U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtantömegszerűsége alapján. A következő (4.2.) fejezet az erőforrásfelhasználást modellező és értékelőköltségszámítási rendszerek fejlődését meghatározó tényezőket, valamint a fejlődés legfontosabbállomásait ismerteti. A 4.3.-4.5 fejezetek a termékek, illetve folyamatok költségeinek hagyományosmérését és értékelését mutatja be. Ismerteti a hagyományos termékkalkuláció alapjait, bemutatja aköltségek reagálásának vizsgálatára épülő ár-költség-fedezet-nyereség modellt és annak alkalmazásilehetőségeit. Végezetül a tényleges és tervezett költségek összehasonlításakor az eltérésekbőllevonható következtetések menedzsment vonatkozásait mutatja be. A 4.6. fejezet a hagyományosköltségelemzési modellek problémáira megoldást adó tevékenység alapú költségelemzést tárgyalja,valamint ismerteteti a bevezetés feltételeit. Végezetül a 4.7. fejezet a készletekkel kapcsolatosköltségeket tárgyalja és a készletek költség-hatékony menedzselésének kérdéseit vizsgálja.4.1.1. A termelőrendszerek működését leíró mutatókEgy termelés-gazdaságtanról szóló fejezet bevezetőjében feltétlenül szólni kell azokról amutatókról, amelyek alapján a termelésmenedzsment-döntések következményei értékelhetők. Avállalatvezetés rendszerint a vállalat pénzügyi eredményének javulásában érdekelt, ezért pénzügyieredményeket jellemző adatok segítségével fejezi ki követelményeit. Így a vállalatvezetés például anyereségnövekedést, a befektetések minél gyorsabb megtérülését, a pénzáramlási (cash-flow)problémák orvoslását várja el. Egy készletgazdálkodási vagy termeléstervezési probléma azonbansokszor nagyon távoli kapcsolatban van a vállalati nyereség alakulásával. A termelésmenedzsmentdöntésekközvetlenül a termelési folyamat működésére hatnak. A működést leíró mutatók háromcsoportba sorolhatók (Goldratt, 1992):– A termelt mennyiséget kifejező mutatók arra utalnak, hogy megfelelő-e a termelési folyamat általgyártott mennyiség. Ilyen mutató például a kibocsátási ráta, amely az időegység alatt (óránként,havonta stb.) gyártott mennyiséget, vagy a ciklusidő, amely gyártósoroknál a két egymás utánelkészült darab között eltelt átlagos időt fejezi ki. Nagy kibocsátási ráta esetén a termelőrendszer sokatgyárt. A ciklusidőnél ez éppen fordítva igaz. Ha sok idő telik el két végtermék kibocsátása között,akkor a termelt mennyiség valószínűleg nem túlságosan nagy.– A készletek alakulását kifejező mutatók a termelési folyamat működtetéséhez szükséges anyagok(alapanyagok, alkatrészek, végtermékek) mennyiségére utalnak. Ha a termelési folyamatműködtetéséhez magas készletekre van szükség, akkor a termelésmenedzsment vélhetőleg nem jólvégzi munkáját. A készletek alakulását kifejező mutatók egyike az átlagos készletszint. Az éppenidőben (just-in-time) gyártás például az átlagos készletszint csökkenését éri el egy sajátostermelésszervezési elv alkalmazásával.– A termelési folyamat közvetlen működtetésének költsége azokat a költségeket tartalmazza,amelyet a termelésmenedzsment döntéseivel befolyásolni tud. Így ide tartozhat a karbantartás, aminőségszabályozás költsége vagy a teljesítménybérben dolgozó munkások közvetlen bérköltsége.Ugyanakkor a marketing vagy a pénzügyi finanszírozás költsége nem használható atermelésmenedzsment döntéseinek értékeléséhez.A működési mutatók összefüggésének jellegét a 4.1. ábra szemlélteti. Észrevehetjük, hogy atermelésmenedzsment a működési mutatók alakulását akkor befolyásolja kedvezően, ha az ábránjelzett háromszög területe növekszik. Ha tehát a termelt mennyiség növekedésével egyidejűlegcsökkennek a készletek, és csökkennek a működési költségek, akkor egyértelműen javul a termelésifolyamat működése. Természetesen ez az ideális állapot ritkán fordul elő, de a cél mégis a hárommutató együttes javítása. Egyetlen mutatónak a többitől független kiragadása, és javítása a működésegésze szempontjából gyakran kedvezőtlen eredményhez vezet. Gondoljunk például egy, csak akészletek csökkenésére koncentráló racionalizálási projektre. Ennek eredménye lehet a termelésifolyamat gyakori leállása az alacsony készletszinttel esetleg együtt járó gyakori alkatrészhiány miatt.A kibocsátás tehát csökken, továbbá az állásidő növekedése és a szolgáltatásszint romlása miattitöbbletköltség a működési költségek növekedéséhez is vezethet. Egy mutató tehát javul, kettő pedigromlik. Hasonló példa a termelt mennyiség minden más szempontot figyelmen kívül hagyó növelése.Az állandó nagyütemű kibocsátás ésszerűtlenül magas készleteket igényelhet, továbbá a berendezések162