U - Index of - Munka

Menedzsment alapok(közvetlen költségek, további általános költségek) viszonyítva alacsonyak, akkor e torzításhatása a termék önköltségben nem lesz jelentős. Amennyiben a minőségellenőrzési költség atöbbi költséghez viszonyítva jelentős, akkor indokolt lehet a minőségszabályozáshozkapcsolódó új tevékenységközpont és vetítési alap bevezetése. Relatíve magas költségűtevékenységek tehát új tevékenységközpontok bevezetését igényelhetik.– Mennyiségi különbség. Tegyük fel ismét, hogy egy üzemben a minőségellenőrzésiköltségek az üzemi általános költségekhez tartoznak, amelyet a közvetlen bérköltségethasználva vetítési alapként osztanak szét a termékekre. Legyen a termékek minőségellenőrzésiigénye azonos, továbbá a minőségellenőrzés költsége relatíve alacsony. Ha a termékekbőlazonos mennyiséget gyártunk, akkor ez a felosztás jól közelíti a termékekminőségellenőrzéssel kapcsolatos erőforrás-igénybevételét. Ha azonban jelentősen eltér azegyes termékekből gyártott mennyiség, akkor a nagy sorozatban gyártott terméknél azegységnyi termékre eső minőségellenőrzési költség alacsonyabb lesz, mint a kis sorozatbangyártott terméknél. Ilyenkor tehát ismét indokolt lehet a minőségszabályozáshoz kapcsolódó újtevékenységközpont és vetítési alap bevezetése. Eltérő mennyiségben gyártott termékek tehátugyancsak indokolttá tehetik új tevékenységközpontok bevezetését.Az új tevékenységközpontok bevezetése egyben új vetítési alapok kialakítását és annaktermékenkénti mérését is jelentik. A vetítési alapok meghatározásánál három tényező bír kiemeltjelentőséggel (Cooper, 1988c):– Mérhetőség. Miután a vetítési alapot termékenként ismerni kell, azt úgy célszerűmegválasztani, hogy könnyen mérhető vagy egyszerűen származtatható legyen. Például azanyagmozgatás általános költsége felosztható lehet a mozgatási műveletek száma vagy amegtett úthossz alapján. Az előbbi egyszerűen regisztrálható. Az utóbbi mérése bizonyoskörülmények között jelentős technikai apparátust igényelhet, de sokszor például a mozgatásokszámából számítható.– Korreláció. Valójában minden vetítési alap csak közvetve írja le azt, hogy egytermék valamely erőforrást milyen mértékben vesz igénybe. A vetítési alap, valamint azerőforrás igénybevételének összefüggése sajnos távolról sem kezelhető olyan egzaktmódszerekkel, mint a matematikai értelemben vett korreláció. A konkrét folyamat ismerete, atapasztalat az egyetlen, amely e téren segítséget nyújthat.– Emberi tényezők. Egy tevékenységközpont felelőse sokszor joggal úgy ítélheti meg,hogy munkáját a tevékenységközponthoz tartozó vetítési alap pótlékkulcsa szerint értékelik.Például az anyagbeszerzéshez mint tevékenységközponthoz tartozó általános költségetfeloszthatjuk a „termékekhez tartozó részegységek száma” vetítési alap mellett. A pótlékkulcsaz egy részegység átlagos beszerzési költsége lesz. Ez csökkenthető például a standardrészegységek számának növelésével, a nem standard részegységek rovására. A következménykétirányú. A standard alkatrészek számának növelése egyrészt olcsóbbá, de ugyanakkorfunkcionálisan alacsonyabb színvonalúvá teheti a terméket. A megválasztott vetítési alapemberi viselkedést befolyásoló hatása kihasználható általános vállalati célok (példáulköltségcsökkentés) elérésére, de annak sokszor negatív hatásival is számolni kell.E pontban megvizsgáltunk néhány, az ABC rendszer kialakításával kapcsolatos szempontot. A céltávolról sem egy merev, minden helyzetben alkalmazható módszertan bemutatása volt. Ma márszámos munka található a szakirodalomban, amely az ABC rendszer tervezését és megvalósításáttárgyalja. Általános, minden helyzetre érvényes szabályok azonban nincsenek. A konkrét körülményekismerete, valamint a fontosabb irányelvek együtteséből alakítható ki az adott esetben legkedvezőbbönköltségszámítási rendszer.209