U - Index of - Munka

Menedzsment alapokhéttel a fellépés előtt befejezzük a szöveg írását, s egyszerűen hagyjuk, hogy az idő meghozza ajótékony feledést.Mindenképpen jó szolgálatot tesz azonban az előre elkészített vázlat. Ez lehet olyan írásos vázlat,ami az írásvetítő segítségével vagy a PowerPoint használatával teszi követhetővé az előadást. APowerPointban vagy fólián rögzített szövegek, képletek, ábrák szamárvezetőként irányíthatják azelőadót és a hallgatókat. Számolnunk kell azonban azzal a veszéllyel, hogy a PowerPoint kezeléseközben vagy a fóliák között bogarászva elvész a szemkontaktus a hallgatósággal.B) Szerezzünk információkat a hallgatóság:• létszámáról és összetételéről• az idegenek, vagyis a számunkra teljesen ismeretlen emberek arányáról a hallgatóságon belül• a jelenlévők témában való jártasságáról• érdeklődésük hőfokáról• arról, hogy várhatóan hogyan viszonyulnak a felvetődő problémákhoz• az ellenséges vagy kétkedő beállítottságúak vélhető arányáról a hallgatóságon belül (Szabó, 2002)A hallgatóság előzetes feltérképezése segít abban, hogy az előadás közben megfelelő kapcsolatotalakíthassunk ki a résztvevőkkel. Ugyanaz a stílus és tartalom, amely csodálatot vált ki egyszakemberekből álló közönségből, kifejezetten visszatetszést kelthet egy vidéki művelődési házvegyes közönsége előtt.Tudatosítanunk kell magunkban a pozitív vagy a negatív hatáskeltés elemeit. Külső megjelenésünkhátrányos vonásait – öltözködéssel, egyebekkel – tompíthatjuk például, előnyös vonásait pedigkiemelhetjük. Ugyanígy, a közeghez alkalmazkodva, adottságaink közül azokat hangsúlyozhatjuk,amelyek közelebb visznek a hallgatókhoz, nem pedig azokat, amelyek eltávolítanak tőlük. Jobban hata közönségre például a „földi”, azaz aki elárulja magáról, hogy bizonyos értelemben brancsbeli (ottszületett, ugyanabba a középiskolába járt stb.), esetleg ugyanabban a sorsban osztozik, mint hallgatói(például az ő munkahelye is átszervezés előtt áll).Az amerikai előadói gyakorlatban nem ritka, hogy az előadó valóságos hírszerzést folytat aközönség környezetében. Sztorikat gyűjt, amelyek kapcsolatban vannak a publikummal, és azokkalindít. Például a vállalat új termékének a közönség számára ismerősen csengő reklámszlogenjével indít.A szokásosnál erősebben kell tehát törekedni az előadás során a személyességre.C) Az előadónak szembe kell néznie saját lehetőségeivel és korlátaivalSzükség van még az előadás bevezetőjében a téma lehatárolására, valamint tudásunk határainak,korlátainak bemutatására. Korlátaink bemutatásával nem azt fejezzük ki, hogy nem értünk az adotttémához – ellenkezőleg: pontosan tájékoztatjuk a hallgatót, mihez értünk és mihez nem.D) Biztosítani kell a megfelelő fizikai körülményeket, illetve az előadónak meg kell győződniearról, hogy ezek rendelkezésre állnak-eAz eszközök – írásvetítő, számítógép stb. – nagyon jelentősen emelhetik az előadás színvonalát,azonban veszélyeket is rejtenek magukban (rosszul látható számhalmok, rakoncátlankodó szoftver, túlsok ábra túl gyorsan követi egymást stb.). A használni kívánt technikai eszközöket az előadás előttsokszorosan ellenőrizni kell. A technikai buktatókat részben elkerülhetjük, ha mások (kolléga,hallgató) segítségét vesszük igénybe, kezeljék ők a gépeket. Az írásvetítőt ne használjuk pillanatnyiötletektől vezérelve, ne írjunk-rajzoljunk ott helyben alkoholos tollal összefüggéseket, ábrákat! Erre acélra sokkal jobb a tábla vagy az ún. flipchart.E) Ki kell választani a megfelelő grafikai eszközöketA vizuális megjelenítésnek is alkalmazkodnia kell a közönséghez. Készítsük elő önkorlátozással aprezentáció vizuális elemeit. Mérsékelt mennyiségű kép, fólia stb. esetén nem a technikával, hanem ahallgatósággal foglalkozhatunk, igyekezvén minél személyesebb, minél közvetlenebb kapcsolatotkiépíteni a teremben lévőkkel.99