U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanvégén jelölünk.) Ezt az ábrázolását ún. pénzáramlás-diagrammos (vagy más néven cash flowdiagrammos) ábrázolásnak nevezzük.Egy-egy üzleti projektnek a vállalati környezettől független pénzáramlásai vannak: általábanberuházott (befektetett) összege és később pozitív nettó pénzáramlásai (jövedelmei). Ahhoz, hogyprofitról is beszélhessünk, még a részvényesek tőkéjének költségét is le kell majd vonjuk valahogy.1.4.TőkeköltségA tőkepiacon lényegében tőkét, pénzt cserélnek pénzre. Persze, különböznek az elcserélt pénzek(ha nem különböznének semmiben, nem sok értelme lenne a cserének), mégpedig két dologban is:időtávjaikban és kockázatosságukban. Formálisan arról van szó, hogy a befektetők jelenbeli pénzeiketa vállalatok, vállalkozások, esetleg az állam rendelkezésére bocsátják valamilyen későbbiidőpont(ok)ra szóló pénzjövedelem ígéretéért cserébe (pl. részvényért vagy kötvényért). Valójában ecserék színhelye a tőkepiac.A fejezetben először a befektetők tőkepiaci preferenciarendezését tekintjük át. Megvizsgáljukkockázatérzékelésük jellegzetességeit, majd ezen keresztül az egyes befektetési lehetőségek értékelésifolyamatát. Célunk az egyik legáltalánosabb pénzügyi modellnek, a tőkepiaci árfolyamok modelljének(Capital Asset Pricing Modell, CAPM) levezetése. Hangsúlyozzuk, hogy modellezésről van szó. Azt,hogy a levezetett modell mennyiben írja le hűen a valóságot, a fejezet végén tárgyaljuk majd meg.1.4.1. Várható hasznosság maximalizálásaA kockázatos döntéshozatallal kapcsolatosan alapvető fontosságú dolgozat látott napvilágot 1738-ban Szentpétervárott. Szerzője az akkor 38 éves Daniel Bernoulli 28 volt, aki művének középpontjábaannak a tézisnek a cáfolatát állította, amellyel kapcsolatosan általános egyetértés volt a korabelikockázattal foglalkozó gondolkodók körében. E támadott tézis az emberek döntéseinek mikéntjét azalábbiak szerint írta le: “A várható érték, amely szerint döntéseinket hozzuk, úgy számítható ki, hogyminden lehetséges eredmény azon módok számával szorzandó be, amint az adódhat, majd pedig ezekösszegét el kell osztani az összes lehetséges eredmény teljes számával.” ixBernoulli annyiból tekintette hibásnak e feltevést, hogy az nem veszi figyelembe az egyeskimenetelek döntéshozó szempontjából jelentkező következményeit, hasznosságait. Megjegyzi, hogynem elegendő csak a pénzösszegeket összeszoroznunk azok valószínűségeivel, mert bár a tényekmindenki számára azonosak, de ezek hasznossága a becslést végző személy különleges körülményeitőlfügg. Ebből következik, hogy maga a kockázat érzete egyénileg is eltérő.Bernoulli a híres “szentpétervári-paradoxon” feloldásával kapcsolatosan vezette be a hasznosságfogalmát. A paradoxon lényege abban áll, hogy az emberek vajon miért nem vesznek részt rendkívülnagy összegekkel a következő játékban: Egy érmét addig dobálunk fel, amíg (például) fejet nemkapunk, a nyeremény összege pedig 2 azon hatványa, ahányadikra sikerült fejet dobnunk. 29 Könnyenbelátható, hogy egy ilyen játék várható értéke (várható nyereménye) végtelen 30 nagy, azazracionálisnak látszik hatalmas összegekért megvásárolni egy ilyen játékban való részvétel jogát. Azemberek viszont nem hajlandóak erre. Bernoulli ebből arra következtetett, hogy egyszerű matematikaivalószínűségi alapon nem magyarázhatóak az emberek kockázatos helyzetben hozott döntései. Ígykerült felszínre nála a hasznosság fogalma.28 Daniel Bernoulli (1700–1782) svájci matematikus, gondolkodó.p = 1 , x = 2229 ii i i30∑ ∞ p i⋅xi= 1 + 1 + 1 + ... = ∞i=130