U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanfordítva, a határköltség a változó költségek változása, deriváltja.) A leginkább zavaró az „összesköltség” fix és változó költségek összegeként való megadása, mert arra utal, hogy a fix költségekrészei a releváns költségeknek – ami pedig tévedés.Na de hát a fix és változó költségekre való elválasztás olyan gyakori megközelítés, hogy nem lehethibás! Természetesen önmagában nem hibás megközelítés, de világosan értenünk kell jelentésüket,szerepüket, hogy nehogy hibás döntésre jussunk rajtuk keresztül. Képzeljünk el nulláról induló,„zöldmezős” beruházást, mondjuk egy sörgyárat. Amikor ezt az üzleti lehetőséget fontolgatjuk, vajonmilyen fix költségeket találunk? A fix költség definíciójára visszapillantva gyorsan megállapíthatjuk,hogy semmilyen fix költségünk nincs, hiszen ha végül nem gyártunk sört, semmilyen költségünk nemlesz. 24 Építhetünk nagyon kicsi és nagyon nagy gyárat is, választhatunk különböző technológiájú,kapacitású berendezések százai közül. Ezek mind változó költségek.Lehet persze, hogy találunk olyan sörgyárrészeket, amik a sörtermelés bizonyos volumeneinélváltozatlanok maradnak. Ilyen mindjárt a gyár bejáratánál lévő portásfülke. A sörtermelés változásávalez nem nagyon változik. Pontosabban, ha jobban belegondolunk, azért egy jóval nagyobb gyárban,jelentősebb személyi és áruforgalomnál a portásfülke is nagyobb kell legyen, egy kisebb gyárban megkisebb. Valójában tehát ez is változó költség, igaz, bizonyos volumeneknél nem változik, legalábbisnem látjuk értelmét, hogy megváltoztassuk.„Nem látjuk értelmét, hogy megváltoztassuk.” Lényeges mozzanat ez. A józan ész ilyenkor aztdiktálja, hogy ne foglalkozzunk minden részlettel, mert ez költségesebb lenne, mint amennyit hozna.„Ezzel nem érdemes vacakolnunk.” Ezért van az is, hogy az ilyen jellegű hosszabb távú tervezések iscsak véges számú változatot vizsgálnak meg. Összességében is, azaz, abban a tekintetben is, hogy„mekkora”, milyen kapacitású sörgyárat építsenek, és részleteiben is, hogy mekkora legyen aportásfülke, a trafóház kapacitása, a világítás stb.A korábban már említett korlátozott racionalitás gazdasági elemzésekben való megjelenéséveltalálkozunk itt is. Az aprólékosan követett határelemzés helyett nagyobb lépésekben, durvábbankimunkált tervekkel, nagyobb egységekben gondolkodva mérlegelünk. Ennek a megközelítésnek mártermészetes része lehet, hogy ilyen-olyan erőforrás részleteket, bizonyos kibocsátási tartományokbanállandónak, fixnek tekintsünk. Ezek azonban nem definíció szerinti fix költségek, hanem olyan változóköltségek, amelyeket az egyszerűebb elemzés céljából bizonyos kibocsátási tartományokbanállandónak veszünk! A közgazdasági, üzleti terminológia ezeket a költségeket vagy egyszerűen –speciális alakú, vízszintes szakaszokkal tűzdelt stb. – változó költségeknek tekinti, kvázi fixköltségeknek, esetleg elkerülhető fix költségeknek nevezi. Még egyszer emeljük tehát ki, hogy ezekvalójában változó költségek.Próbáljuk meg még egyszer összegezni a fentieket! A gazdasági döntések mindig a jövőrevonatkoznak, ebből fakadóan kizárólag az alternatíva költségek számítanak, az elsüllyedt költségeknem. A fix költségek elsüllyedt költségek, ezeket döntéseinknél nem vesszük figyelembe. Elemzésipraktikusságból azonban részben meg szoktuk tartani a fix és változó költség szétválasztását akkor is,amikor valójában a fix rész is megváltoztatható, valójában tehát nem is rövid távú gazdaságidöntésekről van szó. Ekkor viszont kvázi fix költségekről beszélünk, és csak elemzési felbontásról,nem közgazdasági tartalomról van szó.A változó és a kvázi fix költségeket is alternatíva költség szemlélettel kell meghatározni. Ezrendszerint igen egyszerű akkor, ha korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás beszerzéséről,megvásárlásáról van szó. Ilyenkor ugyanis a beszerzési árát tekintjük mérvadónak. A már meglévő, depótolható költsége szintén a beszerzési (eladási) ár. A már meglévő, nem pótolható erőforrásokköltségeit (munkaerő, eszközök stb.) viszont az alapján kell értékelni, hogy egy negatív döntés esetén(azaz az erőforrásokat máshonnan nem elvonva) az erőforrások milyen legnagyobb értéketteremtenének a vállalat számára (pl. eladásukkal, értékesítésükkel stb.).24 Eltekintve persze az ezen való gondolkodás költségétől…26