásúmirigyek hormonjai és azokhatásai. A szövetekbentermelődő hormonok éshatásuk.A hormonokhatásmechanizmusa.A vércukorszint hormonálisszabályozása.A hormontartalmúdoppingszerek hatásai ésveszélyei. A hormonrendszerbetegséget jelző kórképekAz emberi szervezet szabályozó működése.Jelátvitel testfolyadék révénAz életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbiológia:fehérjék, szteroidok.Órakeret5 óraA belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a homeosztázis, abelső környezet dinamikus állandóságának kialakításában.Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében.Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagokkáros hatásainak hangsúlyozása.Fejlesztési követelményekA hormonok kémiai összetétele éshatásmechanizmusa közötti kapcsolatmegértése.Annak elemzése, hogyanbefolyásolják a belső elválasztásúmirigyek hormonjai a homeosztázist.A vezéreltség és a szabályozottság, anegatív és a pozitív visszacsatolásáltalános mechanizmusának amegértése.Kapcsolódási pontokKémia: szerves kémia,alkálifémek ésalkáliföldfémek.Informatika: aszabályozás alapjai.Testnevelés és sport: ateljesítményfokozószerek veszélyei.

felismerése és kezelésükmegismertetése.Cukorbetegség és apajzsmirigy-rendellenességek. A hormonok hatása aviselkedésre.Az anabolikus szteroidokveszélyei.Az egészséget befolyásolórizikófaktorok.Kulcsfogalmak/fogalmakNeuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás,hírvivő, receptor, célsejt, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, amellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy , a mellékvese, az ivarmirigyek és ezekhormonjai.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiAz emberi szervezet szabályozó működése.Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítéseés működéseÓrakeret15 óraAz életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme. A sejt felépítéseés működése.Az idegi kapcsolatok térbeli és időbeli hálózatként való értelmezése.A tudatos cselekvés és az érzelmek biológiájának megismerése.Az idegrendszer működéséhez kapcsolódó leggyakoribb betegségek, akialakulásukban leggyakoribb kockázati tényezők megismerése ésgyógyításuk lehetséges módjai.Megfelelő kommunikációs stratégiák fejlesztése a nemkívánatosmédiatartalmak elhárítására.A narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos kerülése.Nemzeti öntudat fejlesztése Szentágothai János, Somogyi Péter, FreundTamás, Hámori József és Buzsáki György munkásságának megismeréseáltal.

Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokHogyan fogják fel, éshogyan továbbítják azidegsejtek a külvilág jeleit?Hogyan okoz bénulást éshalált a nyílbéka mérge?Mi a gerincvelő és az agyszerepe az idegiszabályozásban?Melyek az agykéreglegfontosabb szerkezeti ésműködési jellemzői?Milyen közös és egyedijellemzői vannakérzékszerveinknek?Miért egészségtelen evésközben olvasással lekötni afigyelmünket?Hogyan érik el aborkóstolók, hogy azegymás után vizsgált borokzamatát azonos eséllyeltudják minősíteni?Milyen közegek vesznekrészt a hang terjedésében ésérzékelésében? Miért nemlátunk színeket gyengefényben?Hol érte az agyvérzés azt abeteget, aki nem tudjamozgatni a bal karját?Mit jelent a bal féltekedominanciája?Mit tehetünk azidegrendszerünket érintőrendellenességekmegelőzése érdekében?Hogyan alkalmazkodikszervezetünk a testi- és lelkiterheléshez?IsmeretekAz idegsejt felépítése ésműködése (nyugalmipotenciál, akciós potenciál).Ingerületvezetés csupasz ésvelőshüvelyes axonon.A szinaptikus jelátvitelFejlesztési követelményekA nyugalmi, az akciós és aposztszinaptikus potenciálokkialakulásának magyarázata.Annak megértése, hogy az idegsejtenbelül a jelterjedés elektromos, azidegsejtek között pedig döntőenkémiai jellegű.Az idegrendszer felépítése ésműködése közötti összefüggéselemzése.Az agykéreg működésének és az alvásbiológiai szerepének értelmezése.A civilizációs életmód és azidegrendszeri betegségekkapcsolatának felismerése.Kapcsolódási pontokKémia: elektrokémiaialapismeretek,Daniell-elem,elektródpotenciál.Fizika: Azáramvezetés feltételei.Optika, lencsék,fénytörés, képalkotás,hullámtan, hangtan.Magyar nyelv ésirodalom: Hangtan.Karinthy Frigyes:Utazás a koponyámkörül.Informatika: aszabályozás alapjai,jelátvitel.Vizuális kultúra:térbeli szerkezetekmetszetei.

