U - Index of - Munka

Menedzsment alapok1.3.2.4. Minden adó utáni szemléletÉrtéket, profitot nem sok értelme lenne bármelyik költségelem nélkül meghatározni, így adózásnélkül sem. Sőt, az adózás olyan jelentős mértékű (nagyságrendileg „lefelezi” a profitokat), hogyennek figyelmen kívül hagyása teljességgel értelmetlen lenne.Amikor a vállalkozás tulajdonosa, részvényese értéket maximalizál, profitokat mérlegel, akkor eztértelemszerűen adózás utáni értelemben teszi. Lényegében azt vizsgálja (pontosabban vizsgáltatjaügynökeivel, a menedzserekkel), hogy egy-egy üzleti lépés mennyivel jelent nagyobb adózás utániértéket számára, mint a lépés nélküli helyzet. A következőképpen kell tehát okoskodni a döntésekkor:„Most, ha kivenném a pénzem a vállalkozásból (eladnám részvényeimet és az árfolyamnyereségetleadóznám és/vagy osztalékot kapnék és azt adóznám le), akkor ennyi pénzem lenne. Ehhez képesttöbb pénzhez jutok-e, ha meglépjük (a vállalat meglépi) ezt, majd ezután veszem ki a pénzem.”Minden értéket, értékváltozást minden adó (forgalmi adó, járulékok, vámok, társasági nyereségadó,személyi jövedelemadó stb.) utáni értelemben kell vizsgálni.1.3.3. OsztalékközömbösségTérjünk most vissza a szabad pénzáramlásokhoz. Tudjuk, hogy ezek a bevételek összes költség –beleértve az adókat is – feletti részei, a részvényeseknek jutó „maradékok”. Ezek vajon azonosak azadózás utáni osztalékokkal? A válaszhoz először tisztáznunk kell, hogy mit is jelent azosztalékközömbösség feltételezése.Egészen tömören az osztalékközömbösség annyit jelent, hogy osztalékfizetéskor a részvényesadózás utáni vagyoni helyzete semmit sem változik ahhoz képest, mintha nem lett volnaosztalékfizetés, illetve ha az osztalékfizetés kevesebb vagy több lett volna. Ehhez négy feltételnek kellteljesülnie: a részvényesi érdek tökéletesen képviselt kell legyen, ne legyenek tranzakciós költségek, atőkepiaci árazódás hatékony legyen, torzításmentes adórendszer működjön. Nézzük röviden, hogy mitis jelentenek ezek!A részvényesi érdek tökéletes érvényesülése itt annyiból fontos, hogy a vállalati döntések nefüggjenek attól, hogy éppen mennyi pénz van a vállalat „kasszájában”. A részvényesi szempontbólrossz projekteket a menedzsment akkor se valósítsa meg, ha „van pénz”, hanem a „felesleget” atőkepiacon „jó gazda módjára” befektetve várják az osztalékfizetést vagy egy jó projekt ötletét. A jóprojekteket pedig akkor is valósítsák meg, ha üres a kassza, ilyenkor a tőkepiacról vonjanak be újforrásokat (hitelfelvétellel vagy új részvények kibocsátásával).Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy a hitelfelvételnek, részvénykibocsátásnak vagy éppen azosztalékfizetésnek se legyen (számottevő) tranzakciós költsége. Azaz a pénztőke vállalatból ki, illetvevállalatba be mozgatása önmagában költségmentes legyen.A hatékony árazás azért fontos, mert ez a feltétel biztosítja, hogy a vállalati részvények árazódásaaz osztalékfizetés pénzügyi tényén felül egyéb „zöngéket” ne tartalmazzon. Lényegében annak egyikfeltétele ez, hogy osztalékfizetéskor éppen annyi adózás utáni pénzhez jusson a részvényes a kapottosztalékkal, mint amennyit veszít – szintén adózás után – részvényeinek értékén.Ezt a feltételt biztosítja a torzításmentes adórendszer feltételezése is. Ennek lényege, hogy azárfolyamnyereség és az osztalék egységesen adózzon, így ez se „zavarjon” bele az osztalék ésárfolyamveszteség kiegyenlítődésbe.E feltételek mellett, ha a részvényes az osztalékfizetés előtti pillanatban eladná részvényeit, akkorpontosan akkora adózás után összeghez jutna, mint amennyit az osztalékfizetés után eladottrészvényekért és az osztalékért kapna szintén adózás után. A részvényesnek teljesen közömbössé válnaa vállalat osztalékfizetésről szóló döntése, hiszen a részvények egy részének eladásával, vagy a kapott27