U - Index of - Munka

Menedzsment alapokglobális tőkepiacról, „tojáshéjról” is beszélnünk. Az általános szemlélet szerint a világ mintegy 50országának (ide tartozik Magyarország is) nemzeti tőkepiacainak összességét tekintik a globálistőkepiacnak, míg a többi majd kétszáz ország csöppnyi tőkepiacait – ha nagyrészük esetén egyáltalánbeszélhetünk tőkepiacról – egyszerűen nem tekintik világszinten nyitottnak és/vagy számottevőnek. 58Ha minden befektető szabadon fektethet be külföldön, akkor a piacon forgalmazott eszközök áraiglobálisan határozódnak meg. Ez esetben, ha valaki szegmentáltan fektet be, akkor hozamai a globálispiactól függnek, kockázata azonban nem feltétlenül a globális piacon befektetőkével azonos.Köztudott, hogy a nemzetközi értékpapír-diverzifikáció kockázatcsökkentési lehetőséget hordoz,tehát a szegmentáltan (egy-egy országban) befektetők diverzifikálható többletkockázatot viselnek el. Akockázatkerülő befektetőknek tehát mindenképp érdemes szegmentált (nemzeti) portfóliójukat továbbbővíteni nemzetközi szinten. 59Megemlítjük, hogy amennyiben azt tapasztaljuk, hogy egy nyitott tőkepiacú ország befektetőállampolgárai döntően hazai befektetéseket eszközölnek, annak leginkább az kell, hogy legyen az oka,hogy hazájukban is kellő diverzifikációt képesek végrehajtani – ha nem is feltétlenül tőkepiacibefektetéseken keresztül. 60A továbbiakban a globális tőkepiacot tekintjük relevánsnak, befektetőinkről pedig feltételezzük,hogy olyan diverzifikáltságú portfóliókat tartanak, amilyen diverzifikáltságot globális szinten el lehetérni.Különböző valuták kérdéseMost térjünk ki röviden a különböző valuták kérdésére is. Általánosságban jegyezzük meg akövetkezőket: A globális piaci portfólió tartása egyben sokféle valuta tartását is kell, hogy jelentse. Azugyan igaz, hogy a különböző devizák eltérő árfolyam-kockázatúak, de ezek a kockázatok a globálispiaci portfólió tartása révén jórészt eliminálódnak. Éppen az jelentene nagyobb kockázatot, ha valakiminden befektetését egyetlen devizára (mondjuk dollárra) váltaná (azonnali és határidősdevizaügyletekkel). Egy globális befektető szemében tehát az egyes devizák tökéletesenhelyettesíthetők, egy-egy befektetést szemlélve lényegében közömbös a devizanemmel kapcsolatosan.Hasonló a helyzet az olyan szegmentált befektető esetére is, aki egy szegmentált piacon talál kellődiverzifikálási lehetőséget, olyat, aminél jobbat a globális piacon sem kapnának. A devizakockázatotnyilván ők is diverzifikálják, ha nem is feltétlenül tőzsdei befektetések révén. Megjegyzendő, hogytalán éppen a devizakockázatok fedezése a legegyszerűbb egy amúgy szegmentáltan befektetőszámára is.Különböző ország-kockázatok kérdéseAz ún. ország-kockázatok kérdése csak részben hasonlít a valuták kérdéséhez. Közismert, hogy akülönböző országokat az ottani befektetési környezet kockázatossága alapján osztályokba szoktáksorolni, minősítésekkel illetni. Az ország-kockázatok megadásánál egészen pontosan az adottországnak nyújtott hiteleket minősítik, figyelembe véve az ilyen kölcsönökkel kapcsolatos számoskockázati tényezőt: az ország devizájának stabilitását, az ország belső és külső eladósodottságát, a58 A globális tőkepiac befektetői közönségének azonban nem feltétlenül az említett cirka 50 ország befektetőit tekintik. Ennéla befektetők köre egyrészt szűkebb, mert nem tartoznak ide azok, akik befektetéseikkel – ilyen-olyan okokból – nem lépik átsaját (amúgy a globális piac részének tekinthető) országuk határait (ilyen például a magyar befektetők nagy része), idetartoznak viszont azok a befektetők, akik a „többi” ország állampolgárai, de befektetőként a globális tőkepiaconjelentkeznek. (Gondoljunk például a dollármilliárdos arab országbeli olajsejkekre.)59 Magyarországgal kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy a külföldi befektetők súlya igen jelentős, míg a magyar befektetőkviszonylag ritkán fektetnek külföldi értékpapírokba. Ennek eredményeként a Magyarországon forgalmazott értékpapírokárazása lényegében a külföldi befektetők árazása. Ha feltételezzük, hogy a Magyarországon megforduló külföldi befektetőknemcsak Magyarországon, hanem a világ többi részén is rendelkeznek befektetésekkel, akkor a magyar értékpapírok aglobális piachoz igazodva árazódnak. A hazai befektető viszont, mivel csak a kevésszámú hazai értékpapír-befektetés közülválaszthatnak, kevésbé képesek diverzifikálni, így nagyobb kockázatot kell elviselniük – amennyiben persze„Magyarországon maradnak” befektetéseikkel.60 A szegmentált befektetők esetére tehát leginkább az lehet a jellemző, hogy az adott ország tőzsdei részvényeinek kínálatátkiegészítik olyan egyéb befektetési lehetőségek is, amelyekkel együttvéve a kockázatos befektetései lehetőségek köremégiscsak közel esik a globális piaci portfólióhoz.53