U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanIII. A közvetítő csatorna szerint:• primer• szekunder• tercierI. A kommunikációs folyamatok típusai a résztvevők száma szerintA résztvevők számát tekintve interperszonális, illetve multiperszonális kapcsolatokatkülönböztetünk meg. Az interperszonális kapcsolatot közvetlen emberi kommunikációnak nevezzük.Multiperszonális kapcsolat esetén több befogadó is részt vesz a kommunikációban (a közlő szintemindig egyedül van), és ilyenkor a befogadók létszámától függően beszélhetünk csoportos, illetvetömegkommunikációról. A csoportos kommunikáció – a csoport résztvevőinek száma alapján – vagy aközvetlen emberi kommunikáció, vagy a tömegkommunikáció jellegzetességeit mutatja.Közvetlen emberi kommunikációA közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevőkközött. A résztvevők meglehetősen pontos képet alakíthatnak ki egymásról, így könnyebben ésbiztosabban dolgozhatják ki a viszonyulási stratégiájukat.A befogadó attitűdjének ismeretében dönt a közlő arról, hogyan kódolja üzenetét. Természetesen amásik fél attitűdjének meghatározása viszonylagos, azaz a közlő a saját attitűdjéhez képest dönti el,hogy a befogadó hasonlít-e hozzá, vagy inkább különböznek egymástól. A másik félhez valóviszonyulás alapja tehát a saját attitűd pontos ismerete.A kommunikációs folyamat résztvevőinek attitűdje összetett: érzelmi (emocionális), értelmi(racionális) és viselkedési tényezőket különböztethetünk meg. Az emocionális és racionális összetevőkalapvetően a résztvevők személyiségén múlnak, ezeket konstansként kell elfogadni. A viselkedéstbefolyásolja a szocializáció, a tudás, a kulturális, társadalmi, demográfiai környezet és az adottszituációban a másik félhez való viszonyulás. A kommunikációhoz elengedhetetlen közös tudati alapota szocializáció biztosítja. Természetesen minél inkább hasonlít a résztvevők viselkedése, annálnagyobb a közös tudati alap, így sokkal kisebb a félreértés veszélye („félszavakból is megértikegymást”).TömegkommunikációA tömegkommunikációban – épp a résztvevők nagy száma miatt – egészen más a befogadóiszituáció, mint a közvetlen emberi kommunikációban:• a befogadók földrajzilag szétszórtan helyezkedhetnek el• számolni kell bizonyos kulturális különbségekkel• a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségről, csupán egy laza kohézió kötiössze a résztvevőketMegkülönböztetünk vezetővel rendelkező és vezető nélküli tömeget, illetve mediális (például egyTV-műsor nézői) és jelenlévő (például egy gyűlés résztvevői) tömeget.A jelenlévő tömeg lényegesen kisebb létszámú és sokkal homogénebb, mint a mediális, ezértviszonylag könnyen meg lehet találni a „közös hangot”. A jelenlévő tömeggel való kommunikációsorán szinte személyes kontaktus alakul ki a befogadók és a közlő között, ezért döntő jelentőséget kapa közlő impulzív személyisége, meggyőző ereje. Amennyiben a közlő birtokában van ezeknek aképességeknek és tud élni velük, segítségére lehet a jelenlévő tömegre jellemző „nyájszellem”(természetesen ugyanez a „nyájszellem” a közlő ellen is fordulhat).A mediális tömeg meggyőzése lényegesen összetettebb feladat. A mediális tömegkommunikációsorán komoly problémát okoz a közvetlen visszacsatolás hiánya, a kommunikáció egyirányúvá válik, aközlő nem kap semmilyen információt arról, hogy a másikhoz eljutott-e az üzenet, megértette-e azt,kiváltotta-e a kívánt hatást. A mediális tömeg hatalmas és végletesen heterogén lehet, itt már nem94