U - Index of - Munka

Menedzsment alapokKockázatmenteskölcsönKockázatosbefektetésE(F 1 )F 1F 0F 0E(r)E(r)r fE(r)1.4. ábra: Egy kockázatmentes kölcsön (befektetés) r f („fix”) kockázatmentes kamattal, valamint egykockázatos befektetés normális eloszlással és kockázatos hozammal.Itt álljunk is meg a kockázatos befektetések (kölcsönök, hitelek) kérdésének boncolgatásával, ésannyival összegezzük az eddigieket, hogy a kölcsönadott, rendelkezésre bocsátott tőkéért, pénzértrészben azért jár kamat, illetve hozam, hogy megfizesse a kölcsönadó tőkéje rendelkezéséről valóidőleges lemondással elvesztett lehetőségeit (alternatíva költségeit), részben pedig azért, hogykompenzálja a kockázat vállalásával járó „kellemetlen érzést”, hasznosságvesztést. A tőkehasználatáért tehát ilyen okokból fizetünk kamatot, illetve (várható) hozamot, ez adja a tőkehasználatának költségét.1.2.1.4. Várható és tényleges profitMost térjünk csak át a profitra! Láthattuk, hogy ez nem bér, nem bérleti díj és nem kamat, illetvenem a kockázatvállalásért járó (várható) hozam. Ezek mind-mind elvesztett lehetőségeket takarnak,azaz költségek, a profit pedig – mint tudjuk – az összes bevétel és az összes költség különbsége.Mindjárt tisztázzuk azt is, hogy a profit tehát nem a pénz rendelkezésre bocsátásáért jár. Éppen azimént tárgyaltuk meg, hogy ezért kamat, illetve hozam jár. A pénztőke biztosítása nem különbözik egydarab föld vagy egy gép biztosításától, lényegében egy bérleti díj, csak éppen inkább kamatnak szokásnevezni. Olyannyira így van ez, hogy a „tőke” fogalmát erősen általánosítva, gépekre, berendezésekrevagy éppen pénzre asszociálva is szokás használni. Kétségtelen, hogy önmagában nem sok különbségvan aközött, hogy egy tízmillió forintos gépet kölcsönzünk egy vállalkozáshoz, vagy tízmillió forintot.Egy üzleti tevékenységnek adódik tehát valamekkora bevétele, majd ebből jönnek le a költségek.Első megközelítésben az előzőekben említett bérek, bérleti díjak és kamatok mellett, vannak mégtermészetesen más „természetes” költségek, „számlák” is: alapanyagok, beszállítók, közüzemiköltségek, adók stb. De mi a sorsa a maradéknak, legyen az pozitív (nyereség) vagy éppen negatív(veszteség)? Ez a maradék a vállalkozás tulajdonosáé.Hogy ez lenne a profit? – ezt még nem mondhatjuk. Ehhez ugyanis még meg kell győződnünkafelől, hogy a tulajdonos minden vállalkozással kapcsolatos alternatíva költségét figyelembe vettük-e.Ebből a maradékból mindenekelőtt le kell még vonnunk azt a bért, amit a tulajdonos esetlegmunkavállalói minőségben végez. A tulajdonos legtöbbször pénztőkét is helyez a vállalkozásba,ezután neki is járna kamat, ami további költség. Lehetséges végül, hogy a tulajdonos még egyébvagyontárgyakat is apportált a vállalkozásba, ezeknek is nyilván van alternatív felhasználásilehetősége, így ezek is költségként jelentkeznek. Mindezeket is levonva a maradékról mármeggyőződéssel állíthatjuk, hogy profitról van szó.17