Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanpolitikai stabilitást stb. Ilyen minősítésekkel foglalkozó világcégek (S&P, Moody’s stb.) minősítései,illetve az ezekhez kapcsolódó állampapír kockázati felárak nyilvánosak.Igen gyakori hibaforrás a kockázat és a várható pénzáramlások meghatározásának összemosása. Avárható pénzáramlások becslése és a kockázat figyelembevétele elválik a gazdasági elemzések során: akockázatosság kezelése a tőkeköltség meghatározásánál történik. A várható pénzáramlások becslésénélmindössze arra kell ügyelnünk, hogy amennyiben kockázatot érzékelünk, akkor valóban annak várhatóértéke szerint adjuk meg a várható pénzáramlást.Ez alól a szabály alól egyetlen kivételt szokás tenni: az ország-kockázatokat. Pontosabbaneldönthető, hogy az országgal kapcsolatos kockázatokra a pénzáramlások becslésekor gondolunk,vagy ott ettől eltekintünk, és a tőke alternatíva költségének becslésekor vesszük figyelembe.Amennyiben a pénzáramlás-becslést úgy végezzük, hogy annak része az ország-kockázatosságánakfigyelembevétele is, akkor a tőke alternatíva költségének becslésekor ezzel a kérdéssel már nem kellfoglalkoznunk.Ha azonban a pénzáramlások becslésekor az ország egészének kockázatától eltekintettünk, akkor atőke alternatíva költsége becslésénél korrekciót kell végrehajtanunk. Hogy pontosan milyenkorrekciót, arra a következőkben részletesebben kitérünk majd.Piaci portfólió megragadásaA CAPM általános leírásánál a piaci portfóliót a tőzsdén forgalmazott kockázatos értékpapírokbólösszeállított olyan portfóliónak tekintettük, amelynek arányrendszere megegyezik a kockázatosértékpapírok piacának arányrendszerével.A globális megközelítést követve feladatunk az, hogy megfelelő globális tőzsdeindexet találjunk aglobális piaci portfólió közelítéséhez.A nemzetközi szakirodalom legtöbb esetben a Morgen Stanley Capital International (MSCI)világ-indexet alkalmazza a piac egészének reprezentálására. (1991. december 31-től jegyzett DowJones (DJ) aggregált világ index vagy az 1999 őszétől a Standard and Poor’s által naponta számítottvilág-index is használható.) Az MSCI világ-index tehát a világ bármely piacán megvásárolhatóértékpapírok összességét közelíti. Az indexben reprezentált tőkepiacok (országok) száma folyamatosanváltozik. Kezdetben (1969) 16 ország tőkepiaci teljesítményének kapitalizációval súlyozott ésegységes alakra, valutára korrigált indexe volt. Ma 50 ország tőkepiaci teljesítményének átlagátmutatja. (Az index számításakor minden szükséges korrekciót végrehajtanak: korrigálnak azosztalékfizetéssel, a címletmegosztással, illetve címletösszevonással, a kereszttulajdonlással(keiritsuk), a más típusú értékpapírok újabb kibocsátásával kapcsolatosan stb., így viszonylag reálisképet szolgáltat a világ tőkepiacainak átlagos teljesítményéről.)Természetesen, mivel a legtöbb regionális indexet csak egy bizonyos értékpapír-kosár alapjánhatározzák meg, az MSCI is „csak” egy értékpapír-kosár. Mind az MSCI mind a DJ globális indexemellett, az indexben aggregált iparágak legfontosabb információit is közli (kapitalizáció, tőkeáttételstb.). A két index leginkább a feldolgozott országok számában tér el, hiszen a DJ csak 34 országraterjed ki.54