mechanizmusa és típusai(serkentő, gátló).A szinapszisok összegződéseés időzítése, a visszaterjedőakciós potenciál ésszabályozó szerepe.Függőségek: narkotikumok,ópiátok, stimulánsok.A gerincvelő felépítése ésműködése.A reflexív felépítése (izomés bőr eredetű, szomatikus ésvegetatív reflexek).Az agy felépítése, működéseés vérellátása.Az érzékszervek felépítéseés működése, hibáik és akorrigálás lehetőségei.Az idegrendszer érzőműködése (idegek, pályák,központok). Az idegrendszermozgató működése(központok, extrapiramidálisés piramis-pályarendszer,gerincvelő, végrehajtószervek).A vegetatív idegrendszer(Cannon-féle vészreakció,stressz).Az idegrendszer betegségei(Parkinson-kór,Alzheimer-kór, depresszió).Selye János és BékésyGyörgy munkássága.Kulcsfogalmak/fogalmakInger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, axondomb, velőshüvely, glia,nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na + /K + pumpa, depolarizáció,repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis.Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív,gerincvelői reflex, agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, köztiagy,kisagy, nagyagy, agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer, érzékszerv,receptor, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, szimpatikus,paraszimpatikus hatás.

Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMi a jelentősége a bőrbenlevő verejték- ésfaggyúmirigyeknek?Milyen előnyökkel ésmilyen hátrányokkal járhata napozás?Hogyan alakulnak ki azemberi fajra jellemzőbőrszínváltozatok?Hogyan használhatók abiológiai ismeretek a helyesbőrápolásban?Hogyan alakul ki éselőzhető meg acsontritkulás?Mi az oka annak, hogy a lábnagyujja nem fordíthatószembe a többivel?Milyen összefüggés van acsigolyák felépítése éssokrétű funkciója között?Milyen anyagok ésfolyamatok szolgáltatják azizom működéséhezszükséges energiát?Hogyan előzhetők meg amozgásszervi betegségek?IsmeretekAz emberi bőr felépítése,biológiai szerepe ésműködése.A bőr rétegei, szövetiszerkezete, mirigyei (emlőis), a benne találhatóAz ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.Kültakaró és mozgásAz ember kültakarója, mozgása és egészségvédelme.Szövettani alapismeretek. A sejt felépítése és működése.Órakeret5 óraA korosztályos személyi higiénia problémáinak és kezelésük lehetségesmódjainak megismerése.A reális és az idealizált énkép közötti különbségek felismerésének éselfogadásának elősegítése.A természettudományos ismereteknek a hétköznapi élet problémáinakmegoldásában való alkalmazása.Egészségügyi ismeretek bővítése.Fejlesztési követelményekAz izomláz kialakulásának ésmegszűnésének értelmezése a sejtek ésszervek anyagcseréjénekösszekapcsolásával.A láz lehetséges okainak magyarázata.A testépítés során alkalmazotttáplálékkiegészítők káros hatásainakelemzése.A női és férfi váz- és izomrendszerösszehasonlítása.A vázizmok reflexes és akaratlagosszabályozásának összehasonlítása.A médiában megjelenő áltudományosés kereskedelmi célú közlemények,hírek kritikai elemzése.Az elsősegélynyújtás gyakorlása.Kapcsolódási pontokFizika: gravitáció,munkavégzés,forgatónyomaték.Kémia: Ca-vegyületek.Testnevelés és sport: azedzettség növelése, amegfelelő testalkatkialakítása.

