U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan800 no/év, a standard költség (tervezett fix költség) pedig 20 000 Ft/év. Az alapadatokat a szokásosmódon összefoglalva a 4.17. táblázatot kapjuk.4.17. táblázat: A fix költségek elemzéseTényleges Tervezett EltérésKapacitás - 800 no/év -Időnorma 0,2 no/db 0,25 no/db –0,05 no/dbMennyiség 1 900 db/év 2 000 db/év –100 db/évFix. költség 224 eFt/év 200 eFt/év 24 eFt/évA számítás menete a következőképpen alakul:Fajlagos standard költség = 200 000/800 = 250 Ft/noE ráfordítási = 224–200 = 24 eFt/évE tervezett pessív ktg .= (800–2000·0,25)·250 = 75 eFt/évE passzív ktg. = (800–1900·0,2)·250 = 105 eFt/évE intenzitási .= 1 900·(0,2–0,25)·250 = –23,75 eFt/évA ráfordítási eltérés megegyezik a hagyományoskalkuláció-orientált közelítésnél kapotteredménnyel, ami nem meglepő, hiszen fizikai tartalma ugyanaz. Eltérés van azonban a többieredménynél. A tervezett passzív költség jelentős, de ennél még nagyobb a tényleges passzív költség.Ez azért van így, mert a tervezettnél kevesebbet gyártottunk és azt is a tervezettnél kedvezőbbidőfelhasználás mellett. Az intenzitási eltérés negatív előjele ez utóbbit jelzi, nevezetesen, hogy a fixköltségek hányad része felel meg annak a kapacitásnak, amit a kedvezőbb kapacitás-igénybevétellelmegtakarítottunk.4.5.4. Az eltérések összesítéseA bemutatott eltérések számításának fő célja az volt, hogy a vállalati eredmény tervezett éstényleges értéke közötti különbség okait felderítsük, és az egyes okok szerepének fontosságáról képetkapjunk. Az a nagyvonalú megállapítás például, hogy a vállalati nyereség a vártnál 10%-kal több volt,számtalan kedvező vagy kedvezőtlen jelenséget takarhat, és ezek együttes eredője a kapott 10%eltérés. Akármilyen is legyen azonban a vállalati eredmény, az eltérésvizsgálatokat mindenképpen elkell végezni. Az általános módszertől, a helyi adottságoktól függően, el lehet térni (például azáltalános költségek fix és változó részének együttes kezelése), de mindig szem előtt kell tartani azt atényt. hogy a túlzott aggregálás fontos információk elvesztését jelentheti. A kapott eredményeketfelhasználva küldhetünk jelzéseket az egyes vállalati funkcionális területekhez (anyagbeszerzés,értékesítés, termelésirányítás stb.), annak érdekében, hogy az eltérések a jövőben kisebbek legyenekakár azért, mert a tervezet normákat pontosabban betartjuk, vagy pedig azért, mert a tervet reálisabbinformációk alapján készítjük.Tekintsük az elemzés bemutatására eddig használt kis példákat egyetlen termékfajtát gyártó vállalatadatainak. (Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a közvetlen bérek járulékait a közvetlenbérköltség tartalmazza.) Így az árbevétel és a költségek elemzésénél használt információkbólösszerakhatjuk a tényleges és tervezett vállalati ÁKFN struktúrát, amely a 4.18. táblázat szerint alakul.198