U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan1.3.Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I.1.3.1. Üzleti gazdaságtani elemzések és a korlátozott racionalitásA tökéletesen racionális vállalati gazdasági elemzésről már sokat tudunk. Kezdtük a közgazdaságimegközelítéssel, amit azután némileg „átszabtunk” a vállalati döntések világára. Az ilyen döntésekmögé a részvényesek pénzben megragadható értékmaximalizálását helyeztük. Ez azonban csakkeveset változtat a közgazdasági alap-megközelítésen, csak annyiról van szó, hogy pénzben kifejezetthatárbevételekről és határköltségekről beszéltünk. Ezek különbségét nevezzük profitnak, és aztmondjuk, hogy mindig olyan döntéseket hozunk, amik várhatóan profittal kecsegtetnek.Az üzleti projektek (várható) szabad pénzáramlásait egyszerűen (várható, nettó)pénzáramlásoknak nevezzük. Ezek megadásához azonban különösebb gyakorlati támpontot nemadtunk még, pusztán mindvégig hangsúlyoztuk, hogy határértelmű megközelítésről van szó és aköltségeket alternatíva költség szemlélettel kell megadnunk.Általános esetben „jó – nem jó” jellegű ítéletet kell mondanunk, valamilyen ötlet gazdaságirentabilitását vizsgáljuk meg. Érdemes-e leányvállalatot létesítenünk Lettországban? Kezdjük-e megegy új termék gyártását? Vezettessük-e be az ipari áramot gyártelepünkre? Stb. Az ilyen gazdaságielemzéseknél egyetlen projektet vizsgálunk, azt nézzük, hogy annak bevételei meghaladják-eköltségeit, beleértve a tőkeköltséget is. „Megéri vagy nem éri meg? Csináljuk, vagy ne csináljuk?” –ezeket a kérdéseket tesszük ilyenkor fel. Itt az egyes ötletek a korlátlanul rendelkezésre álló tőke miattegymástól függetlenek, amelyek „jók”, azokat mind megvalósítjuk.Más a helyzet akkor, amikor egymást kölcsönösen kizáró változatok közül kell választanunk.Ilyenkor a „Melyiket?” kérdésre keressük a választ. Ezekben az esetekben nem merül fel a„mindkettőt” lehetősége, csak az egyik változat kaphat zöld utat. Itt tehát az üzleti ötletek egymássalvaló versenyeztetéséről van szó. Az ilyen jellegű döntési helyzeteknél gyakori, hogy a költség ésbevételi oldalak egyikét el is hagyjuk. Azt vizsgáljuk például, hogy ugyanazt melyik géppel,technológiával, módszerrel lehet a legkisebb költségek mellett megvalósítani, vagy adott eszközökből,lehetőségekből miként lehet (azonos költség mellett) a legtöbb bevételt kicsikarni.Az említett két változat, azaz a „jó – nem jó” és a „melyiket” azonban a valóságban legtöbbszörösszemosódik. Minden üzleti lehetőség kiaknázásának számtalan lehetősége kínálkozik, folyamatosanpróbálgatjuk az egyik vagy másik megoldást, válogatunk „al”, „al-al” és „al-al-al” változatok közül.Beágyazott gazdasági elemzések tömegéről lehet szó. A határelemzés megközelítés szigorú követésevégtelen apró lépéseket, végtelen sok választást, folyamatos döntést, jobb és még jobb megoldásokkeresését követeli meg. Lényegében végtelen kicsiny üzleti döntések sorozatáról van szó.Mindez persze csak elvi megközelítés, ténylegesen ezen felfogást követve nem lehet gazdaságielemzéseket végezni. A gazdasági elemzésnek is megvan a maga „méretgazdaságossága”. Furcsa módéppen a racionalitás, az ésszerűség mondatja azt, hogy fel kell hagyni a tökéletesen racionálisgazdasági elemzések követésével. Itt lép be a korlátozott racionalitás megközelítése.A korlátozott racionalitás mögött az az egyszerű ok húzódik meg, hogy a tökéletes racionalitástúlságosan költséges. A gazdasági elemzésekhez ugyanúgy erőforrások (emberek, eszközök,információ stb.) kellenek, így költséges tevékenységről van szó. Ebből kifolyólag nem is törekszünktökéletes gazdasági döntésekre, megelégszünk viszonylag jónak tűnőkkel. Egyszerűebb szabályokat,durvább becsléseket, redukált változatokat vizsgálunk csak, ezzel pedig időt, elemzésre fordítottáldozatokat takarítunk meg.A költségeket és bevételeket nem kellő alapossággal mérlegelő vállalatok az evolúció darwinilogikája szerint idővel eltűnnek az üzleti élet színteréről. Ez a mérlegelés vonatkozik azonban agazdasági elemzések költségeinek és „bevételeinek” (hasznainak) mérlegelésére is!Nincs általános recept, meg kell elégednünk azzal a megközelítéssel, hogy a gazdasági elemzésekvégzésénél is a határbevétel-határköltség összevetésére van szükség. Akkora költséget érdemes22