eceptorok. Aneuroendokrinhőszabályozás.A bőr betegségei.A mozgásszervrendszerfelépítése és működése:− a csont- és izomrendszeranatómiai felépítése,szöveti szerkezete,−kémiai összetétele,a mozgás idegiszabályozása.Az izomműködésmolekuláris mechanizmusa.A mozgásszegény és asportos életmódkövetkezményei, a váz- ésizomrendszer betegségei.Kulcsfogalmak/fogalmakHipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont, ízület,miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-összehúzódás,izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom, vörösizom,kreatin-foszfát, mioglobin, Cori-kör.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokHogyan emésztődik meg aszalonnás tojásrántotta aszervezetünkben?Mi a bélbaktériumok élettaniműködése?Hogyan függ össze a testsúlymegőrzése a helyestáplálkozással?Változik-e a be- és kilégzésaz űrkabinban, ha a levegőAz ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és avérkeringésAz anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme, szövettaniismeretek.Órakeret12+2(!)óraA szervrendszerek összehangolt működésének megértése a sejt, a szervés a szervezet szintjén.A tematikai egységhez kapcsolódó civilizációs betegségek és kockázatitényezőik megismerése.Az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás fontosságánakfelismerése, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmihátrányainak belátása.Fejlesztési követelményekA tápcsatorna reflexes folyamatainakés az éhségérzet kialakulásánakmagyarázata.A szervrendszerek egészségesállapotát jelző adatok elemzése.A szén-monoxid és a szén-dioxidokozta mérgezés tüneteinekfelismerése és a tennivalók ismerete.Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatokfontosságáról.Kapcsolódási pontokFizika: nyomás,gáztörvények.Ének-zene:hangképzés.Kémia: kémiaiszámítások, pH,szerves kémia,sav-bázis reakciók,makromolekulákhidrolízise, karbamid.

összetétele és nyomásamegegyezik a tengerszintilégkörével?Miért alkalmas a kilélegzettlevegő mesterségeslélegeztetésre?Milyen környezeti hatások éskáros szokások veszélyeztetiklégzőszervrendszerünkegészségét?Miért lehet a cukorbetegekvizeletében jelentősmennyiségű cukor ésleheletükben aceton?Hogyan változik a vizeletmennyisége és összetétele, hasok vizet iszunk, vagy erősensós ételt fogyasztunk?Mi a vérdopping?Milyen károskövetkezményekkel jár a véralbumin tartalmának acsökkenése, és ez mikorfordulhat elő?Hogyan hat a vérnyomásra azerek összkeresztmetszeténekszűkülése, illetve tágulása?Hogyan változik a keringésiperctérfogat az edzetlen és arendszeresen sportoló emberszervezetében?Hogyan módosulhat a légzésés a vérkeringés feleléskor?Melyek a leggyakoribb szívésérrendszeri betegségek, ésezek hogyan előzhetők meg?A szervrendszerekhez kapcsolódócivilizációs betegségek kockázatitényezőinek elemzése.Pulzus- és vérnyomásmérés.Az IKT lehetőségeinek felhasználásagyakorlati problémák megoldásában.Vizuális kultúra:metszetek.IsmeretekA táplálkozás, a légzés, akiválasztás és a vérkeringésszervrendszerének felépítése,működése, különös tekintettelaz anyagcserében és ahomeosztázis kialakításábanbetöltött szerepükre.A táplálkozás, a légzés, avérkeringés és a kiválasztásszabályozása.A szív ingerületkeltő és-vezető rendszere.A vér fizikai, kémiai ésbiológiai jellemzői és szerepeaz élő szervezet belsőegyensúlyának

