U - Index of - Munka

More documents

Recommendations

Info

$t.-l ,\l$

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanhasználatakor csak a végellenőrzéssel foglalkoztak. Ilyen módon a minőségbiztosítás vállalati szintenmár egy alrendszerré fejlődött, ami főleg a műszaki területeket érintve, de mind a fejlesztési, mind agyártási folyamatokat áthatja, annak érdekében, hogy ezek összehangoltan működjenek, és így értékethozzanak létre a vevőik számára.3.1.3. A minőség fogalmaA minőséget, mint fogalmat számos kiváló elme definiálta. A különböző meghatározások ahagyományostól egészen a stratégiai jellegűekig terjednek. A hagyományos definíciók többnyireidőtállónak, jól konstruáltnak és tartósnak írják körül a jó minőségű árucikket. Napjainkban astratégiai definíció került az előtérbe:“A minőség alapvető üzleti stratégia, amely alapján született termékek és szolgáltatásokteljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott éskimondatlan elvárásaiknak.”azaz röviden:Minőség = a vevők igényeinek való megfelelés.Érdemes néhány klasszikusnak számító meghatározást is megismerni.Feigenbaum szerint a termék és szolgáltatás minőségét a következők szerint határozhatjuk meg: atermék és szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási és karbantartási jellemzőinek teljesösszetettsége, amely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait.Crosby szerint a minőség az „igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”. Ezek adefiníciók is mind tartalmazzák a minőség rövid megfogalmazását, mely szerint a minőség a vevőelégedettsége vagy más meghatározás szerint a használatra való megfelelés, alkalmasság. Ezekstratégiai jellegű meghatározások, mert arra összpontosítanak, hogy megpróbálják megérteni a vevőielvárások teljes körét, miközben a cég saját szervezetét úgy irányítja, hogy mindezen elvárásoknakmegfeleljen.Taguchi a minőséget a társadalomnak okozott veszteségként határozza meg. Sokak szerint edefiníció negatív köntösben tünteti fel a minőséget. Taguchi szavaival élve, minél kisebb a terméktársadalomnak okozott vesztesége, annál jobb a termék minősége (a társadalom itt vevőt, gyártótjelent).Garvin a minőségnek öt jelentősebb megközelítésmódját adja meg, melyek különböző területeketvizsgálva próbálnak átfogó képet adni a minőség megközelítéséről:• Transzcendens: a minőséget csak azután érthetjük meg, miután jó néhány hatás érte, amelyeknyomán kialakulnak jellegzetességei. Például egy képzőművész alkotásainak minősége csak akkorválik láthatóvá, amikor már több munkáját is közszemlére tette. Tehát e szerint a minőséget nemlehet definiálni, azt az ember csak akkor ismeri fel, ha látja.• Termék alapú: a minőség meghatározott tulajdonság jelenlétén vagy hiányán alapszik. Havalamely tulajdonság kívánatos, akkor az illető tulajdonság nagyobb mennyiségű jelenléte esetén atermék vagy szolgáltatás igen jó minőségű.• Termelés alapú: e szerint a minőség egy adott termék vagy szolgáltatás megfelelése előremeghatározott kívánalmaknak vagy specifikációknak. Ha nem sikerül a kívánalmaknakmegfelelni, ez eleve eltérést jelent, és mint ilyen a minőség hiányát. A megközelítésmód aztjelenti, hogy ha a vevő igényeinek megfelelünk, akkor a vevő elégedett lesz.• Felhasználó alapú: a minőség a „néző tekintetében rejlik”. A minőség meghatározásának egyetlenfeltétele az, hogy képesek vagyunk-e a vevők igényeit, elvárásait, szükségleteit kielégíteni.• Érték alapú: a minőség azt jelenti, hogy meghatározott tulajdonságú terméket vagy szolgáltatástajánlunk a vevőnek elfogadható költséggel vagy áron.A japán minőség iskolák négy szintjét határozták meg a minőségnek. Az első szint a szabványnak,előírásnak való megfelelés, a második a vevők ismert igényének való megfelelés, a harmadik szintenmár a megfelelő ár/költség viszony jelenti a szabályozó erőt, míg a negyedik szinten dolgozó124
