U - Index of - Munka

Menedzsment alapokfordítani magára az elemzésre, hogy annak költségeit várhatóan fedezze a jobb végeredményből, ajobb döntésből fakadó többletbevétel.Megjegyezzük, hogy már említettünk egy ilyen kompromisszumot a megbízó-ügynök kapcsolattökéletesítésével kapcsolatban. Akkor azt mondtuk, hogy a részvényesek addig fordítanakerőforrásokat a menedzserek részvényesi érdekek irányába fordítására, amíg ennek költségei nemlesznek nagyobbak a jobb képviselettel nyert hasznoknál.1.3.2. Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkalEbben az alfejezetben üzleti elemzéseink alapját képező E(F n ) várható pénzáramlásokmeghatározásainak néhány további főbb kérdésével foglalkozunk. Bár különösebb elemzés-technikaivagy elméleti akadályai nem lennének, mégis csak indokolt esetben érdemes – és egyben szokásos is –eltérni az éves időperiódusonkénti elemzésektől. Ennek legfőbb oka, hogy számos számvitelikimutatás készítésére, illetve a legtöbb adó jellegű közteher (egyáltalán nem elhanyagolható összegű)fizetésére jellemzően éves ütemben kerül sor, és mindezek – és az ezekhez igazodó egyéb gazdaságitevékenységek – éves ritmust adnak szinte az egész gazdasági életnek.Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a pénzáramlások becsléséhez leginkább azokat az adatokatkell felhasználni, amelyeket a tervezőktől, a termelési és marketingszakemberektől kapunk. Apénzáramlások meghatározásának feladata tehát csak részben a „pénzügyes” feladata, hiszenleginkább a vizsgált projekt üzleti tevékenységét, körülményeit kell mélyrehatóan ismerni ahhoz, hogyképesek legyünk reális becsléseket tenni a jövőre vonatkozóan. A „pénzügyes” inkább csakrendszerezi, ellenőrizni a projekthez közvetlenül kötődő vállalati szakemberek becsléseit, átgondoljaaz adatok teljességét, relevanciáját, majd végül összegzi a becsléseket és pénzáramlásokat számolbelőlük.1.3.2.1. Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztásaKi kell emelnünk egy igen gyakori hibát: a kockázat és a várható pénzáramlások meghatározásánakösszemosását. A kockázat „szimmetrikus fogalom”, azaz pozitív és negatív irányú kilengések islehetségesek. A várható pénzáramlások pedig végeredményben középértékek, az ingadozás „közepén”helyezkednek el.A várható pénzáramlások becslése és a kockázat figyelembevétele elválik a gazdasági elemzéseksorán, hiszen a kockázatosság kezelésének a „helye” a tőkeköltség meghatározása. A várhatópénzáramlások becslésénél csupán arra kell ügyelnünk, hogy amennyiben kockázatot érzékelünk,akkor valóban annak várható értéke szerint adjuk meg a várható pénzáramlást. Ha például aztgondoljuk, hogy az iparág váratlan visszaesésétől is tartanunk kell (mert például kiderülhet atermékről, hogy káros az egészségre), akkor ennek figyelembevételekor a várható pénzáramlásokat iscsökkenteni kell ezen veszély valószínűségének és pénzügyi hatásának a szorzatával. Hasonlóan,amennyiben például egy berendezésünk váratlanul meghibásodhat, akkor ez a hatás nem csak akockázatoknál (így a tőkeköltségnél) jelentkezik, hanem a várható pénzáramlásoknál is, hiszen aberendezésből fakadó pénzáramlások várható értékeit a meghibásodás lehetősége némileg csökkentenifogja.Ejtsünk egy-két szót a sztochasztikusság kérdéséről más oldalról is. Jövőbeli pénzáramlásokróllévén szó, természetes, hogy várható értelemben, sztochasztikus formában beszélünk ezekről.Becslésükkor viszont az általános megoldás az, hogy mégis csak az éves pénzáramlások várhatóértékére koncentrálunk, és a kockázatosság kérdését a tőke költségének megadásán keresztülrendezzük.23