U - Index of - Munka

Menedzsment alapokaz általános költségek nagy részét a nagy sorozatú terméknek kell viselnie. Ha ebből a nagysorozatútermékből még többet gyártunk, akkor az általános költségekből még több fog ráterhelődni. Kérdés,hogy ez a mechanizmus reális folyamatot tükröz-e. Képzeljük el, hogy eleinte csak a nagysorozatúterméket gyártottuk, majd piaci késztetésre megjelentünk a kissorozatú termékkel is. Az új termékbeindítása rengeteg olyan új intézkedést igényelt, amely az általános költségeket növelte. Az újtermékhez vásárolt berendezések amortizációja, a termeléstervezés és irányítás bonyolódásából eredőtöbbletköltségek, az anyaggazdálkodás és értékesítés komplexebbé válása mind a bevezetett újterméknek köszönhetők, mégis a terhek nagy részét a régóta gyártott nagysorozatú termék fogjaviselni. A következmény az lesz, hogy megnő a nagysorozatú termék önköltsége, míg a kissorozatúterméké viszonylag alacsony marad. Így a régi nagysorozatú termék elveszti versenyképességét, mertdrágábban kell adni, ha az önköltséget fedezni akarjuk, míg az új, kissorozatban gyártott terméket áronalul fogjuk értékesíteni. E példa azt szemlélteti, hogy a mennyiségorientált vetítési alapok szerintiköltségfelosztás nem tükrözi reálisan a tényleges erőforrás felhasználást.A mennyiségorientáltságból fakadó problémának egy másik dimenziójára világít rá a következőeset is. Tegyük fel, hogy két terméket gyárt a vállalat azonos mennyiségben. Az egyik termék igennagy méretű, ennek következtében sok megmunkálást, míg a másik kis méretű, ezért kevesebbmegmunkálást kíván. Ha a közvetlen bért vagy munkaórát, esetleg a közvetlen anyagköltségetalkalmazzuk mint vetítési alapot, és elvégezzük a pótlékoló kalkulációt, akkor azt kapjuk, hogy a nagyméretű termék több általános költséget fog viselni mint a kis méretű. A kérdés ismét az, hogy ez amechanizmus reális folyamatot tükröz-e. Jóllehet az elvégzett munka mennyisége a két termék eseténeltérő, mégis számos általános költségelem a valóságban nem az elvégzett munka arányában merül fel.A termékekkel kapcsolatos adminisztráció szempontjából például mindegy, hogy mekkora a termék, amunka ugyanannyi. Ugyanez a helyzet a termelésirányítás, anyaggazdálkodás vagy a marketingorientáltáltalános költségek nagy részével is. Az eredmény tehát az lesz, hogy az általános költségekegy részéből az indokoltnál többet fogunk a nagy méretű termékhez rendelni. A nagy méretű terméktehát túl, míg a kis méretű termék alul lesz értékelve a hagyományos pótlékoló kalkuláció esetén. Epélda azt szemlélteti, hogy a mennyiségorientált vetítési alapok szerinti költségfelosztás bizonyosesetekben túlzottan differenciál az eltérő termékek között.Az említett problémák mindig léteztek a pótlékoló kalkulációval kapcsolatban, de hatásuk nem voltmeghatározó. Egészen a hetvenes évekig az ipari termelőrendszereket a magas közvetlen és a relatívealacsony általános költség jellemezte (Cooper-Kaplan, 1988; Kaplan, 1991). Viszonylag alacsonyamortizációjú gépeken magas élőmunka tartalmú termékek készültek igen nagy sorozatban. Ekkorreális volt az általános költségek nagy részének mennyiség orientált vetítési alapok mellettiszétosztása. Az alacsony általános költségek egy kis részénél ugyan nem volt reális a termékekre valószétosztás, de az így a termékre torzítottan terhelt általános költség a termék önköltségén belül olyankis részt képviselt, hogy annak minimális hatása volt – ha egyáltalán volt – termékfejlesztési vagy akárpiaci döntésekre (Johnson, 1991). A korszerű, automatizált gyártórendszerek megjelenése, a rugalmaspiaci reagálást jobban lehetővé tevő szélesebb vállalati termékskála azonban a hetvenes évektőldöntően megváltoztatta a termelőrendszerek költségstruktúráját. Míg korábban az általános költségekaránya a vállalati költségstruktúrán belül 5-20% körül mozgott, mostanra ez az érték átlagosan 30-60%, de sok helyen elérheti a 80-90%-ot is. Ez tükröződik a termék önköltségében is, ahol ugyancsakdominál a valamilyen kalkulációs módszerrel a termékhez rendelt általános költségek aránya. Ilyenkörnyezetben minden, a kalkuláció során elkövetett hiba hatása súlyos következményekkel járhat. Egyegyébként jó termék rossznak tűnhet, míg egy gazdaságtalan termék gazdaságosnak mutatkozhat, haaz általános költségek szétosztásánál különböző elveket alkalmazunk.4.6.3. Az ABC számítás alapelveAz ABC számítás azt az ideális állapotot kívánja közelíteni, amelyben az általános költségeket csakolyan mértékben terheljük a termékekre, amilyen mértékben a költség mögötti erőforrást a termék agyártás során ténylegesen igénybe veszi (Cooper, 1988a; Cooper, 1990). Miután különbözőerőforrásokat a különböző termékek eltérő mértékben vesznek igénybe, nem egy vetítési alapot,201