kialakításában.A véralvadás folyamata.A táplálkozáshoz, akiválasztáshoz, a légzéshez ésa vérkeringéshez kapcsolódócivilizációs betegségek.Kulcsfogalmak/fogalmakAlapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigyek, emésztőnedvek,emésztőenzimek, minőségi és mennyiségi éhezés, sejtlégzés, belsőgázcsere, külső gázcsere, légcsere, léghólyagok, hasi légzés, mellkasilégzés, vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell, nefron, szűrés,visszaszívás, kiválasztás, szűrlet, vizelet, vérplazma, limfocita, granulocita,monocita, pulzustérfogat, keringési perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazásokMiért van a férfiak kilövelltondójában 300–400 millióspermium?Hogyan szabályozza ahormonrendszer a méh és apetefészek ciklusosműködését?Hogyan képződnek ahímivarsejtek és apetesejtek?Hogyan mutatható ki avizeletből a korai terhesség?Miért veszélyes a műviterhesség-megszakítás?Hogyan történik a magzatAz ember önfenntartó működése és ennekszabályozása.Szaporodás, egyedfejlődés és növekedésAz ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme.Sejtosztódás: mitózis, meiózis.Hormonrendszer.Órakeret6+2(!) óraAz emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése.A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása.A tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódjamelletti érvek megismerése és elfogadtatása.Az alkalmazott technikák előnyei mellett azok korlátainak éskockázatainak a felismerése, ehhez kapcsolódóan a mérlegelésenalapuló véleményalkotás fejlesztése.Különböző szexuális kultúrájú társadalmi csoportok, közösségek etikaielveinek megismerése, összevetése.Az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértése azutódvállalásban.Fejlesztési követelményekA női nemi ciklus során apetefészekben, a méh nyálkahártyában,a testhőmérsékletben és ahormonrendszerben végbemenőváltozások összefüggéseinekmagyarázata.A meddőséget korrigáló lehetségesorvosi beavatkozások megismerése és akapcsolódó etikai problémák elemzése.Az anyai és a magzati vérkeringéskapcsolatának bemutatása,összefüggésének igazolása azegészséges életmóddal.A családtervezés lehetőségei, afogamzásgátlás egyes módszereinekKapcsolódási pontokVizuális kultúra: anőideál változása afestészetben ésszobrászatban acivilizáció kezdeteitőlnapjainkig.

táplálása?előnyei és hátrányai.IsmeretekAz ember nememeghatározásánakkülönböző szintjei(kromoszomális, ivarszerviés pszichoszexuális nem).A férfi és női nemi szervekfelépítése, működése, és aműködés szabályozása.A spermium és a petesejtérése. A meddőség okai.A hormonálisfogamzásgátlás alapjai.A megtermékenyítéssejtbiológiai alapjai.A terhesség és a szülés.Az ember egyedfejlődése, améhen belüli és aposztembrionális fejlődés főszakaszai.Kulcsfogalmak/fogalmakA szexuális úton terjedő betegségek éselkerülésük módjainak megismertetése.A szexuális tartalmú adathalászatlehetséges veszélyeinek elemzése.Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció,tesztoszteron, ovuláció, sárgatest, ösztrogén, progeszteron,menstruáció,megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, koriongonadotropinok,vetélés, abortusz, magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény,köldökzsinór, akceleráció.Tematikai egységElőzetes tudásA tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,ismeretekImmunológiai szabályozás.Az immunválasz alapjaiÓrakeret 4 óraA sejt felépítése és működése, molekuláris genetikai ismeretek.Az immunválasz alapjainak, szemléletmódjának, az egészségügyre, abetegségek gyors felismerésére, a megelőzésére és a társadalomhigiéniai kultúrájára való hatásának a megismerése.A védőoltás és az egészségügyi politika kapcsolatának megértése.Az immunrendszer és a gyógyszerhasználat (pl. antibiotikumok)kapcsolatának megértése.Szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészségfejlesztése.Annak felismerése, hogy az immunológia eredményeinek,alkalmazásának milyen szerepe van a társadalmi, gazdasági éskörnyezeti folyamatok, jelenségek formálódásában.Annak megértése, hogy hogyan vezetett az emberiség tevékenységekörnyezeti problémák (pl. fertőzések, járványok, higiéniai problémák)kialakulásához, ezek kockázatának és az ezzel kapcsolatos felelősségbelátása.Fejlesztési követelményekKapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, Az immunrendszer azon képességének Kémia: szénhidrátok,

