U - Index of - Munka

Menedzsment alapokbeszélhetünk attitűdökről, legfeljebb célcsoportokról. A befogadókban kialakult véleményt ezért márkollektív tudatnak hívjuk. A kollektív tudat befolyásolása sokkal nehezebb, ugyanis a kollektív tudatottöbb – a közlő szándékától független – hatás (ezek az úgynevezett kollektív tudatjelenségek:közvélemény, divat, babona, előítélet) is befolyásolja.II. A kommunikációs folyamatok típusai az üzenet kódolásának jellege szerintAz üzenet kódolásának jellege alapján megkülönböztetünk verbális és nem verbáliskommunikációt.Verbális kommunikációA verbális kommunikáció eszközei: a beszéd és az írás. A beszéd és az írás alapja a nyelv.A beszélt nyelv jellegzetességei:• vokális – auditív (az üzenet kódolásához a közlő részéről szükség van a hangadás, az üzenetdekódolásához pedig a befogadó részéről a hallás képességére)• irányhoz nem kötött átvitel – irányhoz kötött percepció (a hang minden irányba terjed, azaz aközlő üzenete nemcsak a közlő által „megcélzott” befogadóhoz juthat el, míg a hallás szelektív,azaz a befogadónak választania kell, hogy a felé érkező kódolt üzenetek melyikét dekódolja)• idő- és térbeli korlátok (a hang terjedése korlátozott: „a szó elszáll...”)• azonnali visszacsatolás (a beszéd – az időbeli korlátok miatt – lényegesen gyorsabb interakciórakényszeríti a közlőt és a befogadót, ezért a visszacsatolás szinte azonnal követi azinformációátadást)Az írott nyelv jellegzetességei:• vizuális (az üzenet kódolásához és dekódolásához írás- és olvasási készség szükséges)• strukturáltság (az írott szöveg lényegesen átgondoltabb, szabatosabb, precízebb)• archiválhatóság (az írott szöveg időbeli korlátoktól mentes: „... az írás megmarad”)• térbeli kötetlenség (az írásos anyag nagy körben terjeszthető, információveszteség nélkül)• reprodukálhatóság (az írott szöveg tartalma és formája információveszteség és mennyiségikorlátok nélkül reprodukálható)• teljesebb szellemi koncentráció (a közlő maximális információmennyiséget tömöríthet egységnyiírott szövegbe, a befogadó pedig többször is „visszalapozhat”)Nem verbális kommunikációBár a nem verbális kommunikáció eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációseszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek. A nem verbáliskommunikációs eszközök önmagukban is hordoznak jelentéseket, alkalmasak az üzenetek kódolására.A nem verbális kommunikáció eszközei:• mimika (arcmozgás, grimaszolás)• tekintet (jelentést hordoz a tekintet tartalma és iránya egyaránt)• vokális kommunikáció (hanglejtés, intonáció, hanghordozás stb.)• mozgásos kommunikáció• gesztusok (pl. fejcsóválás)• testtartás• térköz (a közlő és a befogadó közötti távolság)• kulturális szignálok (ún. passzív nem verbális kommunikációs eszközök): ruházat, hajviselet,ékszerek, jelvények stb.• írásjelekA verbális és a nem verbális kommunikációs eszközök összehangoltságát – a közlő és a befogadóattitűdjének, valamint az üzenet és a közvetítő csatorna sajátosságainak figyelembevételévelalkalmazott kódrendszert – metakommunikációnak nevezzük.95