U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanEbben az esetben tehát egy projekt tulajdonosa számára jelentkező releváns kockázata a projektpiaci portfólióra vonatkozó bétájával lesz jellemezhető, pontosabban ezt a kockázatot a béta és a piaciportfólió szórásának szorzata adja:βprojektσ ( rM)(1.37)Az előzőek alapján a piaci portfólió megragadására, paramétereinek meghatározására készmódszertannal rendelkezünk, úgy tűnhet tehát, hogy könnyű dolgunk van. Ez azonban csak részbenvan így, újra alaposan át kell gondolnunk a helyzetet.Kezdjük azzal, hogy megpróbáljuk a projektbétákat „érzésből” meghatározni. Tudjuk, hogy egyprojekt bétája a projekt üzleti eredményeinek érzékenységét mutatja a piaci portfólió – kisegyszerűsítéssel a világgazdaság – eredményességének alakulására. Továbbgondolva a kérdéstrájöhetünk, hogy ez az érzékenység leginkább két tényezőből fakadhat: a projekt piaci mozgásokravaló árbevétel-érzékenységéből és a költségoldali reagáló-képességet jellemző ún. működésiáttételéből.Az árbevétel minden vállalkozás sikerességének egyik természetes, fő eleme. Az olyan üzletitevékenységek, termékek vagy szolgáltatások esetén, ahol az eladás volumene a gazdaság egészénekállapotára érzékeny módon reagál, nyilván nagyobb piaci kockázatra számíthatunk. A„nélkülözhetetlenség szintjeként” is felfoghatjuk mindezt, hiszen az olyan termékekhez vagyszolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek árbevétele válik a legérzékenyebbé a gazdaságingadozásaira, amiket rosszabb gazdasági viszonyok mellett könnyebben elhagyhatnak a gazdaságszereplői. Nem véletlen, hogy a vállalatok marketing- és reklámtevékenysége sokszor a mindennapiélethez nélkülözhetetlenként igyekszik feltüntetni az árukat, a vállalkozás piaci kockázatát iscsökkentve ezáltal. Az árbevétel-érzékenység hatása persze egy-egy vállalkozás beszállítóira isjelentős (bár nem egyforma) mértékben kisugárzik.A működési áttétel a vállalatok költségszerkezetére vonatkozik, a fix költségek arányát mutatja ateljes költségekhez viszonyítva. A magasabb működési áttétellel működő cégek érzékenyebbenreagálnak a rendszerint eladások változásában mutatkozó piaci helyzetekre. Röviden úgy isfogalmazhatunk, hogy a vállalat rugalmasságának csökkenése növeli kockázatát.A fentiek alapján talán érezhető, hogy egy-egy iparágra jellegzetes bétaértékek vonatkozhatnak.Mindezt a mérések is igazolják: amennyiben egy adott iparághoz tartozó vállalatok részvényeinekbétáit vetik össze, hozzávetőleg azonos értékeket találnak.Általános megoldásként tehát iparági bétákból szokás kiindulni. A módszer lényege, hogy arészvényeket 100-300 iparág szerint csoportosítjuk, majd az iparági hozamadatokból iparági bétákatszámolunk. 62 Mivel egy-egy iparág bétáját igen sok (általában százas nagyságrendű) iparági vállalatrészvényadataiból számíthatjuk, így feltételezhető, hogy a nem iparágra jellemző hatások„kiátlagolódnak”, és végül az iparágat hűen jellemző mutatót kapunk.Az iparági béták birtokában a projektek bétáinak meghatározása már igen egyszerű: az egyikiparághoz soroljuk projektünk üzleti tevékenységét, esetleg néhány iparág súlyozott adatát használjuk.1.5.Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai II.1.5.1. Tőkeköltségek függetlenségeA pénzáramlások függetlenségének kérdésével már korábban foglalkoztunk, most térjünk át atőkeköltségek függetlenségének kérdésére. Tudjuk, hogy megközelítésünk alappillére a CAPMelfogadása. Ennek levezetése során arra építettünk, hogy a részvényesek (befektetők) hatékonyportfóliót tartanak, még pontosabban, a piaci portfólió és a kockázatmentes lehetőség kombinációját.62 Mivel itt részvények hozamairól van szó, ezeket még transzformálni kell – az ún. tőkeáttételükkel – üzleti tevékenységekhozamaivá. Ezzel kérdéskörrel azonban e tárgyban nem foglalkozunk.58