U - Index of - Munka

Menedzsment alapokA készletszintdiagramok azonossága ellenére kétféleképpen fogalmazhatjuk meg a készletezésirendszer működését:1. Folyamatos készletvizsgálatnál rendeljük az optimális rendelésitétel-nagyságot, ha a készletekszintje lecsökkent az utánrendelési-készletszintre (esetünkben most nullára).2. Periodikus készletvizsgálatnál rendeljünk az optimális rendelési periódus elteltével (R OPT ) akkoramennyiséget, ami feltölti a raktárt S szintre.Megjegyezzük, hogy az igény bizonytalanná válásakor ez a két szabály már nem ugyanazt akészletszint diagramot jeleni.4.7.5. Optimális rendelésitétel-nagyság beszállítási (termelési) rátávalA következőkben az optimális rendelésitétel-nagyság egy olyan speciális esetét tárgyaljuk, amelysegítségével a készletezési/termelési problémák egy igen jelentős köre vizsgálható. Nézzük meg, mitörténik akkor, ha a megrendelt mennyiség nem egyetlen tételben, hanem fokozatosan érkezik araktárba. Ez az eset fordul elő a legtöbb termelő-raktározó rendszerben, amikor egy termelőüzem, atermelés ütemében tölti fel raktárát. Természetesen a raktár feltöltésével egy időben igény isjelentkezik a termék iránt, így a készletszint alakulását két folyamat – a kiszállítás és beszállítás –együttes eredménye alakítja. Ezt az esetet szemlélteti a 4.25. ábra.KészletszintI ÁtlsIdő4.25. ábra: Optimális rendelésitétel-nagyság termelési ráta eseténAz ábrán jól látható, hogy minden egyes rendelési ciklus két szakaszra bontható. Az elsőszakaszban a beszállítás és a kiszállítás ütemének különbsége határozza meg a készletszintnövekedését. Nyilvánvalóan minél közelebb van a beszállítás üteme a kiszállítás üteméhez, annálalacsonyabb lesz az átlagos készletszint. Szélső esetben – amikor a két ütem megegyezik – készletnem alakul ki, mert ami megérkezik, azt azonnal felhasználják. Ez az éppen időben (just-in-time)gyártás elméleti esete. Ha a beszállítás üteme kisebb, mint a kiszállítás üteme, akkor atermelőfolyamat nem tudja kielégíteni az igényt.A 4.25. ábrán látható, hogy a megrendelt mennyiség leszállítása után a raktárban felhalmozódottkészlet csökkenni kezd, és éppen akkor fogy el, amikor a következő rendelési tétel megérkezik. Az ígykapott készletszint alakulását ismét egy fűrészfog diagram írja le, de most a fűrészfogak más alakúak,mint korábban. Az ábrán látható, hogy ez a fűrészfog diagram átalakítható egy vele egyenértékűegyenletes készletszintű diagrammá, melynek magassága az átlagos készletszint és értéke a maximáliskészletszint fele.Fontos megjegyezni, hogy két szállítási időszak között, tehát olyankor, amikor a készletszintcsökken, a termelési rendszer nem feltétlenül várakozik, hanem más termékeket gyárt. Ezért mindenrendelési tétel gyártásának elkezdésekor valójában a termelőrendszert át kell állítani a rendelt termékgyártására. Ez jelentős költséggel járhat, hiszen az átállítás közvetlen költségei mellett gyakran kellszámolni az átállás miatt termelésből kieső idő elmaradó hozamával is. Példaként gondolhatunk nagykovácsgépekre, hengerművekre vagy szerelősorokra, amelyeknél egy terméksorozatról egy másikratörténő átállás sokszor egy teljes műszak idejét felemészti. Ezért hangsúlyoztuk már korábban is – a217