U - Index of - Munka

More documents

Recommendations

Info

$t.-l ,\l$

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan4.25. táblázat: A kétféle önköltségszámításeredményének összehasonlításaKicsi NagyKevés (T1) +60% (T3) +17,4%Sok (T2) +20% (T4) -13,6%A pótlékoló kalkuláció torzító hatása következtében hibás ármegállapítás, téves termék- ésfolyamatfejlesztési döntések, valamint nem a realitást tükröző marketingstratégiák születhetnek. Abemutatott mintapélda célja a pótlékoló kalkuláció torzító hatásának illusztrálása volt. A vázolttendenciák ugyan általános érvényűek, de azok mértéke a konkrét adatok függvénye. A következőrészben ezen önköltségtorzító hatás mértékét, valamint a gyakorlati megvalósítás néhány fontos elvéttárgyaljuk.4.6.5. Döntés az ABC rendszer bevezetésérőlA termékönköltség-számítás minden esetben munkát és ennek megfelelően költségráfordítástigényel. Egyrészt fedezni kell a számításhoz szükséges adatok beszerzéséhez kapcsolódótevékenységek költségeit, másrészt fizetni kell a számítások elvégzéséhez szükséges emberi éstechnikai apparátust. Minél pontosabban szeretnénk meghatározni a termék önköltségét, az ehhezszükséges ráfordítások mértéke annál nagyobb lesz. Ezen ráfordítások akkor térülnek meg, ha apontosabb termékönköltség többlethozamot eredményez. Ez a gyakorlatban indirekt módonjelentkezik. Nem a pontosabb termékönköltség hoz hasznot, hanem a pontatlan önköltség eredményezveszteséget. Így végső soron egy vállalati önköltség-számítási rendszer hatékonyságát a rendszerműködtetésének költsége (továbbiakban mérési költség), illetve a hibás önköltség-meghatározásköltsége (továbbiakban hibaköltség) határozzák meg. A 4.19. ábra e költségek viszonyát, valamint azoptimális önköltségszámítási rendszer meghatározását szemlélteti (Cooper, 1988b; Cooper, 1989b). Avízszintes tengelyen a meghatározott termékönköltség pontosságát, a függőleges tengelyen pedig amérési, a hiba-, valamint az összes költséget tüntettük fel. Látható, hogy a pontosság növelésével amérési költség nő, ugyanakkor a hibaköltség csökken. A mérési pontosság növelése rendszerintprogresszíven növekvő költséget jelent, ugyanakkor a hibaköltség még igen nagy pontosság eseténsem küszöbölhető ki teljesen. E két ellentétes tendencia eredménye az optimális önköltségszámításirendszer, amelynél a mérési és hibaköltségek összege a lehető legkisebb.206
Menedzsment alapokMérési költségHibaköltségÖsszes költségOptimumPontosság4.19. ábra: A mérési költség és a kalkulációs rendszer pontosságának a kapcsolataAz ábrán látható költségfüggvények pontos meghatározása szinte lehetetlen, mégis a felismerhetőelvi tendenciákból számos, a gyakorlati megvalósítást érintő következtetés vonható le. Amint azt a4.2.1. fejezetben említettük, sokáig relatíve alacsony általános költség jellemezte az iparitermelőrendszerek nagy részét. Ennek következtében az önköltségszámítás során az általánosköltségek felosztásából származó torzítás és így az az alapján hozott hibás döntés hatása isjelentéktelen volt, tehát a hibaköltség alacsony. Ugyanakkor az informatika alacsony fejletségi szintjemiatt az adatgyűjtés és feldolgozás jelentős erőforrásokat igényelt, tehát a mérési költség magas volt.Mindez a 4.19. ábra alapján az optimális önköltségszámítási rendszert az alacsonyabb pontosságúmezőbe tolta el. Ezt képviseli a hagyományos pótlékoló kalkuláció. A termelőrendszerek költségstruktúrájánakváltozása azonban növelte a helytelen költségfelosztás során elkövetett hiba nagyságát.A fokozódó piaci verseny pedig egyre „drágábbá” tett minden hibás döntést. Az informatika fejlődéseugyanakkor minimálisra csökkentette az egyébként már a számviteli rendszerhez, illetve atermelésirányításhoz kialakított számítástechnikai környezetben az adatgyűjtés és feldolgozásköltségét. A hibaköltség növekedése, valamint a mérési költség csökkenése tehát az optimálisönköltségszámítási rendszert a nagyobb pontosságú régió irányába tolta el.Az ABC rendszer gyakorlati bevezetése során tehát azt kell mérlegelni, hogy a mérési éshibaköltségek szempontjából optimális rendszerhez képest a jelenlegi rendszer hol helyezkedik el(Cooper, 1988b). Jóllehet ennek pontos kvantitatív értékelése igen nehéz, sokszor talán lehetetlen is,de számos közvetett tényező segíthet a becslésben. Ilyenek például, a termék piaci versenyhelyzeténekváltozása, az alkalmazott gyártási technológia költségszerkezete, a vállalat információs rendszerénekfejlettsége stb. Az ABC rendszer bevezetésének – a hagyományos pótlékoló kalkulációnál pontosabbrendszer magvalósításának – célja egy alacsonyabb költségű rendszer kialakítása. Figyelembe kellvenni azonban, hogy ez a bevezetési szakaszban jelentős költségráfordítással jár. Azönköltségszámítási rendszer megváltoztatásának pénzügyi következményét szemlélteti a 4.20. ábra(Cooper, 1988c).Az ábrán látható, hogy az ABC rendszer bevezetésének hatására kezdetben növekszik a régirendszer költsége. Az új rendszer kialakításához szükséges szervezési intézkedések, az informatikairendszer fejlesztése, az átállás során felmerülő hibák következményei jelenős ráfordítással járnak.Ennek eredménye viszont a pontosabb és alacsonyabb működési költségű új rendszer. Hogy ezenátállási folyamat pénzáramlása (cash-flow-ja) végső soron kedvező lesz-e, az függ többek között azátállás kezdeti időpontjának megválasztásától, az átállási szakasz hosszától, valamint a választott újrendszertől. Az ABC rendszer ugyanis kialakítható különböző pontossággal. Elképzelhető kevés207
Page 1 and 2:
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtu
Page 3:
Tartalomjegyzék1. ÜZLETI GAZDASÁ
Page 13 and 14:
Menedzsment alapokmint mások. Olcs
Page 15 and 16:
Menedzsment alapokEjtsünk szót a
Page 17 and 18:
Menedzsment alapokKockázatmentesk
Page 19 and 20:
Menedzsment alapokvállalkozói tev
Page 21 and 22:
Menedzsment alapokA részvényesek
Page 23 and 24:
Menedzsment alapokfordítani magár
Page 25 and 26:
Menedzsment alapokerőforrást. (P
Page 27 and 28:
Menedzsment alapok1.3.2.4. Minden a
Page 29 and 30:
Menedzsment alapokbevételeivel. Eg
Page 31 and 32:
Menedzsment alapokMegemlítenénk,
Page 34 and 35:
Menedzsment és vállalkozásgazdas
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
E(r)E(r)Menedzsment és vállalkoz
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157: Menedzsment és vállalkozásgazdas
Page 160 and 161: 4.Bevezetés a termelésgazdaságta
Page 224: iiiA bekezdés forrása, illetve r
show all

U - Index of - Munka

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?