U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan1 +r≅ 1 +nominálrreál= 1 ++rrinflációreál+rinflációrnominál≅ rreál+ rinfláció(1.33)Mivel valójában csak a nominális hozamot tekinthetjük kockázatmentesnek, miközbenmegengedjük, hogy az infláció kockázatos legyen, a reál hozamunk is kockázatossá válik. Máskéntfogalmazva: nem tudjuk, hogy a kockázatmentes nominál hozamon miként „osztozik” majd a reálhozam és az infláció, ezért ez utóbbi kettő már kockázatossá válik:+rreálrinfláció( + r ) = ( 1 + E(r ))( 1 + E(r ))1nominálreálinfláció(1.34)rnominál≅ E( rreál) + E(rinfláció)(1.35)Ezekből az összefüggésekből már a reál értelmű kockázatmentes hozam megadásának egyik útjakörvonalazódik is: amennyire pontosan (kockázatmentesen) sikerül a várható inflációtmegbecsülnünk, annyira pontosan (kockázatmentesen) ismerhetjük meg a reál hozamot is.A másik lehetőséggel kapcsolatosan tudnunk kell, hogy az infláció okozta kockázat kiküszöbölhetőaz elsősorban az USA-ban divatos ún. infláció-indexelt állampapírokon (inflation-indexed vagyindex-linked government bond) keresztül. Ezek az állampapírok már reálhozamot garantálnak, hiszenmindig az adott időszaki hivatalos infláció értéke felett fizetnek kamatot. Ha eltekintünk az inflációmérésének pontatlanságaitól, akkor ez a megoldás kiszűri az infláció adta kockázatot.Az infláció-indexelt állampapírok egyébként az inflációbecslésnek is kézenfekvő alapját adják,hiszen a „sima” és az infláció-indexelt kamatok közötti kamatrés (amennyiben eltekintünk az inflációkockázata miatt némi felártól) nyilván az infláció becsült mértékét adja meg.Megjegyezzük, hogy a valuták közömbösségének elfogadásával nyilvánvalóan mindegy, hogymelyik ország valutanemében ragadjuk meg a kockázatmentes reál (!) kamatot, hiszen „a reálszázalék,az reálszázalék” valutától függetlenül.Mivel az állampapírok „kockázatmentesnek” tekintése amúgy is közelítésnek számít, így igyekeznikell egy igen stabil tőkepiac állampapírjait venni alapul. A gyakorlat ebben szinte teljesen egységes: azUSA állampapírjait szokás alapul venni, már csak azért is, mert itt a legáltalánosabbak a fentebb máremlített infláció-indexelt állampapírok.Ezen a ponton megjegyezzük, hogy a kockázatmentes hozam megadásánál most eltekintünk akockázatmentes hozamok időbeli változásának kérdésétől, ami jelentős egyszerűsítést jelent. Ezzel azegyszerűsítéssel összefoglalva a következőket mondhatjuk:• A visszafizetési kockázat kiszűréséért állampapírok hozamait vizsgáljuk.• Az infláció okozta torzítást vagy a nominális hozamok becsült inflációval való csökkentésével,vagy infláció-indexelt állampapírok hozamának figyelembevételével szűrhetjük ki.• A kockázatmentes reálhozamot hozzávetőleg 2-3%-ra szokás becsülni.1.4.8.3. Átlagos piaci kockázati prémium meghatározásaA befektetők átlagos kockázati prémiumát, azaz egy átlagos kockázatú befektetéséért akockázatmentes felett elvárt várható hozamtöbbletét – a fentiek figyelembevételével – a globálisrészvényindex várható hozamának és a kockázatmentes befektetés hozamának a különbsége adja.Miután az előzőekben sikerült már a globális piaci portfóliót és a kockázatmentes hozamot ismegragadnunk, a kettő különbségéből adódó átlagos piaci kockázati prémium megadása nem tűniktúlságosan bonyolultnak. A feladat valóban nem olyan bonyolult, azonban vigyáznunk kell: itt a kéttényező (a piaci portfólió hozama és kockázatmentes hozam) várható különbségét kell vennünk!Az átlagos kockázati prémium nagysága a befektetők átlagos kockázatkerüléséből (átlagoskockázatkerülési együtthatójából) származtatható. A kockázatokért járó többlethozamok ugyanis abefektetők elvárásához igazodnak, elvárásaik pedig kockázatkerülésük mértékéhez.56