U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtana folyamatok hatékonyságára, minőségére és átfutási idejére vonatkozik. A harmadik szintűköltségszámítási rendszerek működésének lényeges eleme a tevékenységalapú költségszámítás.Negyedik szintA negyedik szintű költségszámítási rendszer információi beépülnek a szervezet irányításifolyamataiba, és minden vállalati folyamattal összefüggenek. A negyedik szinten – a harmadik szintűköltségszámítási rendszerekhez hasonlóan – valamelyik széles körben elterjedt és használt tranzakciósrendszer (SAP, Oracle, Baan stb.) on-line hozzáférésű, konzisztens és valós idejű adatokat szolgáltat,melyhez az egész szervezet integráltan hozzáférhet (Hetyei, 1999). Az integrált vállalatirányítási ésügyviteli rendszerek (sokan átfogó tranzakciós rendszereknek is nevezik őket) többek közöttalkalmasak a készletek értékelésére és az eladott áruk beszerzési értékeinek követésére. Ezek azinformációk a külső érintettek igényeit szolgálják (pl. befektetők, hitelezők, szabályozó hatóságok,adóhivatal). A modern számítástechnikai alapokon nyugvó rendszerek képesek nyomon követni avállalat tevékenységeit, termékeinek, szolgáltatásainak és vevőinek költségeit. A rendszerek utóbbemlített funkciója már a belső érintettek igényeinek alapján kerül kialakításra, az ő érdekeiketszolgálja. Az integrált vállalatirányítási és ügyviteli rendszerek visszacsatolást kínálnak a folyamathatékonyságáról, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a múlt nyomon követése mellett ajövőre is koncentráljon. A szolgáltatott információk alapján nincs akadálya a nyereséges és a vevőiigényeket kielégítő szolgáltatások nyújtásának, a versenyképességhez szükséges fejlesztésekelőrejelzésének, az alkalmazottak tanulásának, a termékösszetétel optimális meghatározásának,beruházási döntések támogatásának (pl. a beruházás indoklásának), a szállítók közti hatékonyválasztásnak, a helyes árazásnak és a hatékony erőforrás elosztásnak.A negyedik szintű költségszámítási rendszerben rejlő, előzőekben ismertetett kedvező lehetőségekmiatt sokszor próbálnak áttérni anyagiakat nem kímélő módon a második szintről a negyedikre,kihagyva a harmadikat. Ez nagy előnyt jelenthetne, ám mégis gyakran a második szintűköltségszámítási rendszer alaptevékenységeit végzik, egy sokkal többre képes és sokkal többre hivatotttranzakciós rendszerrel. A második szintű rendszerek negyedik szintre történő emelése nagyongyakran valóban pontosabb adatokat eredményez, de a folyamat összetettebbé válik és aránytalanulmagas költségek árán lehet csak működtetni a költségszámítási rendszert (Kaplan-Cooper, 2001).A negyedik generáció elérése után a költségszámítási és teljesítménymérési rendszerből származóinformációk beépülnek a szervezet irányítási folyamataiba is. A költségszámítási rendszerek legújabbszintjével részletesebben a tevékenységalapú költségkalkulációs rendszerek fejlődési irányáról ésintegrációjáról szóló, következő fejezet foglalkozik. A következő fejezetek elsősorban a 2. és 3. szintmódszereit ismertetik részletesen.4.3.Tradicionális önköltség-meghatározásA költségszámítási rendszerek fejlődésének áttekintésekor is nyilvánvalóvá vált, hogy a modernvállalatok versenyképességét meghatározó egyik tényező a megfelelő időben, megfelelő módonrendelkezésre álló információ, többek között a vállalat költségeinek, költségszerkezetének ismerete. Avállalati költségszámítási rendszerek kialakításának és működtetésének egyik legfontosabb célja azüzleti döntések megalapozása, a menedzserek munkájának gyors, pontos információkkal való segítése.Ez első megközelítésben egyszerűnek tűnik, hiszen a vállalati számviteli rendszer tartalmazza aszükséges alapadatokat. Ugyanazt az elemi információt különféle döntési szituációkban különbözőmódon kell felhasználni, más-más módon kell csoportosítani, figyelembe venni vagy éppenellenkezőleg, figyelmen kívül hagyni egy adott döntés meghozatalánál. Szükség van például atermékköltség, egy osztály, üzem működési költségének, különböző teljesítmény- éshatékonyságmutatóknak, a kapacitások kiépítési, fenntartási, működtetési költségeinek, egy konkréttevékenység teljes költségének – és még hosszan sorolhatnánk – ismeretére. Ezért már a koraiidőszakban is több szempontú megközelítés jellemezte a költségek gyűjtésének és elemzésénekmódszereit. Az információk három dimenzióban is a vezetés rendelkezésére álltak (lásd 4.6. ábra), így174