U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan• Az emberek jelentős részének nincs része sikerekben, így bátorítást jelent számukra, hasikertörténetekről hallanak, különösen akkor, ha a sikeres ember hasonló hozzájuk, vagyisátlagember.• Az emberek sokkal jobban figyelnek az előadóra, ha elhangzik egy híres ember neve az előadáson.• A humort általában kiemelkedően fogadják a hallgatók. Mindenki szereti, ha az előadómegdolgoztatja a rekeszizmát. Az önmérséklet itt sem árt, folyamatosan nem lehet sziporkázni,mert az erőltetett. A humor fűszer, csak egy kevés kell belőle a levesbe.• Az érzelmekre ható történetek (hősiesség, jóság, becsület, hála stb.) is figyelmet ébresztenek ahallgatóságban.• Amitől félünk, az iránt érdeklődünk, noha természetesen ez az érdeklődés borzongással vegyül.• A haladás, illetve az újdonságok különösen a fiatalok és a férfi hallgatók figyelmére számíthatnak.A radikális újítás azonban majdnem mindenkit lenyűgöz. (Szabó, 2002 alapján)VizualitásA pszichológusok állítása szerint ismereteinket 85%-ban vizuális benyomások útján szerezzük. Ahallgatóság soraiban tehát olyan emberek ülnek, akiknek a tudatát naponta ragyogóan megkonstruált,profi módon fényképezett képek és dokumentumok ezrei bombázzák. Az ilyen hallgató egyáltalánnem fogékony a szövegre, illetve csak annyiban, amennyiben az is képszerű. Ha a legkisebbképességünk van rá, rajzoljunk ábrákat, figurákat! A mulatságos, ügyetlen rajzok derűt visznek azelőadásba, játékossá teszik, egyszersmind megragadják és pihentetik is a hallgatóságot.BefejezésAz előadás többi részéhez hasonlóan a befejezést is nagyon gondosan ki kell dolgozni azelőkészületek során. Úgy kell fellépnünk az előadói pulpitusra, hogy egészen pontosan tudjuk, mivelfogjuk lezárni fejtegetéseinket. A befejezés során útravalóval kell ellátni a hallgatóságot, össze kellfoglalni azt, amit az előadás nyújtott. A befejezéskor új, magasabb rendű egységbe szervezzük azelőadás mondanivalóját azáltal, hogy összesűrítjük, és az egyes részek között lévő logikai kapcsolatotvilágosabban megfogalmazzuk.A lezárásnak nem kell abszolút értelemben vett zárásnak, befejezésnek lennie. Akkor sikerül jól, hatulajdonképpen nyitás, ha az előadás végén rámutatunk, hol, mit kell még kutatni, milyen kérdéseknekérdemes még utánanézni.Célszerű az előadást a kezdéshez hasonló módon zárni. Ha anekdotával kezdtük, esetleg egy másikanekdotával fejezzük be, ha kérdéssel, akkor a kérdésre adott válasszal zárhatjuk fejtegetéseinket stb.Gyakori baklövés, hogy az előadó, kifutván az időből, egyszerűen elhagyja a zárást. A hallgatóbanígy a tökéletlenség, hevenyészettség érzését hagyja maga után az előadás. Másik hiba az elhúzódóbefejezés. Ez azért rossz előadói szokás, mert türelmetlenné teszi a hallgatókat.2.5.A termék és kifejlesztése2.5.1. A termék háromszintű modelljeA termék fogalmát a hétköznapi szóhasználatban megszokottnál egyrészt tágabban, másrésztösszetettebben értelmezzük, Philip Kotler (2002) széles körben ismert és elfogadott definícióját ésmodelljét átvéve.Termék minden olyan dolog, amit felkínálhatunk valamilyen piacon azért, hogy felfigyeljenek rá,megvegyék, majd használják vagy fogyasszák; és ami kielégíthet valamilyen igényt vagy szükségletet.102