U - Index of - Munka

Menedzsment alapok1.4.8.2. Kockázatmentes hozam meghatározásaA CAPM általános definícióját követve be kell azonosítanunk „a” kockázatmentes pénzügyieszközt 61 ,, ennek hozama adja majd a kockázatmentes hozamot. Egyértelműen, általánosanelfogadható kockázatmentes eszköz azonban nem létezik, így megfontolás tárgya, hogy végül is mialapján becsüljük ezt az elméleti értéket. Ebből fakadóan a kockázatmentes hozam megadásávalkapcsolatosan több alapvető kérdés is felvetődik.Már tudjuk, hogy kockázat alatt a pénzügyekben azt értjük, hogy egy beruházás, befektetéstényleges hozama eltérhet várható hozamától. Ezen eltérésre való hajlam leírására, azaz a kockázatdefiniálására használjuk a szórás matematikai kifejezést. Ez alapján kockázatmentes befektetésrőlakkor beszélhetünk, ha a valóságos érték mindig megegyezik a várható értékkel, azaz a szórás nulla.Nemfizetés kockázataKockázatmentes befektetést keresve – első megközelítésben – a válasz egyszerű: a befektetésnekgarantálnia kell az ígért (kamattal növelt) összeg megfizetését, azaz az „ígéret” megszegésének, anemfizetésnek nem lehet kockázata (no default risk).Mindezt egy vállalkozás, egy vállalat nem, csak egy állam garantálhatja, hiszen a pénznyomtatás,az adószedés stb. állami monopóliuma ezt csak az államoknak biztosíthatja. Kézenfekvő tehát, hogy akockázatmentes hozamot keresve az állampapírok hozamai felé fordítsuk figyelmünket.Érdekességként említjük meg, hogy mindössze három olyan országot ismerünk, amelyek mindigteljesítették „ígéreteiket”: Svédország, Svájc és Anglia. Még az Egyesült Államok 1776 utánitörténelme során is előfordult, hogy valamilyen állampapírhoz kötődő (nominális) ígéret nem teljesült.Az elmúlt években több feltörekvő országban is előfordult, hogy nem teljesítettek állampapírokhozkapcsolódó kifizetéseket, ez történt például Mexikóban (1994), Oroszországban (1998) ésArgentínában (2002). xvi Összességében elmondhatjuk azonban, hogy a fejlett országokban ilyen csakrendkívül ritkán történik meg. Mindebből fakadóan ezen országok állampapír hozamaitkockázatmentesnek tekinthetjük – legalábbis nominális értelemben. Annyit legalábbis mindenképpenmegállapíthatunk, hogy a visszafizetés kockázatát tekintve az állampapírok adják a legnagyobbbiztonságot, így a kockázatmentes hozamot keresve az állampapírok hozamait kell vizsgálnunk.Infláció kockázataLegtöbbször azonban az állampapírok is csak nominális értelmű „ígéreteket tesznek”, azaz azállampapíroknak csak a nominális, és nem a reálhozama garantált. Annak ellenére van ez így, hogy abefektetőt jövőbeli fogyasztása, tehát vagyonának reálértékű növekedése érdekli leginkább. A jövőbeliinfláció mértéke viszont kockázatos, így a még nominális értékben kockázatmentes értékpapírok iskockázatosak a reálértéküket tekintve.Már foglalkoztunk a nominál és reálkamat megkülönböztetésével. Tudjuk, hogy a nominál kamatmagában foglalja az inflációt is, míg a reálkamat az attól megtisztított, valóságos növekedést mutatja:( 1 + rnominál) = (1 + rreál)(1 + rinfláció)(1.32)61 A pénzügyi piac eszközei az értékpapírok, ezek valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképesokiratok. A vagyonjog értéket képvisel, és ez a jog a papírhoz kapcsolódik, így a papír értéket nyer. Az értékpapírban lévővagyonjog – bár a gyakorlatban jellemzően követelésre, részesedésre, vagy áru feletti rendelkezésre való jogként jelenik meg– rendkívül sokféle lehet. Az értékpapírban foglalt vagyonjog megtestesíthet hitelviszonyt (pl. a záloglevél, a kötvény, akincstárjegy, a letéti jegy), tagsági jogokat (pl. részvény, részjegy), illetve áruval kapcsolatos jogokat. Az értékpapírokkülönféle hozam mellett kerülnek forgalomba, találhatunk formailag nem kamatozó (pl. váltó, csekk, diszkont típusúértékpapír: diszkont kincstárjegy, zéró kupon kötvény, diszkont letéti jegy); fix kamatozású (pl. a kötvény klasszikus formája);változó hozamú (pl. a részvény, részjegy, vagyonjegy) értékpapírokat. Persze az sem mindegy, hogy ki az értékpapírkibocsátója, ennek megfelelően beszélhetünk állampapírokról (pl. kincstárjegy, államkötvény), vállalati értékpapírokról (pl.részvények, vállalati kötvények), illetve a pénzintézeti kibocsátásúakról. A témával részletesen foglalkozik a Pénzügyekalapjai tárgy.55