U - Index of - Munka

Menedzsment alapokerőforrást. (Például egy adott munkaerőt elvonva a „másik” projekttől, ott mennyivel csökkent aprofit nélkülözése miatt.) 21• Ha a már meglévő erőforrásunk pótolható (beszerezhető), értéke nem lehet nagyobb vételi(„piaci”) áránál. Az előzőekben tárgyaltak szerint az érték, azaz a költség viszont nem lehet kisebbaz eladási árnál, illetőleg a „máshol” jelentkező többletérték előállításnál.Az előzőek alapján világos tehát, hogy valami használatának akkor nulla a költsége, ha„eladhatatlan”, illetve értékesnek máshol sem bizonyul, azaz máshol sem használható. Mindemellettújra rávilágítottunk arra, hogy egy már meglévő erőforrás megszerzéséért korábban kifizetett összegekma már irrelevánsak, elsüllyedt költségek.A számításba veendő bevételek kérdése egyszerűbb szokott lenni: minden döntés következtébenfellépő bevételt számításba kell vennünk. Talán csak annyi kiegészítés szükséges, hogy aszármazékos bevételeket is figyelembe kell vennünk, az olyan bevételeket is, amik nem a szűkebbenértelmezett üzleti projektnél, hanem egy másiknál lépnek fel (például reklámtevékenységünk egymásik projekt bevételeit is emeli, termékeink eladásához más projektek termékeinek eladásai iskapcsolódnak stb.). A bevételek esetén nem kizárólag a termékek eladásából származó bevételekregondolhatunk, hanem bármilyen egyéb döntésünkből fakadó bevételre, például lecserélt berendezésekértékesítésből befolyt bevételekre.Foglalkozzunk még tovább a költségekkel! A velük kapcsolatos tévedések, félreértésektisztázásához előbb ismerkedjünk meg néhány közismert költség-fogalommal. A legismertebb,legáltalánosabb a fix (állandó) és a változó költségek elválasztása.A fix költség (jele: FC, Fixed Cost) olyan költség, amely a termelés Q mennyiségétől, volumenétőlfüggetlen, zérus kibocsátás mellett is fellép. A változó költség (jele: VC, Variable Cost) olyan költség,amely a Q termelési mennyiség, volumen függvényében változik, pontosabban csak az, amelyváltozik. Szokás összes költségről összes költséget (jele: TC, Total Cost) is beszélni, és ezt a fix és aváltozó költség összegeként megadni.A változó költségekkel kapcsolatosan említést kell tennünk a méretgazdaságosságról, illetveméretgazdaságtalanságról. Számos okot említhetünk, ami miatt az előállított mennyiség függvényébena határköltség jellemzően csökken – legalábbis a kezdetekben. Említhetünk fizikaitörvényszerűségeket is. Például köztudott, hogy a tárolási térfogatok növekedéséhez egyre kisebbfajlagos tárolási költségek kapcsolódhatnak 22 . Hasonló a helyzet például a hő-veszteségekkel, így afűtési költségekkel is: az egyre nagyobb méretből egy egységre vetítve egyre alacsonyabb költségekkövetkeznek. Hasonló természeti törvényszerűségből fakad a véletlen eseményekre való felkészülés(pl. készletszint ingadozás, üzemzavar-elhárítás, biztonsági szolgálat stb.) volumennövekedésselpárhuzamos fajlagos csökkenése, ami egyszerűen a statisztika nagy számok törvényéből ered.Érveket sorakoztathatunk fel azonban a túlzó méretnövekedés egyre gazdaságtalanabb volta mellettis. Az egyik vonatkozó tipikus mozzanat a szállítási költségek növekedése: ahogy nő a méret, egyremesszebbről kell odaszállítani az erőforrásokat (alapanyagokat, munkaerőt) és egyre távolabb azelkészült termékeket. 23 A méretnövekedésnél gyakran intenzívebben növekszik a szervezés, irányításés vezetés, ehhez kapcsolódóan a belső ellenőrzés költsége is. Ilyen esetekben ugyanis egyre csökkenaz „ingyenes” piaci koordináció ereje, amit költséges bürokratikus megoldásokkal kell helyettesíteni.A költségek közgazdasági hátterének korábbi áttekintése után már világos kell legyen, hogy miértvezet néha súlyos tévedéshez a költségek fix – változó felosztása. A fix költségek ugyanis elsüllyedtköltségek, a döntések szempontjából irrelevánsak. (Még megragadásuk is igen nehézkes, hiszen annyiköltség fellép, ami egyáltalán nem változik az adott termék előállításával.) Releváns költség csak aváltozó költség lehet, hiszen ami nem változik, annak a határköltsége nulla. A változó költségekegyébként szoros kapcsolatban állnak a határköltségekkel, azok összegződése, kumulációja. (És21 Megjegyezzük, hogy a szűken rendelkezésre álló erőforrások költségeinek megadása több felhasználási lehetőség eseténigen bonyolult is lehet.22 A térfogat „köbösen” nő, míg a költségek zömét jelentő felszín csak „négyzetesen”.23 Nem véletlen, hogy jellemzőbben találunk kisebb üzemeket olyan iparágakban, ahol magasak a szállítási költségek, mintpl. az élelmiszeriparban.25