gyakorlati alkalmazásokMiért duzzadnak megfertőzések hatására anyirokcsomók?Milyen kapcsolat van azimmunrendszer sejtjeiközött?Miért kapnak védőoltásokata távoli földrészekre utazók?Miért nincsRH-összeférhetetlenségannál a házaspárnál, ahol afeleség RH+?Miért alakulhat kipollenallergia?Hogyan győzi leszervezetünk a vírus- ésbaktériumfertőzéseket?Hogyan védekezikszervezetünk adaganatsejtek ellen?bemutatása, amely nemcsak a „saját –nem saját”, hanem a „veszélyes – nemveszélyes” között is különbséget tudtenni,A veleszületett és az egyedi élet soránszerzett immunválasz kapcsolatánakelemzése.Példák gyűjtése a higiénia, agyógyszer- és táplálkozási allergiákelső tüneteiről.A fertőzések és az életmód szerepénekmagyarázata az immunválaszban.Az elmúlt időben jelentkezettinfluenzajárványok tapasztalatainakelemzése.A vérátömlesztés és a szervátültetéssorán fellépő immunproblémákelemzése.A hétköznapi nyelvhasználatbanelterjedt idegen szavak (pl. AIDS)helyes használata.nukleinsavak, fehérjék.Informatika:információtárolás és-előhívás.IsmeretekAz immunrendszerrésztvevői, sejtes ésoldékony komponensei,főbb feladatai.Veleszületett és az egyediélet során szerzettimmunválasz.A vércsoportok,vérátömlesztés,szervátültetés.Az allergia, autoimmunbetegségek, a szerzett (pl.AIDS) és örököltimmunhiányok, valamint arák és a fertőzések elleniimmunválasz főbbmechanizmusai.A védőoltások szerepe abetegségek megelőzésében.Védekezés a vírus- ésbaktériumfertőzések és adaganatsejtek ellen.Egyéni és etnikai genetikaieltérések azimmunválaszban.Biológiai (immun-) terápiákés perspektívájuk.Kulcsfogalmak/fogalmakImmunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyiroksejtek,falósejtek, nyúlványos sejtek, antitest, antigén felismerés, a veleszületett(természetes) immunválasz, szerzett immunválasz, immunmemória,

allergia, szerzett és örökölt immunhiány, autoimmunhiány, védőoltás.Tematikai egységElőzetes tudásEvolúció.Biológiai evolúcióÁllattan és növénytan, genetika, sejtbiológiaÓrakeret 6 óraA biológiai evolúciónak mint a világegyetem legbonyolultabbfolyamategyüttesének az értelmezése.Az összetett rendszerek elemzése, a nehézségek felismerése.A tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljaiProblémák, jelenségek, gyakorlatialkalmazások, ismeretekProblémák, jelenségek, gyakorlatialkalmazásokMelyek az ideális populációjellemzői?Mi az oka annak, hogy az emberiséggénállományában fokozódik a hibásallélek száma?Milyen evolúciós jelenség aDarwin-pintyek megjelenése ésváltozataik kialakulása aGalapagos-szigeteken?Miben különbözik a természetes és amesterséges szelekció?Mi lehet az oka annak, hogy azészak-amerikai indiánok körében a Bvércsoport nem fordul elő?Milyen kísérletekkel próbálták atudósok igazolni a szervesbiomolekulák abiogén keletkezését?Milyen érvek szólnak azendoszimbionta elmélet mellett?Milyen jelentősége van a kb. 50 m 2felületű belső membránrendszerkialakulásának az eukariótasejtekben?Milyen magyarországiember-leleteket ismerünk?IsmeretekA mikro- és makroevolúciófogalmának értelmezése.Tudománytörténeti folyamatok értelmezése.A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.A faj fogalma és a fajok rendszerezése nehézségeinek felismerése.Az élő szervezetek felépítésében és működésében megfigyelhető közössajátosságok összegzése.Az evolúciós gondolkodás alkalmazása a növény- és állatfajok földrajzielterjedésével kapcsolatos következtetésekben.A biológiai evolúció időskálájának megismerése és értelmezése.FejlesztésikövetelményekPéldák gyűjtése alegfontosabbhungarikumokismeretében aháziasításra és amesterségesszelekcióra.A sarlósejtesvérszegénység ésa malária közöttiösszefüggéselemzése.Különbözőkormeghatározási módszerekösszehasonlítása.A mikro- ésmakroevolúcióösszehasonlítása.Érvek gyűjtéseaz eukarióta sejtkialakulásánakevolúciósjelentőségéről.Az evolúciósszemléletformálása.Kapcsolódási pontokFöldrajz: kozmológia,földtörténeti korok, állat- ésnövényföldrajzi ismeretek.Fizika: az univerzum kialakulása,csillagfejlődés.Kémia: izotópok, radioaktivitás.Történelem, társadalmi ésállampolgári ismeretek:ősközösség.Vizuális kultúra: barlangrajzok.Etika: genetikával kapcsolatoskérdések.

