U - Index of - Munka

More documents

Recommendations

Info

$t.-l ,\l$

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanEOQ 277T EOQ== ⋅ 360 = 27,7 nap .D 3600A 27,7 nap két szakaszra bontható. A 277 darabos sorozat gyártása alatt nő a készletszint. Akészletnövekedés ideje:EOQ 277t 1 = = = 6,925 nap .P 40A közel 7 napig tartó készletnövekedést 20,7 napig tartó készletcsökkenés követi. Amikor a ciklusvégére érünk újra megindul a készletnövekedés, mert elkezdődik a következő 277 darabos sorozatgyártása.Végezetül a teljes költség értéke az optimális gyártásisorozat-nagyság mellett a következő módonszámítható:3600 277⎡ 3600 ⎤TK{ 277} = 3600 ⋅ 2500 + 12 000 ⋅ + ⋅ 2500 ⋅ 0,6 ⋅ 1=277 2⎢ −40 360 ⎥⎣ ⋅ ⎦9311,77 eFtLátható, hogy az optimális gyártásisorozat-nagysághoz tartozó teljes költség kis mértékbenalacsonyabb, mint az optimális rendelésisorozat-nagyságra a 4.7.4. fejezetben kapott érték (9360 eFt).Ennek oka, hogy a termelési ráta miatt ugyanazt az igényt alacsonyabb átlagos készletszint melletttudjuk kielégíteni, ami a némiképpen megnövekedő rendelési költség ellenére is a teljes költségcsökkenéséhez vezet.A 4.7.4. és 4.7.5. fejezetekben az optimális rendelésitétel-nagyságot és optimális gyártásisorozatnagyságota teljes költség minimumának megkeresésével határoztuk meg. A bemutatott két eset sokkorlátozó feltételt tartalmazott (például konstans igény, állandó rendelési költség stb.). Ennek ellenérea kapott eredmények valóságos problémák optimumának közelítésére gyakran jól alkalmazhatók. Aszakirodalomban pedig számos, a bemutatott elvekre épülő olyan modell található, amely a gyakorlatiélet követelményeit jobban figyelembe tudja venni (például mennyiségtől függő árkedvezmény, hiányelőfordulása, változó igény stb.) (lásd többek között Koltai, 2001). A szakirodalomban nem találhatóspeciális problémák megoldásánál pedig az itt bemutatott recept használható: meghatározni a lényegesköltségeket tartalmazó teljes költségfüggvénynek a döntési változó (rendelésitétel-nagyság) szerintiminimumát.220
Menedzsment alapok4.8.ÖsszefoglalásA Bevezetés a termelésgazdaságtanba című fejezet a termelési és szolgáltatási folyamatokköltségelemzésének néhány fontos kérdését tárgyalta. A címben található „bevezetés” szó jelzi, hogy afejezet által nyújtott kép távolról sem teljes, kizárólag néhány fontos alapelv és módszer ismertetéséreszorítkoztunk.A 4.1. fejezet áttekintette a termelési és szolgáltatási folyamatok legfontosabb jellemzőit ésvizsgálta a leggyakoribb működési mutatókat. Hangsúlyozni kell, hogy a gyakorlat a bemutatottosztályozásnál sokrétűbb. A rugalmas gyártórendszerek például tömegszerű módon gyártanakkissorozatú termékeket. Az éppen időben gyártás (just-in-time) elvét megvalósító rendszerek szinténsokszor az egyedi gyártás jegyeit hordozzák annak ellenére, hogy hatékonyan csak akkor tudnakműködni, ha a gyártás tömegszerű. Az említett esetek és további korszerű termelőrendszerektörvényszerűségeivel a termelésszervezés foglalkozik részletesen (lásd például Koltai, 2003).4.2.