U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanrendszernek (two-bin system) is hívják. Az informatikai eszközök fejlettségének köszönhetőentermészetesen ma már a folyamatos készletfigyelés könnyen megoldható.A periodikus készletvizsgálat lényege, hogy meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük araktárt egy meghatározott szintre. E mechanizmus működését a 4.22. ábra szemlélteti.A készletszint egy meghatározott értékről indul. Amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja,akkor megrendeljük azt a mennyiséget (Q i ), amely az S maximális készletszintből hiányzik. Amegrendelt mennyiség az L utánrendelési idő elteltével megérkezik. Természetesen ezen időszak alattis fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt. A rendelésbeérkezését követően a megnövekedett készletszint ismét csökkenni kezd. Az R készletvizsgálatiperiódus elteltével ismét megvizsgáljuk a készletszint nagyságát, és megrendeljük a maximáliskészletszinthez hiányzó mennyiséget. Ennek nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől,ezért a megrendelt mennyiség periódusonként változó nagyságú lehet. A készletvizsgálat és rendeléshasonló módon ismétlődik R hosszúságú időtartamonként. A periodikus készletvizsgálatimechanizmust (S, R) rendszernek is nevezik, utalva arra a két paraméterre, amelynek segítségével amenedzsment megválaszolja a mennyit és mikor rendeljünk kérdést. Rendeljünk minden R időtartamelteltével annyit, amennyi az S szintből hiányzik.SKészletszintQ 1Q 2Q 3L L LRRIdő4.22. ábra: Periodikus készletvizsgálat készletszint diagramjaA gyakorlatban előforduló szinte valamennyi készletezési mechanizmus a két alapeset, afolyamatos és a periodikus készletvizsgálat ismeretében könnyen megérthető. A következőkben annakmeghatározásával foglalkozunk, hogy mennyit rendeljünk és mikor, tehát mekkorák legyenek Q és s,valamint S és R értékei.4.7.3. A készletgazdálkodás költségeiAz előző pontban említettük, hogy a készletgazdálkodás feladata eldönteni, hogy miből mennyit ésmikor rendeljünk. E döntéseket a készletezési rendszer költségeinek figyelembevételével hozhatjukmeg. Fontos elkülöníteni a készletekhez kapcsolódó lényeges és lényegtelen költségeket. Egy költségakkor lényeges, ha nagyságát befolyásolja az, hogy hogyan válaszoltuk meg a „miből, mikor, mennyitrendeljünk” kérdést. Példaként tekintsünk egy magas ráfordításokkal létrehozott automatizáltraktárrendszert, amelynek magasak az általános költségei. E költségek lényegtelennek tekinthetők akészletezési döntések szempontjából, mert függetlenül attól, hogy a raktár üres, vagy teli van, a fixjellegű költségeket akkor is fizetni kell. Ha viszont béreljük a raktárt és a bérleti díj a tárolt mennyiségfüggvénye, akkor lényeges költségről beszélünk. Ugyanaz a költség egyes helyzetekben lényeges, másesetekben pedig lényegtelen lehet. A konkrét helyzet dönti el tehát, hogy mely költségeket kell adöntéshozatalánál figyelembe venni. A számításba jöhető költségek körét négy csoportra oszthatjuk:212