fennmaradásának feltételei?Melyek az élet biológiaijellegzetességei?Milyen általános és sajátostörvényszerűségek jellemzik azegyes biológiai rendszereket?Melyek azok a biológiábanmegismert új technikák, amelyekelősegíthetik az emberiségfejlődését?IsmeretekA biológiai rendszerekbenműködő általános (hasonló éseltérő) törvényszerűségek.Az élet alapvető (biológiai)jellegzetességei.A bioszféra hierarchikusrendszerei.Bioinformatikai alapfogalmak.A biológiai hálózatok.mennyiségi összefüggéseinekelemzése a rendszerelvű biológiaigondolkodás alapján.Betegségtérképek keresése azinterneten, értelmezésük.A nemzetközileg elfogadottbioetikai alapelvek és törvényekértékelése.informatikaimegközelítése.Etika: környezetetika.A jövő kilátásai és új kihívásai abiológia várható fejlődésénektükrében.Az evolúcióelmélet és azevolúciós modell maibizonyítékai.A bioetika alapjai.Az ökológia és azevolúcióbiológia kapcsolata.Kulcsfogalmak/fogalmakBiológiai hálózat, betegségtérképek, bioetika, személyiségi jog, bioszociálisháló, hálózatos evolúciós kép.A fejlesztés várteredményei a kétévfolyamos ciklusvégénA tanulók megértik a környezet- és természetvédelem alapjait, elsajátítjákaz ökológiai szemléletet, és nyitottá válnak a környezetkímélő gazdaságiéstársadalmi stratégiák befogadására. Megszerzett ismereteiket agyakorlatban, mindennapi életükben is alkalmazzák.A tanulók felismerik a molekulák és a sejtalkotó részek kooperativitását,képesek a kémia, illetve a biológia tantárgyban tanult ismeretekösszekapcsolására. Megértik az anyag-, az energia- és azinformációforgalom összefüggéseit az élő rendszerekben.Rendszerben látják a hormonális, az idegi és az immunológiaiszabályozást, és képesek összekapcsolni a szervrendszerek működését,kémiai, fizikai, műszaki és sejtbiológiai ismeretekkel. Felismerik abiológiai, a technikai és a társadalmi szabályozás analógiáit.Biológiai ismereteik alapján az ember egészségi állapotára jellemzőkövetkeztetéseket képesek levonni. Tudatosul bennük, hogy az emberszexuális életében alapvetőek a biológiai folyamatok, de a szerelemreépülő tartós párkapcsolat, az utódok tudatos vállalása, felelősségteljesfelnevelése biztosít csak emberhez méltó életet.Helyesen értelmezik az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondolkodás

alapján megértik az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi ésmennyiségi összefüggéseit. Felismerik a biológia és a társadalmigondolkodás közötti kapcsolatot.Képessé és nyitottá válnak az interdiszciplináris gondolkodásra.A saját életükben felismerik a biológiai eredetű problémákat, életmódjukhelyes megválasztásával, megbízható szakmai ismereteik alapján felelősegyéni és társadalmi döntéseket képesek hozni.