U - Index of - Munka

Menedzsment alapokvállalati összes proporcionális költség (K pö ) és az összes költség (K ö ) hányadosaként számolhatunk: δ v= K pö /K ö .Progresszív költségek (K prog ) közé tartoznak a termelt mennyiség változásának arányánál nagyobbarányban változó költségelemek, azaz amelyeknél egységnyi termelésnövekedés egynél nagyobb,például 1,35 egységnyi költségváltozást okoz. Progresszív költségek a vállalatnál részbenszükségszerűen, részben valamilyen zavar, túlfeszített működés miatt keletkeznek. A normálműködéshez képest ilyen progresszív emelkedést okozhat a költségekben például a túlóra, vagy arosszul szervezett, ütemtelen működés. A költség-volumen-eredmény elemzés a progresszívköltségeket nem veszi figyelembe, mivel normál működés mellett mértékük nem meghatározó,elhagyásuk nem okoz jelentős torzítást a végeredményben.A 4.11. ábra összefoglalja az egyes költségek viszonyát (a progresszív költségeket – az előbbimegfontolások alapján – figyelmen kívül hagyva). A degresszív költségeket szétosztva egyproporcionális és egy fix részre, a redukált költségeket hozzáadjuk az eredetileg is proporcionális ésfix költségekhez, így a továbbiakban már csak tisztán fix (K fö ) és tisztán proporcionális költségekkel(K pö ) kell számolnunk. Ez pedig nagymértékben egyszerűsíti és áttekinthetőbbé teszi az elemzést.K öK föK pöK feK frK prK pe(1-δ )δK d4.11. ábra: Költségstruktúra a költségredukció után4.4.2. Ár–Költség–Fedezet–Nyereség (ÁKFN) struktúraA költség-volumen-eredmény elemzés egyik fő célkitűzése, hogy a termelt mennyiségmegváltozásának az eredményre és a költségszerkezetre gyakorolt hatását kimutassa.A vállalati eredményt természetesen az árbevétel (Á) és az összes költség (K ö ) különbsége adja. Haaz eredmény előjele pozitív, nyereségről (N), ha negatív, veszteségről beszélünk. A nyereségszámítását bármelyik költségmodell segítségével ugyanígy végezzük el. Ezen elemzés során azonban aköltségeket a reagálás szerint szétbontjuk, így az árbevételből külön levonjuk az összes proporcionálisköltséget, azaz a termelés által okozott költségeket, majd levonjuk az összes fix költséget, a vállalatkiépítettségére jellemző, a termeléstől függetlenül fellépő költségeket. Eredményül természetesenugyanazt a nyereséget kapjuk, mint az összes költség levonása után, de most már meg tudjuk ítélni,hogy a vállalati eredmény hogyan függ a termelési mennyiség megváltozásától. Az így felépítettgazdasági számítást nevezzük Árbevétel-Költség-Fedezet-Nyereség (ÁKFN) struktúrának, ahol afedezet (F) az árbevétel és az összes proporcionális költség különbsége (F = Á-K pö ).A költségfüggvényekhez hasonlóan az ÁKFN struktúrát is ábrázolhatjuk grafikusan (4.12. ábra).183