U - Index of - Munka

Menedzsment alapokbíztak meg ezzel a feladattal. A minőségellenőrzés önálló diszciplínává, szakmává vált, mely először avégtermék ellenőrzésével, minősítésével szabályozó elemként a gyártási folyamat elengedhetetlenrésze lett.A minőségellenőrzés alapelve, hogy állandóan érvényesüljenek az előre rögzített minőségikövetelmények. Az elsődleges cél a hiba megállapítása; az alkalmazott módszerek közé tartozik aszabványosítás, mérés. Jellemzője, hogy a minőségellenőrzési részleg (vagy osztály) felelős aminőségért. A minőségellenőrzés nagy hátránya, hogy egyáltalán nem biztosítja a továbbfejlődést. Atermelő és a minőséggel foglalkozó részlegek között folyamatosan érdekellentétek keletkeznek.Módszerei elsősorban a hiba megállapítására vonatkoznak a folyamat végén, így nem nyílik lehetőséga folyamat közbeni visszacsatolásra. Olyan ez, mintha a diákot csak az iskola végén tett vizsgájánellenőriznénk és minősítenénk. További negatívum, hogy a felsőbb vezetők teljesen elszakadnak aminőségügyi funkciótól, ezáltal egyre kevesebb információ jut el hozzájuk – krízishelyzetben így nemrendelkeznek megfelelő ismeretekkel.3.1.2.2. MinőségszabályozásAz iparágak többsége a tömegszerű termelés (sorozatgyártás) megindulását követően került aminőségszabályozás szakaszába.Fejlődött a technológia, a munkaszervezés, a minőségellenőrzés tudománya. Az ipari termeléstömegszerűségének növekedésével egyre jobban áthelyeződött a hangsúly a matematikai statisztikaielveken alapuló minőségellenőrzésre. Már a gyártási folyamat közben végeztek a minőségrevonatkozó méréseket, és a folyamatok szabályozásával biztosították, hogy a termékjellemzők azelvárásoknak megfelelőek legyenek. Valószínűségelméleti számítások segítségével jutottak el arra afelismerésre, hogy a gyártott mennyiségből kivett minta kiszámítható módon reprezentálja a sokaságjellemző tulajdonságait. Nem kellett már minden egyes gyártott darabot funkcionális vizsgálatnakalávetni, annak érdekében, hogy a végellenőrzés rátegye a minősítő bélyegzőt a végtermékre.A minőségszabályozás fő célja az ellenőrzés és szabályozás lett. Jellemző módon a termelő ésműszaki részlegek felelnek a minőségért. A statisztikai mintavétellel történő minőségszabályozásesetén a minőséget már nemcsak ellenőrzik, hanem igyekeznek kézben tartani a folyamatot, ésszerepet kap a helyesbítő tevékenység is.3.1.2.3. Minőségügyi rendszerekA minőségbiztosítás vállalaton belüli alrendszerré fejlesztésével az európai vállalatok aminőségügyi rendszerek irányába léptek tovább. A minőségügyi alrendszerek létrejöttével márnemcsak a termelő részlegek és folyamatok foglalkoztak a minőség kérdésével, hanem lényegébenvállalati szinten, minden folyamat bevonásra és szabályzásra került, ami kapcsolatba hozható a külső,a belső vevői igények kielégítésével. A modell középpontjában a működő rendszerszabályozottságának megteremtése és működési optimumának elérése áll. Ehhez szükséges amegfelelő minőséginformatikai háttér megteremtése is.A minőségügyi rendszerek felépítésének sokféle lehetősége ismert, leggyakrabban az ISO 9000szabványsorozat alapján épül fel. Ezen szabványok tulajdonképpen egyfajta támpontokat, előírásokatadnak a minőségügyi rendszerek kialakításához. A rendszer bevezetésével tudatosulnak a minőséggelkapcsolatos tevékenységek. Az ISO 9000 segít abban, hogy az összehangolatlanul működő – de márjórészt meglevő – rendszerelemek egységes logikai rend szerint kezdjenek el működni, kiküszöbölveezzel a minőség ingadozását.Az ISO 9000 szabványrendszernek megfelelő minőségügyi rendszerekkel a későbbiekbenfoglalkozunk.119