U - Index of - Munka

Menedzsment alapokE(r)Tőkepiaci egyenesPiaci portfólióE(r M )Mr fσ(r M )σ(r)1.19. ábra: Piaci portfólió és a tőkepiaci egyenes.Az ábrán külön jelöltük a piaci portfólió E(r M ) várható hozamát, σ(r M ) szórását és az r fkockázatmentes hozamot is.Megjegyezzük, hogy a fenti felfogás, illetve ábrázolás a kockázatmentes lehetőséget és akockázatos lehetőségeket határozottan elválasztja, „eltávolítja”. A valóságban természetesenmindenféle kockázatú befektetési lehetőség előfordulhat, így vannak „nagy kicsit” kockázatosak is.Később majd rámutatnak, hogy miért célszerűbb mégis ezt az „elválasztó” megközelítést követnünk.Megemlítjük továbbá, hogy a kockázatos lehetőségeket szokás egyszerűen a részvényekkel isazonosítani, míg a kockázatmentest a kötvényekkel, leginkább az államkötvényekkel. Ez ugyanpontatlan – hiszen vannak igen kockázatos kötvények, államkötvények is –, de mivel amúgy isegyszerűsítésről, modellezésről van szó, ez talán elfogadható „nagyvonalúságnak” tekinthető.1.4.5. Béta kockázati paraméterAnnak belátásával, hogy a befektetők kockázatos portfóliója modellezhető a piaci portfólióval, az„általános” befektetői kockázatérzékelés már vizsgálhatóvá válik. A racionális befektetők egy-egybefektetés (értékpapír) értékelésekor ugyanis nem egyszerűen annak várható értékét és kockázatátvizsgálják, hanem portfóliójuk várható értékének és kockázatának – az adott befektetés miatti –változását. Egy-egy befektetés kockázatának hozzájárulása a befektetői portfóliókhoz – a„szövevényes” korrelációs kapcsolatrendszer miatt – azonban már bonyolultabb dolog. Annyitelőreléptünk viszont, hogy ismerjük a befektetők portfóliónak szerkezetét, tudjuk, hogy azok a piaciportfóliót tartalmazzák kockázatos részként és tartalmaznak még kockázatmentes részt is (befektetéstvagy hitelfelvételt).Képzeljük tehát el, hogy minden befektető „zsebében” már ott lapul egy a piaci portfóliószerkezetét, arányrendszerét tükröző kockázatos portfólió és ezt ki-ki eltérő mennyiségűkockázatmentessel is kiegészítette. Ezzel a „zsebbel” értékelnek egy i befektetési lehetőséget. Aztértékelik ilyenkor, hogy ez az i befektetési lehetőség mennyiben fogja megváltoztatni portfóliójuk(„zsebük”) várható hozamát és kockázatát. Ha úgy találják, hogy portfóliójuk i-vel összességében jobbvárható hozam és kockázat helyzetbe kerül, akkor a befektetés mellett döntenek.E döntési helyzet értékelésénél zavaró lehet, hogy minden kockázatos lehetőség – a definícióbólkövetkezően – része kell legyen a piaci portfóliónak, méghozzá meghatározott súllyal. Mindenbefektetési lehetőséget eleve tart tehát minden befektető. Ettől kezdődően egy befektetési lehetőségértékelése több oldalról is megközelíthető: mi lenne, ha növelném a súlyát a portfólióban, mi lenne, hacsökkenteném, esetleg elhagynám? Ez azért zavaró, mert nem egyértelmű, hogy egy adott befektetéskockázatváltoztatását mihez képest kell vizsgálnunk, a piaci portfólióhoz képest, a nélküle értelmezett45