U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanElszámolt tényleges általános költség. = 100·l 900 = 190 eFt/évE ráfordítási = 224–200 = 24 eFt/évE pótlékolási = (1 900–2 000)·100 = –10 eFt/évAz eredményekből látszik, hogy a tervezettől eltérő, nagyobb költségfelhasználás történt. Apótlékolási eltérés egy fiktív összeg, csak az elszámolásnál jelentkezik, de valójában nincsmegtakarítás. Hiába gyártottunk 100 darabbal kevesebbet, az erre eső általános költségrész is felmerül.Az összes eltérés számításának itt nincs értelme, mert éppen az elmondottak miatt, az nem képezneegy, a valóságban jelentkező összeget.Menedzsment döntéshozatalt támogató közelítésA menedzseri döntést támogató közelítés a fix költségeket nem az elszámolási rendszerrelkapcsolatos technikai kérdések vizsgálatán keresztül közelíti. Ehelyett a fix költségek által képviselterőforrások hatékony felhasználását próbálja vizsgálni. Miután a fix költségeket azért vállaljuk, hogyfenntartsunk egy bizonyos gyártási kapacitást, a „vetítési alap” a teljes gyártható mennyiség, vagy egy,azzal kapcsolatban levő mutató (pl. gépóra) lesz.A tervezett összes fix költséget standard költségnek, míg a rendelkezésünkre álló kapacitásegységnyi részére eső fix költséget fajlagos standard költségnek nevezzük. Azaz definíció szerint,összesfix költségfajlagos standard költség = . (4.5)gyártásikapacitásDimenziója a kapacitás kifejezésére használt mutatótól függ (például Ft/db, Ft/gépóra stb.). Egyadott gyártási mennyiség standardszintű költségét pedig úgy kapjuk, hogy a vizsgált mennyiségnekmegfelelő kapacitás-lekötést szorozzuk a fajlagos standard költséggel. Ezek alapján – a 4.17. ábráttekintve – a következő eltéréseket számíthatjuk:Ráfordítási eltérés = A tényleges, valamint tervezett fix költségek különbsége. A 4.17. ábránK A –K B .Tervezett mennyiségi eltérés (tervezett passzív költség) = A standard költség, valamint atervezett termelés tervezett kapacitás-lekötésének standard szintű költsége közötti különbség.A 4.17. ábra alapján K B –K C .Mennyiségi eltérés (passzív költség 72 ) = A standard költség, valamint a tényleges termeléstényleges kapacitás-lekötésének standard szintű költsége közötti különbség. A 4.17. ábraalapján K B –K D .Intenzitási eltérés = A tényleges termelés tényleges kapacitás-lekötésének, valamint atényleges termelés tervezett kapacitás-lekötésének standard szintű költsége közötti különbség.A 4.17. ábra alapján K D –K E .Ezen eltérések közül egyedül a ráfordítási eltérés képvisel valóságos többletköltséget, illetvemegtakarítást. A többi fiktív költség, hiszen akármennyit is termelünk, a fix költségek felmerülnek.Ellentétben azonban az előzőekben definiált pótlékolási eltéréssel, ezen eltéréseknek van fizikaitartalma. A tervezett passzív költség – éppen a tartalma miatt kapta ezt a nevet a mennyiségi eltéréshelyett – azt a kapacitást képviseli, amelyet terv szerint nem használunk fel (Ladó,1981). Úgytervezünk – akár saját akaratunkból, akár piaci kényszer miatt –, hogy kapacitásunknak bizonyosrészét nem használjuk ki, és ezt nem darabban, nem is gépórában, hanem a gazdaságikövetkezményeket jobban érzékeltető forintban fejezzük ki. Azt mondjuk, ennek a ki nem használt72 Az angol nyelvű szakirodalomban a passzív költséget a „kihasználatlan kapacitás költsége”-ként nevezik (cost of unusedcapacity).A német szakirodalomban ellenben inkább a „passzív költség” elnevezés használatos, és az elmúlt évtizedekben amagyar szóhasználat is inkább ehhez igazodott.196