U - Index of - Munka

Menedzsment alapokkapacitásnak feleljen meg a fix költségek ráeső hányada. Így érzékeltetni tudjuk azt, hogy például a10%-os kapacitás-kihasználatlanságnak nem ugyanaz a tartalma egy olcsó gépeket tartalmazóvarrodában, mint egy korszerű, integrált gyártórendszer esetén. A passzív költség ugyanazt jelenti,mint tervezett megfelelője, de ez a tényleges termelés mellett jelentkező kapacitás-kihasználatlanságravonatkozik. Az intenzitási eltérést a korábbiaknak megfelelően akkor számoljuk, ha a kapacitástkifejező mutató közvetett kapcsolatban van a mennyiséggel (például gépóra). Fizikai tartalma pedigazzal a kapacitáskihasználatlansággal van kapcsolatban, amely a nem a normáknak megfelelőerőforrás-felhasználáshoz tartozik. Ha például a kapacitást gépórában fejezzük ki, és egy adottmennyiséget gyártunk, de ehhez nem a tervezett mennyiségű gépórát vesszük igénybe (például selejtetis készítünk), akkor intenzitási eltérés jelentkezik. Ezt azért fontos elkülöníteni, mert valójábanlekötjük a kapacitást, ezért kapacitás-kihasználatlanság nem jelentkezik, mégis valami baj van, mert afelhasznált idő egy részében „hasznos munkát” nem végzünk. Az így haszontalanul lekötött (vagymegtakarított) kapacitást fejezzük ki a ráeső fix költségrésszel.Fix költségTénylegesK AE ráfordításiK BTervezettE passzívK CE tervezett passzívK DKEE intezitásiMennyiségTervezettTénylegesKapacitásTervezettTénylegesKapacitásVolumen4.17. ábra: A fix költségek menedzsment orientált vizsgálataMég egyszer hangsúlyozni kell, hogy a passzív költség és intenzitási eltérés nem valóságosmegtakarítás, illetve többletráfordítás, mégis hasznos információk a menedzsment számára, mertrámutatnak a termelőrendszer hatékonyságának növelésére alkalmas területekre. Jelzik a magaspasszív költségű költséghelyeknél a jobb kapacitáskihasználás szükségességet, valamint jelentősintenzitási eltérés esetén a normaképzéssel, illetve a normatartással kapcsolatos problémákat.Ugyancsak kifejezi az elmaradó hozamok alapján való értékelés elvét (Ladó, 1987; Maczó-Koltai,1987). Eszerint nem feltétlenül kell azonosnak tekinteni két egyébként azonos nyereséget hozóegységet, ha azok passzív költségei eltérnek. Azt mondhatjuk, hogy a nagyobb passzív költségűegység lehetőségeit kevésbé használta ki, mint a másik, ezért több elmaradó hozamért felelős. Ez aszemlélet különösen nagy értékű berendezéseket tartalmazó gyártórendszerek szűkkeresztmetszeteinek értékelésénél nyújt hasznos információt a vezetés számára (Koltai, 1986; Koltai,1989).Megjegyezzük, hogy egy termelőrendszer fix költségeinek teljes körű elemzése a költséghelyenkénttörténő vizsgálat, majd az eredmények ezt követő aggregálása (összegyűjtése, csoportosítása) utánnyerhető.Az elmondottakat ismét egy egyszerű példán szemléltetjük. A példában a kapacitást normaórábanfejeztük ki. Az e fejezetben bevezetett fogalmakat használva, a vizsgált üzem (tervezett) kapacitása197