U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanA szemléltetést szolgáló egyszerű példa adatait, valamint a számítás menetét a 4.15. táblázattartalmazza.4.15. táblázat: A változó általános költségek vizsgálataTényleges Tervezett EltérésMennyiség 1900 db/év 2000 db/év –100 db/évFajlagos költség 50 Ft/db 50 Ft/db 0 Ft/dbVált. ált. költség 95 eFt/db 100 eFt/db –5 eFt/dbA számítás a következőképpen alakul:E ráfordítás = 1900·(50–50)E mennyiségi = (1900–2000)·50E összes változó ált ktg.= 0 eFt/év= –5 eFt/év= –5 eFt/évA példából látszik, hogy a változó általános költségek összes eltérését most csak a mennyiségikomponens alkotja. Ez tükrözi is a gyakorlatot, mert általában nem vizsgálják a ráfordítási eltéréstkülön a változó általános költségekre. Ennek oka, hogy a túlköltekezést, illetve megtakarítást nehézhozzárendelni az e csoportba tartozó költségtételekhez. Ezért az általános költségek ráfordítási eltérésrészét együtt kezelik, függetlenül attól, hogy az a változó vagy fix részhez tartozik-e, és a fixköltségeknél veszik figyelembe.4.5.3.2. Az általános költségek állandó (fix) részének vizsgálataA fix költségeknél a vizsgálat menete attól függ, hogy a gyakorlatban elterjedthagyományoskalkuláció-orientált közelítést követjük, vagy pedig az utóbbi időben egyre jobbanterjedő, a menedzsment döntések szempontjait figyelembe vevő szemléletet alkalmazzuk-e.A hagyományos kalkuláció-orientált közelítésA fix költségeket a tradicionális kalkulációs módszereknél valamilyen vetítési alap segítségévelszámolt pótlékkulcs alapján osztjuk fel termékekre (lásd 4.3. fejezet). A pótlékkulcsot a 4.3. fejezetbenmár közölt alábbi képlettel számoljuk:pótlékkulc s =összes általános költségvetítésialapAz összefüggésből látható, hogy a tényleges termeléshez hozzárendelt általános költség, valamint atervezett általános költségek különbsége a vetítési alap vagy pedig az összes változó költségtervezettől eltérő alakulásának köszönhető. Ha többet gyártunk, a valóságban az általános költségekállandó része nem lesz több, hiszen e költségek tulajdonsága, hogy nem függnek a gyártásivolumentől. Mégis a költségek hagyományos kalkuláció szerinti számbavételénél több általánosköltség fog jelentkezni, mert egy előre rögzített – a tervezett mennyiséghez tartozó – pótlékkulcsalapján számoljuk a tényleges általános költséget. A vetítési alap lehet a gyártott mennyiség, vagyazzal valamilyen közvetett kapcsolatban levő mennyiségi mutató. Mindezek figyelembevételével a4.16. ábrát felhasználva a következő eltéréseket definiálhatjuk:Ráfordítási eltérés = A tényleges termelés tényleges fix költsége, valamint a tervezett fixköltségek közötti különbség. A 4.16. ábrán K A -K D .Pótlékolási eltérés = A vetési alap nagyságának változása miatt elszámolt, de avalóságban nem jelentkező költség. Ez további két részre bontható, aszerint, hogy avetítési alap nagysága miért változott meg, nevezetesen:194