U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan∆N = 30 – 14,3 = 15,7 mFt/évTehát 15,7 mFt-al kell növelnünk az árbevételt, ami a jelenlegi 200 mFt-osárbevételünk∆ N 15,7∆ Árb% = ⋅ 100 = ⋅ 100 =Árb 2007,85% -a.– Kompenzálás volumennöveléssel:∆N = 30 – 14,3 = 15,7 mFt/év.A volumenváltozással az árbevétel és a proporcionáis költség is arányosan változik, ésa kettő különbségeként adódó fedezet is. A fix költség azonban nem változik, tehát15,7 mFt nyereségnövekedést 15,7 mFt fedezetnöveléssel tudunk elérni. Ez abéremelés utáni fedezet, tehát∆ V=∆ N 15,7⋅ 100 = ⋅ 100 =F 87,817,88% -a.A megváltozott ÁKFN struktúrát a 4.10. táblázat tartalmazza4.4.3. Termék szintű ÁKFN elemzés4.10. táblázat: A megváltozott ÁKFN struktúra.ÁrváltozásutánVolumennövelésutánÁ 215,7 mFt/év 235,8 mFt/évK pö 112,2 mFt/év 132,3 mFt/évF = Á-K pö 103,5 mFt/év 103,5 mFt/évK fö 73,5 mFt/év 73,5 mFt/évN= F- K fö 30 mFt/év 30 mFt/évA hagyományos önköltségszámítás egyik hibájaként említettük, hogy a termékekgazdaságosságáról nem nyújt megbízható információt. A termék egységára és a teljes önköltségkülönbségeként kapott fajlagos nyereség valójában nem ad információt egy termék vállalatinyereséghez való tényleges hozzájárulásáról. A pótlékoló kalkulációk állandó problémája a közvetettköltségek szétosztásának kérdése, hiszen bármilyen vetítési alapot is választunk, a szétosztásmindenképpen önkényesnek tekinthető. A problémát kikerülendő a költség-volumen-eredményelemzés a termékszintű számítások során a vállalat fenntartási költségeit (a fix költségeket) nem osztjafel a termékek között. Tehát a termékeknél nem határozzuk meg a (fajlagos) nyereséget, hanem csakaz ún. fajlagos fedezetet (f). (A termékszintű mutatókat kisbetűkkel, az aggregált, vállalati mutatókataz eddigiekhez hasonlóan nagy betűkkel jelöljük.) A fajlagos fedezet a termék egy egységére esőfedezet, azaz a termék árának (á) és a fajlagos proporcionális költségnek (k pö ) a különbsége. Egy-egytermék a fajlagos fedezeten keresztül járul hozzá a vállalati fedezettömeghez. Ha az összes termékre, ateljes gyártott mennyiségre összegezzük a fajlagos fedezeteket, akkor a vállalati fedezetet kapjuk.Minél nagyobb tehát egy termék fajlagos fedezete, annál nagyobb mértékben járul hozzá a termék egyegységének értékesítése a teljes fedezethez, egyúttal (a fedezeti ponton túl) a vállalati nyereségképződéséhez. Bár a termékek nyereségtartalmát továbbra sem tudjuk meghatározni, de ez most márnem is szükséges, mivel a fajlagos fedezeten, illetve a belőle képzett egyéb mutatókon keresztül, megtudjuk ítélni a termékek gazdaságosságát.A fajlagos fedezet számolásához csak a termék egységárát és a fajlagos proporcionális költségétkell ismernünk. Az egységárakat minden vállalat pontosan ismeri, esetleg az elemzés időszakábanbekövetkező árváltozások okozhatnak némi nehézséget. Ettől azonban most eltekintünk. A fajlagos186