U - Index of - Munka

Menedzsment alapok4.8.ÖsszefoglalásA Bevezetés a termelésgazdaságtanba című fejezet a termelési és szolgáltatási folyamatokköltségelemzésének néhány fontos kérdését tárgyalta. A címben található „bevezetés” szó jelzi, hogy afejezet által nyújtott kép távolról sem teljes, kizárólag néhány fontos alapelv és módszer ismertetéséreszorítkoztunk.A 4.1. fejezet áttekintette a termelési és szolgáltatási folyamatok legfontosabb jellemzőit ésvizsgálta a leggyakoribb működési mutatókat. Hangsúlyozni kell, hogy a gyakorlat a bemutatottosztályozásnál sokrétűbb. A rugalmas gyártórendszerek például tömegszerű módon gyártanakkissorozatú termékeket. Az éppen időben gyártás (just-in-time) elvét megvalósító rendszerek szinténsokszor az egyedi gyártás jegyeit hordozzák annak ellenére, hogy hatékonyan csak akkor tudnakműködni, ha a gyártás tömegszerű. Az említett esetek és további korszerű termelőrendszerektörvényszerűségeivel a termelésszervezés foglalkozik részletesen (lásd például Koltai, 2003).4.2.-4.5. fejezetekben a folyamattal és termékekkel kapcsolatos hagyományos költségelemzésimódszerek egyes kérdéseit tekintettük át. A 4.3. fejezetben ismertetett önköltségszámítás egy statikusképet ad a termékek és a felhasznált erőforrások viszonyáról. Hangsúlyozni kell, hogy napjainkbanegyre kevésbé a hagyományos kalkuláció alapján alakul ki egy termék ára. Sokan úgy vélik ezért,hogy mivel a termékek árát a piac határozza meg, költségkalkulációra nincs is szükség. Ez azonbantéves felfogás. A piaci ár csak egészen kivételes esetekben szakadhat el tartósan és nagymértékben atermékek előállításához szükséges költségektől. A felhasznált erőforrások költségeit ugyanis valamibőlfedezni kell. Előfordulhat, hogy a piaci ár a mi termelési folyamatunk költségeit ugyan nem fedezi, dea versenytársunk költségeit igen. Ez azonban nem a termékkalkuláció létjogosultságát kérdőjelezimeg, hanem a termelési folyamat hatékonyságának problémáira, az alkalmazott gyártási, szolgáltatásitechnológia hiányosságaira világít rá. A menedzsmentnek tisztában kell tehát lennie a gyártotttermékek, vagy nyújtott szolgáltatások ár és költség viszonyaival. Ehhez a termékkalkulációnélkülözhetetlen eszköz.A költségek vállalati szintű dinamikus elemzésének egyik régi és széles körben alkalmazotteszköze a 4.4. fejezetben tárgyalt ÁKFN elemzés. Az ÁKFN struktúra rendszerint csak nagyvonalú,aggregált képet nyújt a gyártott mennyiség költségekre gyakorolt hatásáról. Ennek ellenéreszemléletformáló ereje óriási. Nem véletlenül alkalmazzák szinte változatlan formában évtizedek óta amegváltozott piaci és technológiai környezet ellenére.A 4.5. fejezetben ismertetett standard költségelemzés a tervezett és tényleges költségekösszevetésével a múltban elkövetett tervezési és végrehajtási hibák felderítését tűzi ki célul. A módszertehát látszólag inkább az ellenőrzés, mint a tervezés eszköze. Ugyanakkor, ha a múltban elkövetetthibák kiküszöbölésével készített terv készítése a cél, akkor a tervezés egyik fontos segédeszköze lehet.A 4.6. fejezetben bemutatott tevékenység alapú költségelemzés részint a hagyományos kalkulációtovábbfejlesztésének tekinthető, de egyben egy új szemléletű menedzsment felfogás alapja is. Ennekértelmében először a tevékenységek költségét kell ismerni. Ezzel egyrészt a tevékenységekből állófolyamatok javításához kap a menedzsment fontos információt, másrészt a tevékenységek segítségévelelkészített termékek előállítási költségét is számítani tudja.Végezetül a 4.7. fejezetben tárgyalt készletgazdálkodási alapok rövid bevezetést nyújtottak egy atermelésmenedzsment gondolkodást nagymértékben meghatározó területre. A készletek csökkentéseáll például a napjainkban gyakran emlegetett éppen időben (JIT) gyártás, készlet nélküli gyártás,karcsúsított gyártás stb. elve mögött. Sokkal többről van tehát szó, mint egyszerűen a raktár hatékonyműködtetéséről. A készleteken keresztül a termelési és logisztikai folyamatok egészénekeredményessége befolyásolható.221