U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanhanem a vetítési alapok egy sajátos rendszerét kell kialakítani. Természetesen irreális próbálkozáslenne minden egyes általános költségelemhez egy vetítési alapot meghatározni. A gyakorlatimegvalósítás során meg kell határozni azokat a jellemző vetítési alapokat, amelyek az általánosköltségek egy meghatározott körét jól leírják. Így például a „gépátállítási idő” mint vetítési alapsegítségével szétoszthatók adott esetben a termelésátállításhoz, gépfelszerszámozáshoz és beállításhozkapcsolódó költségek. Az „alkatrészek termékenkénti összes száma” alapján osztható szét atermékekhez kapcsolódó adminisztráció, valamint az anyaggazdálkodási, készletezési költségek egyrésze. Hogy végül is hány vetítési alapot válasszunk az a konkrét helyzettől függ. Az ezzel kapcsolatosszempontok tárgyalására a későbbiekben visszatérünk.Az ABC rendszer szerkezetét az 4.18. ábra szemlélteti (Cooper, 1989a). A vállalati folyamatokelemi részei a műveletek (termékek mozgatása a forgácsoló üzembe, megmunkálás, béreknyilvántartásának elkészítése stb.). A műveletek azon halmazait, amelyekhez tartozó általánosköltségeket azonos vetítési alap mellet rendeljük a termékekhez, tevékenységeknek nevezzük. Atevékenységek költségeit a tevékenységközpontokban mérik. Ez sokszor egyszerűen történik, példáulszámlákból rekonstruálható, de néha csak bonyolult számítás, esetleg on-line mérés útján kapható meg(például átállási idő). Az első fázisban tehát a gyártó- vagy szolgáltatórendszerben végzett és általánosköltségvonzattal bíró műveleteket tevékenységekké aggregáljuk. A második fázisban ezentevékenységek költségeit mérjük, és meghatározott vetítési alapok segítségével a termékekreszétosztjuk. A következő egyszerű példa e számítás menetét szemlélteti és bemutatja a pótlékolókalkuláció, valamint az ABC fő eltéréseit.Művelet 1 Művelet 2Művelet 3 Művelet 4Tevékenység 1 Tevékenység 2 Tevékenység 3Tevékenységközpont 1Tevékenységközpont 2Tevékenységközpont 3Termékek4.18. ábra: Az ABC számítás logikája4.6.4. Az ABC számítás illusztrálásaKépzeljünk el egy egyszerű vállalatot, amely négy terméket gyárt. A termékek fő tulajdonságai a4.20. táblázat szerint csoportosíthatók. A T1 és T2 termékek kis méretűek, a T3 és T4 termékek pedignagy méretűek. A T1 és T3 termékekből keveset, míg a T2 és T4 termékekből sokat gyártunk.Számszerűen ugyanez tükröződik a 4.21. táblázat adataiban. A T1 és T2 termékek gyártásához 1órányi közvetlen munka szükséges darabonként, míg ugyanez a T3 és T4 termékeknél 4 óra. A T1 ésT3 termékekből 10 darabot gyártunk, míg a T2 és T4 termékekből 100-at készítünk a vizsgálttermelési periódusban. A 4.22. táblázat a pótlékoló kalkuláció segítségével végzett egyszerűsítettönköltségszámítás eredményét mutatja akkor, ha az általános költségek vetítési alapja a közvetlenbérköltség. Feltételezve, hogy az összes felosztandó általános költség 660 000 Ft a vizsgált periódusra,az összes közvetlen bérköltség számítása után a pótlékkulcs értékére 1,5 adódik. Ennek segítségével202