U - Index of - Munka

Menedzsment alapokElőre bocsátjuk, hogy az infláció értéke is „kiesik” a kivonás miatt, tehát itt is közömbös lesz, hogymilyen devizában értelmezzük a kapott eredményt. Az eredmény meghatározásához azonban azonosvalutában kell megadnunk a két értéket, és mindkettőt azonos inflációs értelemben kell használjuk,célszerűen nominális értelemben. (Az USD-t szokás választani.)A feladat tehát az, hogy a következő időszakra vonatkozóan meg kell határozzuk az alábbikülönbség értékét:( E − )globális( r M ,$) r f , nom,$(1.36)A várható érték becslésére – jobb híján – múltbeli adatok átlagát használjuk. (Lényegébenfeltételezzük az átlagos kockázati prémiumelvárások időben stabil voltát.) A megközelítés lényegetehát igen egyszerű: a piaci átlagos kockázati prémiumot a választott globális piaci portfólió és akockázatmentes hozam múltbeli éves különbségeinek átlaga alapján becsüljük:( rM globális ,$− r f , nom,$)átlagMaga az átlagszámítás azonban több kérdést is felvet. Az első kézenfekvő kérdés a vizsgáltmúltbeli periódus hosszára vonatkozik. (Ne felejtsük el, hogy míg a kockázatmentes hozam becsléséreaz aktuális állampapírhozamokat használjuk, addig a kockázati prémium becslésénél a múltbeliállampapírhozamok és részvényhozamok különbségének átlagát kell vegyük.) A kérdésre válaszolvaazt mondhatjuk, hogy minél távolibb múltra tekintünk vissza, annál reálisabb adatokat kapunk (megintcsak feltételezve az időbeli stabilitást).A második kérdés a kockázatmentes értékpapír választásának kérdése. Alapelvként mondhatjuk ki,hogy arra kell törekednünk, hogy lehetőleg minél hasonlóbb szerkezetű (átlagos lejáratú)kockázatmentes értékpapír-típus hozamaival számoljunk egy adott CAPM-ben. Valójában arra lenneszükség, hogy egy pont olyan lejárati szerkezetű (de most nem infláció-indexelt) állampapír elmúltévekben mutatott hozamaival számoljunk, mint amilyet a kockázatmentes hozam megadásáhozfigyelembe vettünk. A gyakorlatban azonban ez némileg nehézkes lehet, hiszen egy ilyen állampapírtörténelmi hozamadataira lenne szükségünk, ezért legtöbbször egyszerűen az öt-, tíz- vagy húszéveslejáratú állampapírok hozamadatait szokták figyelembe venni, attól függően választva közülük, hogymelyik illeszkedik leginkább a vizsgált projekt lefutásához. Összességében tehát a globálistőzsdeindex dollárban kifejezett éves hozamának az adott évi öt-, tíz- vagy húszéves USA állampapírhozama feletti értékeinek a múltbeli adatsorát szokás alapul venni.Felvetődik még, hogy ezekből az adatokból számtani vagy mértani átlagot számítsunk. Ehheztudnunk kell, hogy mivel a számtani átlag egyszerűen a hozamok átlagaként adódik, így csak akövetkező év hozamára (illetve rövidebb távra) adna jó becslést. Ezzel szemben a mértani átlagfigyelembe veszi a folyamatos kamatos kamatozás (tőkésítés) hatását is, ezzel a hosszabb távú várhatóhozamok becslésére – és a beruházás-elemzésnél ez az általános – ez ad reálisabb becslést.Végül tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az elmúlt időszakok adózási szabályai is gyakortamegváltoztak, így könnyen lehet, hogy az egyik időszak x%-a, nem ugyanazt jelenti (már adózás után)mint egy másik időszak x%-a.A leírtakból látható, hogy a piaci átlagos kockázati prémium meghatározása nem egyértelműfeladat, a különböző megközelítésekkel kapott eredmények el-el térnek egymástól. A szakirodalombankialakult megközelítés szerint (elsősorban az USA tőkepiaci adatai alapján) a nagyjából tízévesidőtávra hozzávetőleg 6%-ra szokás becsülni a piaci átlagos kockázati prémiumot.1.4.8.4. Üzleti projektek bétáinak meghatározásaMost térjünk át a releváns kockázat kérdésére! Kezdjük az egyszerűbb, és az eddigiek alapjánkézenfekvőbbnek tűnő változattal: amikor a befektetők ténylegesen is a piaci portfóliót tartják, azazmaximálisan diverzifikálnak. Ebben az esetben releváns kockázatuk megragadására minden alappalhasználhatjuk a CAPM béta paraméterét.57