U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanfejünket. Ekkor megint csak a többletköltségekkel kellett számolnunk, a még korábban történt – időveljónak vagy rossznak bizonyult – beruházásaink nem számítottak. Számíthatott viszont, hogy néhányrendszerelemet lecseréltünk, amik egy része még értékkel bírt (eladható volt, használhattuk hétvégiházunkban stb.). Ezek értéke csökkentette a költségeket (vagy ami ugyanaz, növelte az új megoldáshasznait).Most kössük össze az eddigiekben alkalmazott határköltség és alternatíva költségmegközelítéseket! Lényegüket tekintve ugyanazt jelentik: alternatíva költség csak határköltség lehet,határköltség pedig csak alternatíva költség. Az alternatíva költség a valamely cselekedet miattfeláldozott lehetőségek értéke, a határköltség pedig a döntés pillanatában fennálló helyzethez képest adöntéssel járó változásokat ragadja meg. Gazdasági döntéseinket meghatározó releváns költségek tehátmind határ alternatíva költségek. iiiA termelésben is – mint a fogyasztásban – mindennek van helyettesítője, az egyes javakelőállításának szinte végtelen módja lehetséges. Sőt, valami előállításának még csak „legjobb”technológiája sincs. Újdelhiben az autópálya-építéshez még ma is kézikapás férfiakat és a földetkosarakban elhordó nőket alkalmaznak. Vajon miért? Nincsenek ott olyan tanult mérnökök, akikismernék az autópálya-építés korszerű technológiáit? Nem erről van szó. Azért választják ezt atechnológiát, mert ez bizonyul a legolcsóbbnak. Indiában az emberi munka költsége (a bérek) igenalacsonyak, így az emberi munka egyszerűen olcsóbban mozgatja a földet, mint a gépi. Hogy miértilyen alacsonyak a bérek Indiában? Azért, mert ott rengeteg embernek nincs lehetősége olyan munkátvégezni, amivel mások számára számottevő értéket állítana elő. Emberek tömegeinek ott alig vanalternatív felhasználási lehetősége, így alternatíva költségük (ezzel együtt bérük) igen alacsony. ivOtt tartunk tehát, hogy megértettük: hogy valamilyen tevékenység, termék költségei nem magábóla tevékenységből vagy termékből fakadnak, hanem az érdekében elszalasztott más tevékenységek,termékek hasznosságából, értékéből, árából.1.2.Részvényesi érték maximalizálása1.2.1. Profit„Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a közgazdaságtanban, amelyet olyan sokfélemegtévesztő értelmezéssel használnának, mint a profitot.” – írta Frank Knight 10 1930 körül, és ahelyzet azóta sem sokat változott.Bár legtöbbször felesleges szőrszálhasogatás lenne a „profit” szó hétköznapi használatának hibáitkiemelni, hiszen a szövegkörnyezetből legtöbbször azért világos, hogy éppen mit értenek alatta, mimégsem mehetünk tovább a téma részletesebb körüljárása nélkül. A profit legáltalánosabbmeghatározása a teljes bevétel és az összes költség különbsége. 11 A félreértések rendszerint nem isezzel kapcsolatosak, hanem elsősorban azzal, hogy mit értünk költségek alatt.Egyelőre haladjunk a köznapi gondolkodás logikája mentén! Eszerint az emberek munkáért kapottfizetsége, azaz a bér, semmi esetre sem „profit”. A dolgozó megállapodik a munkáltatóval, felajánljatermelőképességét (munkaerejét) és fizetséget kap érte.A bérleti díjakat sem szoktuk profitnak tekinteni. Egy lakáskiadás során a bérlő megállapodik alakást kiadóval a bérleti díjban, a tulajdonos pedig átadja tulajdonának használati jogát. Valójában átadvalamit – történetesen egy lakást, de lehetne ez termőföld vagy gép is –, ami hasznosságot, értéket állítelő onnantól a bérlő és nem a maga számára. A bérbeadó ezért kap fizetséget. v10 Frank Knight (1895–1973) amerikai közgazdász, a pénzügyek területén vezető helyet betöltő Chicagói Egyetemközgazdaságtan-professzora.11 Ha a számviteli terminológiához ragaszkodnánk, akkor itt azt mondanánk, hogy a teljes bevétel és az összes ráfordításkülönbsége. A közgazdaságtan és a pénzügyek e téren nem szőrszálhasogató, így ez esetben mi is megmaradunk a számviteliszempontból ugyan pongyola, mégis világos és következetes fogalomhasználatnál.14