U - Index of - Munka
U - Index of - Munka
U - Index of - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Menedzsment alapokA termékek életgörbéjének vizsgálata elsősorban a marketing, valamint a stratégiai menedzsmentfeladata. A termék életgörbék hosszával, a termékeknek az életgörbe alakja szerinti osztályozásával, azéletgörbe egyes szakaszainak hiányzását magyarázó speciális esetekkel itt nem kívánunk foglalkozni(lásd például Bauer-Berács, 1999).A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes életgörbeszakaszok hogyan függnek össze agyártás tömegszerűségével, és az egyes szakaszokban mi a termelésmenedzsment fő feladata.IgényBevezetésNövekedésÉrettségHanyatlásIdő4.4. ábra: A termékéletgörbe szakaszaiA 4.5. ábra a gyártás tömegszerűsége és a termékéletgörbe közötti kapcsolatot szemlélteti azúgynevezett termék-folyamat mátrix segítségével. Az ábra szerint a termékéletgörbe bevezetésszakaszában az egyedi, esetleg kissorozat-gyártás a jellemző. Kis mennyiségben készülő termékekrőlvan szó, amelyek feladata minél több vásárló meghódítása. Ebben a szakaszban atermelésmenedzsmentnek elsősorban az új termék nyújtotta magas műszaki-technológiai jellemzőkelérésére, a kiemelkedő minőségre, valamint a piaci megjelenés ígért határidejének betartására kellkoncentrálnia. Ha a termék sikeressé válik, elindul a növekedés szakasza, ezért a tömegszerűség ismegváltozik: először a kis-, majd középsorozat, végül a nagysorozat-gyártás lehet a jellemző. Ebben aszakaszban a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbá válnak a költségszempontok. Ugyancsakszükségessé válik a disztribúciós hálózat kiépítése, az alkatrészellátás és szervízhálózatmegszervezése. Az érettség szakaszára a nagysorozat- és tömeggyártás a jellemző. Ebben a fázisban aversenyképesség meghatározó tényezőjévé válik a gyártási költség. Ezért a termelésmenedzsment főfeladatává lép elő a termelékenység javítása, a költségcsökkentés, esetleg az automatizálás.Ideális esetben tehát egy termék akkor a legversenyképesebb, ha életgörbéjének mindenszakaszában a termék-erőforrás mátrix átlójában helyezkedik el. Ez a gyakorlatban természetesennagyon ritkán fordul elő, mert – amint azt a 4.2. táblázat is bizonyította – az egyes gyártásisorozatnagyságok nagymértékben különböző erőforrásokat igényelnek. Abban a termelőrendszerben,amely egyedi gyártásra szakosodott, ritkán folytatható versenyképes gyártási költségekkelnagysorozat-gyártás. Ha a termék sikeressé válik, akkor helyzete a termék-folyamat mátrixban az átlófeletti tartományba kerülhet. Ilyenkor a termelőrendszert meg kell változtatni, át kell alakítani amegnövekedett tömegszerűség követelményei szerint. Ennek két klasszikus esete lehetséges:– A terméket eddig kis sorozatban gyártó vállalat átalakul, és kiépít egy nagysorozat-, esetlegtömeggyártásra alkalmas üzemet. Ebben az esetben a termék és a vállalat viszonya a 4.5. ábra A jelűnyila szerint változik meg.– A terméket kifejlesztő és a piacra bevezető vállalat eladhatja a gyártás jogát egy tömeggyártásraszakosodott vállalatnak, és energiáját új termék fejlesztésére és piaci bevezetésére koncentrálja. Ebbenaz esetben a vállalat helyzete a 4.5. ábrán a B nyíl szerint, a termék helyzete pedig az A nyíl szerintalakul a termék-folyamat mátrixban.169