-4.5. fejezetekben a folyamattal és termékekkel kapcsolatos hagyományos költségelemzésimódszerek egyes kérdéseit tekintettük át. A 4.3. fejezetben ismertetett önköltségszámítás egy statikusképet ad a termékek és a felhasznált erőforrások viszonyáról. Hangsúlyozni kell, hogy napjainkbanegyre kevésbé a hagyományos kalkuláció alapján alakul ki egy termék ára. Sokan úgy vélik ezért,hogy mivel a termékek árát a piac határozza meg, költségkalkulációra nincs is szükség. Ez azonbantéves felfogás. A piaci ár csak egészen kivételes esetekben szakadhat el tartósan és nagymértékben atermékek előállításához szükséges költségektől. A felhasznált erőforrások költségeit ugyanis valamibőlfedezni kell. Előfordulhat, hogy a piaci ár a mi termelési folyamatunk költségeit ugyan nem fedezi, dea versenytársunk költségeit igen. Ez azonban nem a termékkalkuláció létjogosultságát kérdőjelezimeg, hanem a termelési folyamat hatékonyságának problémáira, az alkalmazott gyártási, szolgáltatásitechnológia hiányosságaira világít rá. A menedzsmentnek tisztában kell tehát lennie a gyártotttermékek, vagy nyújtott szolgáltatások ár és költség viszonyaival. Ehhez a termékkalkulációnélkülözhetetlen eszköz.A költségek vállalati szintű dinamikus elemzésének egyik régi és széles körben alkalmazotteszköze a 4.4. fejezetben tárgyalt ÁKFN elemzés. Az ÁKFN struktúra rendszerint csak nagyvonalú,aggregált képet nyújt a gyártott mennyiség költségekre gyakorolt hatásáról. Ennek ellenéreszemléletformáló ereje óriási. Nem véletlenül alkalmazzák szinte változatlan formában évtizedek óta amegváltozott piaci és technológiai környezet ellenére.A 4.5. fejezetben ismertetett standard költségelemzés a tervezett és tényleges költségekösszevetésével a múltban elkövetett tervezési és végrehajtási hibák felderítését tűzi ki célul. A módszertehát látszólag inkább az ellenőrzés, mint a tervezés eszköze. Ugyanakkor, ha a múltban elkövetetthibák kiküszöbölésével készített terv készítése a cél, akkor a tervezés egyik fontos segédeszköze lehet.A 4.6. fejezetben bemutatott tevékenység alapú költségelemzés részint a hagyományos kalkulációtovábbfejlesztésének tekinthető, de egyben egy új szemléletű menedzsment felfogás alapja is. Ennekértelmében először a tevékenységek költségét kell ismerni. Ezzel egyrészt a tevékenységekből állófolyamatok javításához kap a menedzsment fontos információt, másrészt a tevékenységek segítségévelelkészített termékek előállítási költségét is számítani tudja.Végezetül a 4.7. fejezetben tárgyalt készletgazdálkodási alapok rövid bevezetést nyújtottak egy atermelésmenedzsment gondolkodást nagymértékben meghatározó területre. A készletek csökkentéseáll például a napjainkban gyakran emlegetett éppen időben (JIT) gyártás, készlet nélküli gyártás,karcsúsított gyártás stb. elve mögött. Sokkal többről van tehát szó, mint egyszerűen a raktár hatékonyműködtetéséről. A készleteken keresztül a termelési és logisztikai folyamatok egészénekeredményessége befolyásolható.221
Page 1 and 2:
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtu
Page 3:
Tartalomjegyzék1. ÜZLETI GAZDASÁ
Page 13 and 14:
Menedzsment alapokmint mások. Olcs
Page 15 and 16:
Menedzsment alapokEjtsünk szót a
Page 17 and 18:
Menedzsment alapokKockázatmentesk
Page 19 and 20:
Menedzsment alapokvállalkozói tev
Page 21 and 22:
Menedzsment alapokA részvényesek
Page 23 and 24:
Menedzsment alapokfordítani magár
Page 25 and 26:
Menedzsment alapokerőforrást. (P
Page 27 and 28:
Menedzsment alapok1.3.2.4. Minden a
Page 29 and 30:
Menedzsment alapokbevételeivel. Eg
Page 31 and 32:
Menedzsment alapokMegemlítenénk,
Page 34 and 35:
Menedzsment és vállalkozásgazdas
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
E(r)E(r)Menedzsment és vállalkoz
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
4.Bevezetés a termelésgazdaságta
Page 162 and 163:
Page 164 and 165:
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171: Menedzsment és vállalkozásgazdas
Page 224: iiiA bekezdés forrása, illetve r
show all

U - Index of - Munka

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?