Menedzsment alapokszervezetek a felhasználók látens, ki nem mondott igényét célozzák meg. A szintek egymásra épülnek,az átjárhatóságot közöttük a folyamatos javítás biztosítja. Nincs a világon olyan szervezet, amely csaka negyedik szintnek megfelelő terméket, szolgáltatást állít elő. Olyan sajnos van, amelyik csak az elsőszint elérésére képes. De az tekinthető életképes szervezetek, amelyik rendelkezik a negyedik szintelérésének a képességével.Juran által megfogalmazott minőség mintegy eszenciája a fenti gondolkodásnak, miszerint „aminőség megfelelés a felhasználó igényeinek”. Ez lényegében azonos az ISO 9000:2000 szabványszerinti megfogalmazással: „minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egycsoportja a követelményeket”.3.2.Minőségmenedzsment rendszerekA következőkben a minőségmenedzsment rendszerek közül a formalizált rendszereket, -amelyeketgyakran minőségügyi vagy más szóhasználattal a minőségbiztosítási rendszereknek nevezünk -tekintjük át. Utóbbi évben, elsősorban az új ISO 9000:2000 szabványrendszer kiadása kapcsán erendszereket – véleményem szerint helytelenül- minőségirányítási rendszereknek is nevezik.Sajnálatos, hogy az új ISO 9000 szabványrendszer magyar nyelvű kiadása is ezt használja annakellenére, hogy a szabvány eredeti idegen nyelvű változatai minőségmenedzsment rendszer kifejezésthasználnak. A formalizált minőségmenedzsment rendszerek gyakorlatában az ISO 9000-esrendszerektől független vagy egyes esetekben e rendszerek alapjaira épülő minőségi rendszerek isléteznek. A következő ábrán a minőségi rendszerek kialakulását, fejlődését mutatjuk be. Áttekintjük akülönböző szabványok, előírások és kritériumok egyes jellemzőit a „nem létező” és a„világszínvonalú” minőségmenedzsment rendszerek között:MinőségirendszernélkülElőírásokGMPISO 9000 QS 9000Szabv. kritériumokIparági HACCPmin.r.MilitaryStandardsISO 9000kiegészítésekISO TS 16949AS9000Comenius2000VilágszínvonalúminőségirendszerTL9000ISO14000 VDA 6.1 Minőségi DíjISO/IECértékelésikritériumok17025ISO 17799KESCAFSix sigma3.48. ábra125
Page 1 and 2:
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtu
Page 3:
Tartalomjegyzék1. ÜZLETI GAZDASÁ
Page 13 and 14:
Menedzsment alapokmint mások. Olcs
Page 15 and 16:
Menedzsment alapokEjtsünk szót a
Page 17 and 18:
Menedzsment alapokKockázatmentesk
Page 19 and 20:
Menedzsment alapokvállalkozói tev
Page 21 and 22:
Menedzsment alapokA részvényesek
Page 23 and 24:
Menedzsment alapokfordítani magár
Page 25 and 26:
Menedzsment alapokerőforrást. (P
Page 27 and 28:
Menedzsment alapok1.3.2.4. Minden a
Page 29 and 30:
Menedzsment alapokbevételeivel. Eg
Page 31 and 32:
Menedzsment alapokMegemlítenénk,
Page 34 and 35:
Menedzsment és vállalkozásgazdas
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
E(r)E(r)Menedzsment és vállalkoz
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75: Menedzsment és vállalkozásgazdas
Page 160 and 161: 4.Bevezetés a termelésgazdaságta
Page 174 and 175:
Page 176 and 177:
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
Page 224:
iiiA bekezdés forrása, illetve r
show all

U - Index of - Munka

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?