U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanA fenti ábrán látható görbét közömbösségi görbének nevezzük. Az elnevezés abból fakad, hogy agörbe pontjainak választásával szemben a döntéshozó közömbös, számára e lehetőségek egyformák,hiszen várható hasznosságuk megegyezik.Mindezek után már könnyen ábrázolhatjuk a teljes várható hozam – szórás preferencia-térképet.E(r)U 5U 4U 3U 2U 1σ(r)1.9. ábra: Várható hozam – szórás modell.Vegyük észre, hogy a vagyon (pénz) csökkenő határhasznosságát mutató hasznosságfüggvényegyúttal kockázatkerülő (másként: kockázatelutasító) magatartást is tükröz! Az várható hozam –szórás modellből jól megérthető mit is értünk a kockázatkerülő magatartás alatt: az ilyen beállítottságúbefektetőknél a növekvő kockázatot (szórást) a várható érték növekedése kell, hogy ellensúlyozza. 36 Aközömbösségi görbék (“átlagos”) meredeksége egyébként a kockázatkerülés fokával függ össze, minélmeredekebb, a befektető annál erősebben kockázatkerülő.UUE(r)E(r)WE(r)E(r)U 5WU 5U 4U 4U 3U 3U 2U 2σ(r)σ(r)(a)σ(r) (b)σ(r)1.10. ábra: Két befektető hasznosságfüggvénye és közömbösségi térképe. Mindkettő kockázatkerülő,de (a) kockázatkerülése enyhébb.U 1U 1A kockázathoz való hozzáállást tekintve azonban nem csak kockázatkerülő, hanem kockázatközömbös és kockázat kedvelő típusok is lehetségesek. A három típus közül a kockázatkerülőtekinthető általánosnak, és a továbbiakban kizárólag ezzel a típussal foglalkozunk.Összefoglalva tehát, közgazdaságtanban a kockázatot a szórás matematikai fogalmával azonosítjuk,általában normális eloszlású hozamokat és kockázatkerülő befektetőket tételezünk fel.36 Egy-egy hasznossággörbe jelölésénél már elhagytuk a “várható” E (_) jelölést, ugyanis ez már kevéssé sokatmondó,hiszen várható hozam – szórás tengelyek lévén természetes, hogy csak várható hasznosságról beszélhetünk.34