Menedzsment alapok1.4.8.2. Kockázatmentes hozam meghatározásaA CAPM általános definícióját követve be kell azonosítanunk „a” kockázatmentes pénzügyieszközt 61 ,, ennek hozama adja majd a kockázatmentes hozamot. Egyértelműen, általánosanelfogadható kockázatmentes eszköz azonban nem létezik, így megfontolás tárgya, hogy végül is mialapján becsüljük ezt az elméleti értéket. Ebből fakadóan a kockázatmentes hozam megadásávalkapcsolatosan több alapvető kérdés is felvetődik.Már tudjuk, hogy kockázat alatt a pénzügyekben azt értjük, hogy egy beruházás, befektetéstényleges hozama eltérhet várható hozamától. Ezen eltérésre való hajlam leírására, azaz a kockázatdefiniálására használjuk a szórás matematikai kifejezést. Ez alapján kockázatmentes befektetésrőlakkor beszélhetünk, ha a valóságos érték mindig megegyezik a várható értékkel, azaz a szórás nulla.Nemfizetés kockázataKockázatmentes befektetést keresve – első megközelítésben – a válasz egyszerű: a befektetésnekgarantálnia kell az ígért (kamattal növelt) összeg megfizetését, azaz az „ígéret” megszegésének, anemfizetésnek nem lehet kockázata (no default risk).Mindezt egy vállalkozás, egy vállalat nem, csak egy állam garantálhatja, hiszen a pénznyomtatás,az adószedés stb. állami monopóliuma ezt csak az államoknak biztosíthatja. Kézenfekvő tehát, hogy akockázatmentes hozamot keresve az állampapírok hozamai felé fordítsuk figyelmünket.Érdekességként említjük meg, hogy mindössze három olyan országot ismerünk, amelyek mindigteljesítették „ígéreteiket”: Svédország, Svájc és Anglia. Még az Egyesült Államok 1776 utánitörténelme során is előfordult, hogy valamilyen állampapírhoz kötődő (nominális) ígéret nem teljesült.Az elmúlt években több feltörekvő országban is előfordult, hogy nem teljesítettek állampapírokhozkapcsolódó kifizetéseket, ez történt például Mexikóban (1994), Oroszországban (1998) ésArgentínában (2002). xvi Összességében elmondhatjuk azonban, hogy a fejlett országokban ilyen csakrendkívül ritkán történik meg. Mindebből fakadóan ezen országok állampapír hozamaitkockázatmentesnek tekinthetjük – legalábbis nominális értelemben. Annyit legalábbis mindenképpenmegállapíthatunk, hogy a visszafizetés kockázatát tekintve az állampapírok adják a legnagyobbbiztonságot, így a kockázatmentes hozamot keresve az állampapírok hozamait kell vizsgálnunk.Infláció kockázataLegtöbbször azonban az állampapírok is csak nominális értelmű „ígéreteket tesznek”, azaz azállampapíroknak csak a nominális, és nem a reálhozama garantált. Annak ellenére van ez így, hogy abefektetőt jövőbeli fogyasztása, tehát vagyonának reálértékű növekedése érdekli leginkább. A jövőbeliinfláció mértéke viszont kockázatos, így a még nominális értékben kockázatmentes értékpapírok iskockázatosak a reálértéküket tekintve.Már foglalkoztunk a nominál és reálkamat megkülönböztetésével. Tudjuk, hogy a nominál kamatmagában foglalja az inflációt is, míg a reálkamat az attól megtisztított, valóságos növekedést mutatja:( 1 + rnominál) = (1 + rreál)(1 + rinfláció)(1.32)61 A pénzügyi piac eszközei az értékpapírok, ezek valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképesokiratok. A vagyonjog értéket képvisel, és ez a jog a papírhoz kapcsolódik, így a papír értéket nyer. Az értékpapírban lévővagyonjog – bár a gyakorlatban jellemzően követelésre, részesedésre, vagy áru feletti rendelkezésre való jogként jelenik meg– rendkívül sokféle lehet. Az értékpapírban foglalt vagyonjog megtestesíthet hitelviszonyt (pl. a záloglevél, a kötvény, akincstárjegy, a letéti jegy), tagsági jogokat (pl. részvény, részjegy), illetve áruval kapcsolatos jogokat. Az értékpapírokkülönféle hozam mellett kerülnek forgalomba, találhatunk formailag nem kamatozó (pl. váltó, csekk, diszkont típusúértékpapír: diszkont kincstárjegy, zéró kupon kötvény, diszkont letéti jegy); fix kamatozású (pl. a kötvény klasszikus formája);változó hozamú (pl. a részvény, részjegy, vagyonjegy) értékpapírokat. Persze az sem mindegy, hogy ki az értékpapírkibocsátója, ennek megfelelően beszélhetünk állampapírokról (pl. kincstárjegy, államkötvény), vállalati értékpapírokról (pl.részvények, vállalati kötvények), illetve a pénzintézeti kibocsátásúakról. A témával részletesen foglalkozik a Pénzügyekalapjai tárgy.55