U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanR-tényező értéke:R = 940 000/2 200 000 ≈ 0,43.Termékek fajlagos proporcionális költsége:„A” termék: k pö,A = k pe,A· (1+R) = 92·1,43 = 131,6 Ft/db.„B” termék: k pö,B = k pe,B· (1+R) = 128·1,43 = 183,0 Ft/db.Fajlagos fedezetek:„A” termék: f A = á A - k pö,A = 200 - 131,6 = 68,4 Ft/db.„B” termék: f B = á B - k pö,B = 220 - 183,0 = 37,0 Ft/db.Számoljuk ki a az egyes termékek által előállított fedezettömeget is, bár ez esetünkben nemváltoztat a termékek megítélésén, mivel mind a két termékből egyforma mennyiséget gyártunk.F A = 68,4·10 000 = 684 000 Ft.F B = 37,0·10.000 = 370.000Ft.Fedezeti hányadok:„A” termék: b A = f A / á A = 68,4 / 200 = 0,342.„B” termék: b B = f B / á B = 37,0 / 220 = 0,168.Az eredményekből látható, hogy a fajlagos fedezet, a fedezettömeg és a fedezeti hányad alapján isaz „A” termék a gazdaságosabb. Ez nincs mindig így. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a fajlagosmutatók alapján jó termék a kapacitáskorlátok megléte miatt a fedezettömeg szempontjából már nemítélhető kedvezőnek.4.5.A standard költségszámítás alapjaiAz AKFN elemzés segítségével vizsgáltuk az árbevétel, költségek és nyereség értékének lehetségesalakulását. A termelési és szolgáltatási folyamatnak a vizsgált időszakban megvalósult eredményealapján viszont megkapjuk az árbevétel, költségek és nyereség tényleges értékeit. A tervezett éstényleges értékek összehasonlítása számos, a menedzsment számára fontos információval szolgál. A4.5. fejezetben sorra vesszük a vállalati ÁKFN struktúra jellegzetes elemeit (árbevétel, proporcionálisköltségek, fix költségek), részletesen ismertetve a tervezett és a tényleges érték között meglévőkülönbség elemzését. Jól lehet, az elemzés alapelve nagyon hasonló valamennyi csoportra, mégis azadatok jellegétől függő tipikus különbségek is találhatók. Az elemzést bemutatjuk mind az ÁKFNstruktúra szerinti, mind pedig a hagyományos kalku1áció szerinti költségcsoportosítás esetén (Koltai,1992).4.5.1. Az árbevétel elemzéseHa a termékenkénti (vagy szolgáltatásonkénti) árbevétel tervezett és tényleges értekeitösszehasonlítjuk, akkor a kapott eltérés analitikusan két részre bontható. Vagy az értékesítési egységár,vagy pedig az eladott mennyiség vonatkozásában van eltérés. Az előbbit ár-, míg az utóbbitmennyiségi eltérésnek nevezzük. Ezek viszonyát a 4.13. ábra szemlélteti. Az ábrán két árfüggvény188